Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A magántisztviselők jogviszonyairól szóló rendelet s a munkaügyi bíráskodás

^ilLí!^™^™™^ Keresked magyar biztosításügy reformja körül, mely kétségkívül ti állami felügyelet intenzívvé tétele s végeredményben a bistositás államosítása felé törekszik. Most jelent meg egy rendelet, mely szerint ujennan keletkező vagy az országban eddig nem működő biztosítási vállalat csak a pénzügyminiszter által a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve . adott engedély alapján jegyezhető be és kezdheti meg működését. Ugyanily engedélyiszükséges ahhoz il, hogy már meglev* biztosítási vállalat a biztosítási ügyleteknek ely ágára terjessze ki működését, amellyel eddig még nem foglalkozott. Ugyancsak elkészült az állami felügyeletről szóló törvényjavaslat, melyet a javaslat szerzője, Dr. Nádas László osztálytanácsos, a legkiválóbb biztositásügyi szakemberek meghallgatása után készített. A törvényjavaslat szerint egy biztosítási hivatal fog felállíttatni a pénzügyminisztérium kebelében, mely a biztosító társaságok feletti felügyeletet fogja 'gyakorolni. Addig, mig ezen hivatal a kellő statisztikai anyag birtokába nem jut és különösen a békekötés előtt, szóba sem fog kerülni a biztosítás államosításának kérdése. A magántisztviselők jogviszonyairól szóló rendelet s a munkaügyi bíráskodás. A magántisztviselők jogviszonyairól szóló 4951/1918. M. E. sz, rendelet sok megtámadtatásnak volt kitéve. A munkaadók részéről túlságos ,bőkezűsége" miatt, a jogászok részéről sok homályos intézkedése miatt. A felmerült vitás kérdések felvilágosítását czélozza a lapunk más helyén hivatalos helyről kapott czikk, mely megfelel a rendelet szerzőjének, Dr. Pap Dezső miniszteri tanácsosnak felfogásának s igy hivatalos magyarázatnak tekinthető. — A fenti rendelet betetőzését képezi az 1918. évi IX. néptőrvény a munkaügyi bíráskodásról. Ezen néptörvény a munkaadó ós munkavállaló közti vitás ügyeket állami bíróság elé utalja. Megszűnik tehát a közigazgatási hatóságok ítélkezése magánjogi perekben, A bankigazgató kövelése fölött (24000 koronáig) ugyanazen bíróság ítél, mint a házi vagy a gazdasági cseléd, vagy a tanoncz néhány koronás munkabér követelése felett. (Hogy ez a biróaágokra mily munkatöbbletet jelent s hogy fog a kérdés ezen oldala megoldatni, más lapra tartozik!) Ezen szakbiráskodás kétségkívül nagy lépést jelent az összes pereknek laikus elemek bevonása által leendő elbírálása felé, mert kétségtelen, hogy a ktreskedelmi perekben való bíráskodás — már a bírói ökonómia szempontjából is — szintén meg volna oldható a laikus elemek bevonásával való biráskodás által. E kis szemle keretében a törvény ismertetése, annál kevésbé birálata, nem fér el. Csak egy-két széljegyzetet akaiunk ide iktatni. Ha a 4951/1911. sz. rendelet 18.' §->a értelmében a munkaadó 8 az alkalmazott közti jogviták az „iparbiróságok" hatáskörébe tartoznak, hova elml Jog 13 fognak tartozni a törvény 3. §-a szerint a munkaügyi bíróságok elé nem tartozó 24000 koronán felüli munkabér követelések ? Talán ad majorem glóriám reipublicae ezek továbbra is az iparhatóságok elé viendők ?) Mit ért a törvény 5. §-a „az eljárás általános szabálya alatt"? Miért nem utal a Ppre, ha azt kell alatta érteni ? A 100 koronán aluli cselédbér ügyekben egy hármas tanácsra van szükség, midőn a nem szervezett polgár 5000 koronás követelése felett egyes bíróban is megbízunk? Hova fognak tartozni azon perek, melyek a szolgálati szerzédés érvényének kimondására irányulnak (pl. midőn a munkaadó nem ismeri az akczeptálás kötelező erejét, midőn tehát a felek nem állnak még szolgálati viszonyban ? (1. §.) Azt hisszük, hogy a törvény a szolgálati szerződésből eredő összes felekre akarta hatályát kiterjeszteni nem csak a már tényleges szolgálati viszonyban álló felekre. A kollektív szerződések által megengedett választott bírói kikötés (23. §.) szintén homályos, (sz. 1.) A választott birósági eljárásnak érdekes kópét nyújtja a D. J. Z. egy utóbbi száma, ismertetve az orosz perrendtartás vonatkozó szabályainak gyakorlati érvényesülését. Választott bíróság elé vihető Oroszországban minden peres ügy, kivéve a bűncselekményekből eredő kártérítési, a gyári, bánya, ipari és vasúti munkások baleseteiből származó kártérítési pereket. A választott bíróság illetékességét írásban kell kikötni, mikor is a bíróság tagjait már meg kell jelölni, akik a megállapodást szintén aláírják. Az okirat keltétől számított 4 hónap alatt ítéletet kell hozni, ha ez meg nem történt, avagy az eljárás más okból nem vezetett eredményre, a felek a rendes bíróság elé vihetik ügyüket. A választott biróság először megkísérli az ügynek a szóbeliség elve mellett való elintézését, amennyiben a felek meg nem jelennek, avagy ujabb bizonyítékot meg nem jelölnek, az iratok alapján ítél. Ügyvédkényszer nincsen. A biróság egy vagy több páratlan számú tagból áll, Ítélete ellen csupán formai hiányok alapján van jogorvoslatnak helye, amely csak az ítélet hatályon kívül helyezésére irányulhat és 1 hónapon belül órvényesitendő. Az ítéletet a rendes biróság hajtja végre. Ugyanezek a szabályok érvényesek a kereskedelmi bíróságok által szabályozott csaknem valamennyi jogviszony körül támadt vitában ítélnek. A feleknek az a joga, hogy az eljárás során a kivételes biróság döntését ki nem kérve, a rendes bírósághoz térhessenek vissza, a biztonsági szelep benyomását kelti, amely azonban az egósz intézmény jelentőségét és tekintélyét nagyban befolyásolja. Felolvasás az Ügyvédi Körben. A budapesti Ügyvédi Kör választmánya elhatározta, hogy a hadból hazatért kartársaknak különösen a háború tartama alatt alkotott törvényeket és rendeleteket felolvasások keretében fogja megismertetni. — Az első ily felolvasást ifj. dr. Fodor Károly ügyvéd tartotta a magántisztviselők jogviszonyairól. — Felolvasó erős kritikát gyakorolt a rendelet sok homályos rendelkezése fölött és megállapította, hogy