Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A háború megszűnésének hatása az ügyletek teljesítésére

folytán a vállalkozó veszteségének megfelelő nyereséghez jut, mert hiszen a vállalat tárgya pld. a háborúban befejezett épület értéke nagyobb, mint amilyen értéke ugyanannak az épületnek lett volna a háború bekövetkezte nélkül. Méltányosnak mutatkozik tehát ily, körülmények között, hogy az előre nem látott körülmények következményét ne a vállalkozó viselje, akkor, mikor a másik fél a vállalkozó kárának megfelelő nyereséghez jutott. Hasonló gazdasági viszonyok közzé kerültek a szállítási szerződés eladója és vevője a háború kitörésekor. Az előre nem látott körülmények okozta változások az eladó számítását megdöntötték és a kellő gondossággal felépített ügyletnek lebonyolítása az eladó részére súlyos veszteséget jelentett volna • e mellett az eladó veszteségével egyenlő lett volna az a nyereség, melyhez a vevő, mint nem számított nyereséghez, a háború folytán jutott volna. A birói Ítéletnek, mely az eladót a szállítás alól mentesítette, gazdasági jelentősége nem volt más, minthogy a vevőnek egy spekulatív nyereséget, egy munka nélkül és véletlen folytán előállott vagyonszaporulatot meg nem itélt, de egyben az eladó kártérítési kötelezettségének megállapításával a vevőnek legitim kereskedői nyereségre* a közvetítő haszonra való igényét biztosította. A nyereség és veszteség ezen igazságos* megosztásának képét, mely megosztás a birói mérlegelésnél nyilván nagy sulyu volt, sohasem látjuk azonban akkor, amidőn a vevő, ki rosszul spekulált, a gazdasági lehetetlenségre hivatkozni akar. Az árak esése folytán a vevőt veszteség éri, de ezen veszteségnek nem felel meg az eladó nyeresége, ki az árut szintén drágán vásárolta, vagy megfelelően drágán állította elő. Az Ítéletnek, mely a vevőt mentesítené, nem volna az a következménye, hogy az egyik fél legitim nyereségének biztosítása mellett a spekulativ nyereség a másik fél veszteségének kompenzálására fordittatik, hanem, hogy a vevő vesztesége az eladóra hárittatik át, az eladóra, ki az ügylet teljesítésétől legitim közvetítői, vagy termelői nyereségének kielégítését várja. A gazdasági lehetetlenülés kifogása tehát rendszerint csak a vállalkozót illeti meg, ki számitások alapján jövőben ismeretlen viszonyok között előállítandó munka teljesítésére, vagy munkával előállítandó áru szállítására kötelezettséget vállal. Ezen kifogásnak a bíróság által való elismerésének gazdasági jelentősége pedig 'az, hogy a birói ítélet, a nyereségnek és a veszteségnek, az előre nem látott viszonyok okozta igazságtalan megosztását a méltányosságnak megfelelően korrigálja és az ügyletet olyként bonyolítja le a felek között, hogy mindegyik félnek azt a vagyoni eredményt biztosítja, mely vagyoni eredménnyel az ügyletnek normális viszonyok között való lebonyolítása járt volna. A gazdasági lehetetlenség kifogását, ezt a rendszerint csak a vállalkozót megillető kifogást a vevőre csak akkor szabad kiterjeszteni, ha az ügyfelek gazdasági viszonyai is hasonlóak a vállalkozáshoz és ha a nyereséget és veszteséget ugy tudjuk megosztani, hogy azt az eredményt valósítjuk meg, melyet a szerződő felek — a józan gondolkodást feltételezve — az ügylet kötésénél megvalósítani kívánták, de nem akkor, amidőn az egyik szerződő fél mentesítésének a következménye csak az, hogy a vesztő fél kárát a másik félre hárítjuk át. A háború megszűnésének hatása az ügyletek teljesítésére. Irta: Dr. Reitzer Béla, ügyvéd. Be kell vallanunk, hogy nem dicsekedhetünk túlságos nagy jóstehetséggel. Sem a háború kitörésének, sem befejezésének várható következményeit nem láttuk helyesen. A háború kitörésekor legelőrelátóbb bölcseink is teljes gazdasági pangást jósoltak, a háború megszűntétől pedig fellendülést vártak. Egyik sem teljesedett be. Hogy az előbbi egészen váratlan és nem sejtett gazdasági következményekkel járt, ezt ma már, mint történelmi tényt leszögezhetjük. A háború befejezésének gazdasági következményei ugyan még nem alakultak ki, de a katasztrofális vég, amelynél sötétebbet emberi képzelet sem festhetett, annyit már is mutat, hogy legalább is nagyon hosszú időnek kell eltelnie, amig gazdasági életünk ujjáébredése bekövetkezhetik. A hadi cselekmények befejezése óta eltelt aránylag rövid idő gazdasági életünk terén máris mélyreható változásokat idézett elő, amelyeknek jogi szabályozása talán még nehezebb feladat, mint aminő előtt állottunk a háborús gazdasági élet problémáinál. Annak-