Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - Az uj földbirtokpolitika és a jelzáloghitel

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ GRECSÁK KÁROLY ny. m. Igazságiigyminiszter. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: BUBLA FERENCZ Dr. SZENTÉ LAJOS curlai tanácselnök. ügyvéd. FŐMUNKATÁRS : Dr. KUNCZ ÖDÖN egyetemi tanár. Belmunkatársak : Dr. AUER GYÖRGY államügyész. KOLOS JENŐ curiai biró, Dr. LÉVY BÉLA űgyvéa, Dr. NITSCHE GYŐZŐ a szabadalmi hivatal elnöke, Dr. SCHUSTER RUDOLF a szabadalmi tanácselnöke. Előfizetési ár: Egész évre . . 40 K. Félévre .... 20 K, Egy füzet ára , 4 K, TIZENHATODIK ÉVFOLYAM 1-2. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1919. JANUÁR 1-la. Előfizetőinkhez. A háború, majd az ezt követő rendkívüli viszonyok folytán a lap előállítása oly rendkívüli módon — több mint 500%-kal — emelkedett, ugy hogy kénytelenek vagyunk a lap előfizetési árát 1919. január 1-töl kezdödöleg felemelni. A „Kereskedelmi Jog" előfizetési ára : j egész évre . . 40 korona fél évre .... 20 korona. A rendkivüli viszonyok szükségessé teszik továbbá, hogy különösen aA megszállott területeken lakó előfizetőinket arra kérjük, hogy — ahol a postahivatalok pénzküldeményeket nem továbbítanak — az előfizetési dijat 1. ajánlott levélben bankjegyekben vagy bélyegekben, 2. helybeli bank utján átutalással vagy pedig 3. Budapesten vagy meg nem szállott területen lakó ismerőseik utján küldeni szíveskedjenek. Tekintettel az előállítási költség magas voltára, csak akkor leszünk abban a helyzetben, hogy a lapot küldjük, amennyiben az előfizetés kellő időben megujittatik. Az uj földbirtokpolitika és a jelzáloghitel. Irta: Sebess Dénes, ny. igazságügyi államtitkár.' A földtulajdon demokratizálása feltartózhatlan. A Iatifundialis gazdálkodási módszer helyet fog adni részben a kis üzemnek, részben a kollektív termelésnek. A tulajdon atomizálása maga után vonja a jelzálog atomizálását. Amint (forradalmi az átalakulás a nagy földtulajdon jogi szerkezeténél, amidőn az kis parasztbirtokokra omlik szét, ugy forradalmi lesz az átalakulás egész földhitel-szervezetünk terén. A nagy jelzálogkölcsönök tipusa, a zálogleveles kölcsön ezt épugy meg fogja érezni, mint a kötvénykölcsön, fundált váltókö'csön, vagy akár a hitelbiztosítékkal támogatott folyó-számla-kölcsön. A nagybirtokosok hitelintézetei készüljenek az átalakuásra. A földhitel demokratizálása különben is megakadt, épen nem simult a fennálló és üzemképes kisbirtok igényeihez. Az a terv, ami Csengeri javaslatára 1865-ben a földhitelintézet körében felmerült, mely népbankok deczentralizált intézményével akarta a paraszthitel kérdését megoldani, nem valósult meg. A kisbirtokosok országos földhitelintézetének alapításánál ismételten meg akarták valósítani az úgynevezett külső közvetítő szervezeteket, a .mezőgazdasági előlegegyleteket." A mezőgazdasági egyletek önálló jogi személyiséggel bírtak volna és a központtal kölcsönös szerződések alapján állanának hitelviszonyban. Ezek közvetítették volna a kisebb záloglevélkölcsönőket, le egészen 300 koronás kölcsönökig. Tudjuk, hogy mindkét nagy földhitelintézetünk lényegében vé\te a nagybirtok földhitel igényeit szolgálta és elsorvadtak mindazon szervei, melyek levezettek volna a paraszthitel forrásáig. Nyilvánvaló az a tény, hogy a kisbirtokos népelem hiteligényeit a jelzálog terén nem a földhitelintézetek elégítik ki. A földhitel eme fajtája csaknem kizárólag vidéki hitelintézetek, takarékpénztárak és hitelszövetkezetek körében bonyolódik le.