Kereskedelmi jog, 1918 (15. évfolyam, 1-22. szám)

1918 / Tartalommutató

21-22. sz. Kereskedelmi Jog lJ29 ságra vannak kötelezve s egymást az igazolatlan va­gyoni hátrányoktól megóvni tartoznak, folyik, hogy a felperes az alperessel fennállott üzleti összeköttetéseinek korábbi időszakában állandóan követett, olcsóbb fuvar­díjjal terhelt útiránytól való eltérésre s az alperes ter­hére súlyosabb fuvarköltséggel járó útiránynak igénybe­vételére csak abban az esetben lett volna jogositva, ha erre őt az alperes utasította vagy a fenforgó körülmé­nyek kényszeritették 25 114. Az a körülmény, bogy az áru szállítása ide­jén a rendeltetés helyén az orosz betörés által veszé­lyeztetett állomások és vonalak kiürítése folytán nagy­mérvű kocsitorlódás és óriási mérvű katonai forgalom állott be s hogy ugyanakkor a vasúti személyzet cselek­vési szabadsága korlátozva volt, egymagában, oly tény­állítások és illetve ezekből megállapítható konkrét tények hiányában, amelyekből a forgalmi zavar és a cselekvési szabadság korlátozásának oly fokára lehetne következ­tetni, amely a vasúti közegeket a szállítmányok kezelése körül előirt gondosság kifejtésében megakadályozta volna, nem mentesiti az alperest a megbízásából eljárt Mávnak elkövetett vétkes gondatlansága alól 51 115. A vasúti fuvarlevélre a feladó által rávezetett és aláirt az a záradék, mely szerint ő maga, a saját veszélyére rakta be az árut a vasúti kocsiba, csak ma­gából a netáhi hibás berakásból származható hátrányos következményeknek, mint veszélynek a feladó által tör­tént magára vállalását jelenti s igy ennek a záradéknak a tartalma semmi befolyással nem bír arra a kérdésre, hogy a berakástól függetlenül utólag beállott kárért a fuvarozó kártérítéssel tartozik-e vagy nem? ... 51 116. A Máv. üzletvezetöségének székhelye meg­felelően a m. kir. Curia P. IV. 994S/1915. szám alatt kelt. elvi jelentőségű döntésének, a Pp. 28. §-ában emii­tett telep tekintete aJfei nem esik 51 117. A bár gyári módon, minden különösebb mü­ipari fe'dolgozás nélkül készült s a mindennapi forga­lomban gyakran előjövő, de köznapi szükséglet tárgyát nem képező tárgyak (az adott esetben ezüstből, illetve ezüstötvözetből készült gyertyatartók, czukorszelenczék, kosarak, vázák, serlegek, evőeszközök stb.), amelyeket már anyaguknál, különös minőségüknél s legkivált azon körülménynél fogva is, hogy térfogatukhoz képest arány­talanul magas értéket képviselnek, értéktárgyaknak szo­kás tekinteni s amelyek általán különös, a mindennapi hssználati czikkeknél kifejtettnél nagyobb gonddal kezel­tetnek és tartatnak számon, a N. E. 3. czikke, illetve az ehhez tartozó végrehajtási határozmányok 1. §. 2. pontjának 2. bekezdése értelmében vett drágaságoknak tekintendők, amelyek nemzetközi szállításra csak feltéte­lesen bocsátandók s amelyekért elveszés esetén csupán korlátolt kártérítés (100 kg.-onként legfeljebb 425 frank) jár 61 118. Elutasító ítélet, mert az áruhiány miatti kár­igény a kellő érvényesítés miatt megszűnt. Az a körül­mény, hogy a felperes a feladó magánértesitése folytán a vasúti kocsi száma iránt előzően tévedésben lehetett, a V. Űzi. szab. 97. § (2) 4. pontjának alkalmazhatósága szempontjából az alperes vasút terhére annál kevésbé jöhet figyelembe, mert alperes a felperest a fuvarlevelek kézbesítésével kellően értesítette arról, hogy a három fuvarlevéllel feladott áru két kocsiba rakatott és szolgál­tattatok ki 68 119. A feladó vasút ellen kárigény érvényesithe­tésének a berni nemzetközi vasúti egyezmény értelmében az az előfeltétele, hogy az alperesként perbevont vasút visszkereseti igényét a szövetkező vasúttal szemben annak perbehivása utján megóvhassa. Az ellenünk hadat viselő (román) állam területén levő vasút a háború tartama alatt szavatosként nem lévén perbehivható, ennek az akadálynak megszűntéig az eljáiás felfüg­gesztendő . . . 69 120. A V. Ü. Sz. 30., 34. és 36. §-ainak egybe­vetéséből nyilvánvalóan következik az a szabály, hogy a vasút az uti podgyászt azzal a személyszállító vonattal köteles útnak indítani, amelyhez az feladatott; hogy továbbá azt személyszállító vonattal köteles fuvarozni és hogy annak fuvarozása és a rendeltetési állomáson késedelem nélküli kiszolgáltatása körül fokozott gondos­ságot köteles kifejteni. E szabály figyelmen kivül hagyása — mentőkörülmények hiányában — magában véve is megállapítja v alperes vasút közegeinek vétkes gondat­lanságát. A fuvarozási határidő túllépéséből származ­tatott kárigények, amennyiben e károkat a vasút szán­dékos eljárása vagy vétkes gondatlansága által okozta, egy év alatt évülnek el s azokért a V. Ü. Sz. 37. §-ában foglalt korlátozásra tekintet nélkül a V. Ü. Sz. 95. §-a értelmében teljes kártérítés jár. Az ily igények egy éven belül való érvényesithetését a felszólamlási határidő (14 nap) esetleges elmulasztása nem érinti.... 92 121. A V. Ü. Sz. 36. §-ában megszabott 14 napi felszólamlási határidő elmulasztásával szemben annak a körülménynek, hogy a vasút elleni igény bejelentését a menekülők védelmében eljárt bizottságnak a menekülök •ügyeinek ellátásával való túlzsúfoltsága késleltette, az erőhatalom hatását tulajdonítani nem lehet. Az alperes vasút oly értelmű nyilatkozata, mellyel az esetleg fel­találandó podgyásznak a felkeres czimére való elküldését igéri, az elévülés folytán már elenyészett kártérítési igénynek utólagos elismerésével azonos tekintet alá nem esik 112 122. A szállítási adó s igy az 1917 : VI. t.-cz. alapján beszedett hadiadó is a díjtételnek a szállítási dijakhoz és kezelési illetékekhoz hozzászámítandó kiegészítő része . . . , . . 130 123. A vasúti üzl. szab- 59. § 1. b) pontja szerint a berakásra kötelezett feladónak ügyelnie kell egyebek között arra, hogy a rakomány a megengedett magassági, szélességi és hosszúsági terjedelmet tul ne haladja, az ugyanezen § 1. 4. pontja értelmében pedig, ha a fuvarozási szerződés megkötése előtt kiderül, hogy a feladó által teljesített berakás a fennálló határozmá­nyoknak meg nem felel, a küldemény szállításra át nem vétetik 147 124. Az elévülési határidő az igénybejelentés foly­tán az erre vonatkozó és alperes által utólag helyesnek elfogadott beadvány (felszólalás) elutasításáig az üzleti szabályzat 98. §-nak 3. pontja értelmében szünetel 148 125. Tűzveszélyesnek a fuvarozás szempontjából az az anyag tekintendő, amely sajátlagos tulajdonságánál fogva a fuvarozással járó erősebb mozgással vagy lökéssel előidézett erőmüvi behatások következtében gyújtóanyagok közrehatása nélkül is meggyuladhat vagy a tűz behatása tekintetében más anyagokkal szem­ben jelentékenyen fogékonyabb; a butorkocsi azon­ban a köztapasztalat szerint ily tekintet alá nem vonható 191 126. Az 1892: XXV. t.-czikkel beczikkelyezett N. E. 11. czikke értelmében a fuvardíj kiszámítása a jog­érvényesen fennáUó és kellően kihirdetett díjszabások alapján történik. Ugyanezen czikk értelmében meg vannak engedve oly díjmérséklések, amelyek kellően kihirdetve egyenlő feltételek teljesítése esetén mindenkinek egyaránt rendelkezésére állanak. Ezek a díjmérséklések tehát szintén a díjszabások alkatrészei; amiből következik, hogy a felperesi .Díjszabás" B) szakaszának függeléké­ben foglalt és fuvardijvisszatéritését biztosító, tehát tuvardijmérséklést engedélyező határozmányok a tár­házakba, illetőleg a reexpediáló állomásokon betárolt és reexpediált árukra nézve szintén a díjszabás alkat­részei 211 127. A V. Ü. Sz. 81. § 4. pontjának rendelkezése nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a vasút arról, hogy aki nem szolgálható árut eladni szándékozik, a feladót és a czimzettet, hacsak lehetséges, értesíteni tartozik akár gyors romlásnak kitett (felhívott 81. § 4. al. pontja), akár pedig nem ilyen, hanem másnemű áru­nak (felhívott 81. § 4. b) pontja) esetleges eladásáról van is szó 211

Next

/
Thumbnails
Contents