Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Tételes intézkedések valutánk védelme érdekében

14 Tengeri és vasúti fuvarozás. 41. A tengeri fuvarozás elvállalása a K. T. 258. §. 5. pont a értelmeben kereskedelmi ügylet lévén, a kereskedelmi ügyle­tekre vonatkozó általános szabályok rá alkalmazást nyernek. A hajóvállalkozó tehát a K. T. 271. § a értelmében a ren­des kereskedő gondosságával tartozik a fuvarozásnál eljárni. Minthogy jogszabály, hogy érvénytelen az olyan kikötés, mely gondosságra kötelezettnek szándékos jogsértéséből vagy nagy­fokú gondatlanságából eredő kár megtérítését kizárja, ennél­fogva a hajóvállalkozó kártérítéssel ta.tozik akkor is, ha a szerződés „canceling" kikötése ezt kizárná (M. kir. Curia 10,390/,915. Rp. IV. sz. — 1916. nov. 9) M. kir. Curia: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja, ellenben a felperes felül­vizsgálati kérelmének helyet ad, a másodbiró­ság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiró­ság ítéletét hagyja helyben. Indokok: A tengeri fuvarozás elvállalása a K. T. 258. §. 5. pontja értelmében kereske­delmi ügylet lévén, a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó általános szabályok rá alkalmazást nyernek. A hajóvállalkozó tehát a K. T. 271. §-a értelmében a rendes kereskedő gondossá­gával tartozik a fuvarozásnál eljárni. Ez ellen vétett súlyosan az alperes, amikor hozzájárult ahhoz, hogy a hajóparancsnok a közbeeső Port-Said-i sórakományt fölvegye, holott előrelátható volt, hogy ezzel kétségessé válik a hajónak a birmai kikötőben idejében való megérkezése. Az alperes azt hozza fel mentségére, hogy a hajóparancsnok rosszul értette a feltételes hozzájárulást tartalmazó jel­szavas sürgönyét. Azonban az ilyen, a szakér­tők szerint a félreértések esélyeinek nagyban kitett érintkezési mód igénybevételéből az al peres, mint ezekkel az esélyekkel ismerős szak­mabeli kereskedő, mentséget nem meríthet. De az alperes a közbeeső fuvar elvállalá­sával szándékosan meg is sértette a bérleti szerződés 1. pontjában vállalt azt a kötelezett­ségét, hogy a hajó lehetőleg gyorsan fog menni (shall proceed with all convenient speed) a bir­mai kikötőbe. A sórakománynak fölvétele Port­saidban és Calcuttában való kirakása pedig, ha mindez csak az alperes által föltételezett 8 napot vette volna is igénybe, ennyivel késlel­tette a hajót a felperes által czélbavett útjában, ami az ellenkezője volt annak, amire az alpe­res magát kötelezte. Minthogy jogszabály, hogy érvénytelen az olyan kikötés, mely a gondosságra kötelezett­nek szándékos jogsértéséből vagy nagyfokú gondatlanságából eredő kár megtérítését kizárja, ennélfogva az alperes kártérítéssel tartozik a felperesnek akkor is, ha a szerződés 18. pont­jának cancelling kikötése ezt kizárná. Ezekután nincsen jelentősége annak a kö­rülménynek, hogy vállalt-e az alperes még külön kötelezettséget is arra, hogy a hajó üresen (vagyis rakomány nélkül ballaszttal) indul Cal­cuttába. Az idevágóan ajánlott bizonyítás mel­lőzése miatt tett panasz méltatatása nélkül tehát az alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Ellenben a felperes felülvizsgálati kérelme alapos Téves ugyanis a megtámadott másod­bírói itélet indokolásában kifejtett az az állás­pont, hogy felperes felelős az Ardgoil póthajó kibérlésének elmulasztásából eredő kártöbblet­ért. A felperes abbeli közlésével, hogy ez a hajó kísérelhető, abba a helyzetbe juttatta al­perest, hogy álláspontjának fentartásával a kárt korlátozhatta és a fuva-dijpiacz mindkettőjük előtt ismeretlen jövőbeli alakulásban rejlő kocz­kázatot kizárhatta volna. Az ezzel való késle­kedés lehető következményeivel az alperes, mint tengeri fuvarozási ügyletekkel iparszerüleg foglalkozó czég ismerős lévén, a közlés után a késedelem előrelátható és tényleg be is állott következményei az alperest terhelik, mint akinek szerződésszegése a póthajó kibérlésének szük­ségét előidézte és ezeket a következményeket az alperes nem hánthatja a felperesre, aki a forgalmi jóhiszeműségnek megfelelően járt el akkor, amikor a közlést megtette. Ezekből az okoktól a másodbirósági itélet megváltoztatásával az első birói ítéletet helyben­hagy ii és az alperest, mint vesztest a felül­vizsgál ti költségek megfizetésére kötelezni kellett. 42. Nem jár el a vasút vétkes gondatlansággal, ha az árut annak adta ki, aki jogosultságát előtte kellően igazolta, noha nem a fuvarlevélben kijelölt, hanem más helyen lakik, Nem döntő, hogy a feladó tévedésben volt a czimzett sze­mélye tekintetében s ezért jelölte meg azt más helyen lakónak, ha az ügyletet a tényleges átvevővel kötötte. (M. kir. Curia 8157/1915. Rp. IV. sz. a. — 1916' október 19.) 43. A fuvarozó vasút az élő állatok átrakása folytán előállott kárt megtéríteni köteles, ha csak nem bizonyítja, hogy az átrakást a feladáskor a feladó álta teljesített módon esz­közölte. (M. kir. Curia 3809/1916. P. VIII. sz. — 1916. deczember 7.)

Next

/
Thumbnails
Contents