Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Részvényjogi judikaturánk az elmúlt évben

KERESKEDELMI JOG A HITEUOG (KERESKEDELMI-, VÁLTÓ-, CSÖD-, IPAR-, SZABADALMI JOG STB.) MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY CURIAI TANÁCSELNÖK Dr. SCHUSTER RUDOLF a szabadalmi tanács elnöke, KOLOS JENŐ klr. curlal biró, Dr. NITSCHE GYŐZŐ a szabadalmi hivatal elnöke, Dr. LÉVY BÉLA és Dr. SICHERMANN BERNÁT budapesti ügyvédek közreműködésével SZERKESZTIK Dr. KUNCZ ÖDÖN és Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre . . 24 K Félévre .... 12 K. Egyes szám ára 1 K. TIZENNEGYEDIK ÉVFOLYAM 3-4. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1917. FEBRUÁR 1~15. X Rész vényjogi judikaturánk az elmúlt évben. Irta: Dr. Nitsche Győző, a szabadalmi hivatal elnöke. A háborús évek nem adnak alkalmat a részvényjog és különösen a vonatkozó judikatura fejlesztésére. Az ujabbi alapitások rendes keretekben mozognak, a pénzbőség a könnyebb mozoghatást biztosítja ugy, hogy alig van szükség olyan szabályozásra, amely a törvénymagyarázat fejlesztésére és kiegészítésére szolgálna. Mindazonáltal a jogszolgáltatás az elmúlt évben is — bár nem nagy tömegben — gazdagította az életet egynehány olyan törvénymagyarázattal, amely a jogi helyzet tisztázásához határozottan hozzájárult. A K. T. 151. §-a azt rendeli, hogy a részvény aláírásánál minden aláirt részvény 10%-a készpénzben befizetendő, s ehez minden magyarázat kizárásával azt a határozott következményt fűzi, hogy evvel a rendelkezéssel ellenkező részvény aláírása semmis. Ennek ellenére a Curia 5017/1915. sz. ítéletében kimondotta, hogy mivel felperesek az 1912. szept. 1-én megtartott alakuló közgyűlésen jelen voltak, és az alapitóknak az alaptőke biztosítására, s a jegyzett részvények névértéke 30%-ának a befizetésére tett bejelentését tudomásul vették, s szavazatukkal a részvénytársaság megalakulásához hozzájárultak, aki pedig részt vesz az alakuló közgyűlésen, amelyen az alapítók a részvénytőke 30%-ának befizetéséről jelentést tettek s ezt takarékpénztári betétkönyv felmutatásával igazolták is és a szavazatával hozzájárult a tett bejelentés valóságához, a befizetések megtörténtének az igazolásához, s ezzel a részvénytársaság megalakulásának a kimondásához, nem kifogásolhatja utóbb a részvény aláírását azon az alapon, hogy a részvény névértékének a 10°/o-át az aláírásnál be nem fizette, nem pedig azért, mert azzal a tényével, hogy az alakuló közgyűlésen a névérték 30%-ának a befizetésére tett alapitói bejelentést tudomásul vette, utólagosan hozzájárult ahhoz, hogy a szükségelt összeget helyette lefizették. A határozat kétségtelenül helyes és megnyugtató, ha abból kitűnnék, hogy a 30% részvényenként lett befizetve. A K. T. 159. §-ának 3-ik pontja ugyanis annak igazolását követeli, hogy a biztosított alaptőkére az egyes részvények után legalább az alaptőke 30%-a tényleg befizettetett, másrészt pedig abbc 1, hogy a jegyzett részvények névértéke és a részvénytőke 30%-ának befizetése igazoltatott, nem vonható le az a következtetés, hogy a szükségelt összeget az aláíró helyett más fizette le. Nincs kizárva, hogy a részvényjegyzők közül többen 50%-ot fizettek, sőt befizették a részvény egész névértékét, ezek határozottan tiltakoznának még annak a gondolata ellen is, hogy az általuk teljesített befizetések egy része a felperesek helyett és javára tett befizetésnek minősítessék. Kiindulva abból, hogy a czégbiróságok milyen szigort fejtenek ki a 159. §-ban irt követelmények ellenőrzése körül, biztosra vehetjük, hogy az idézett határozatba csak íráshiba csúszott be, s az helyesen ugy olvasandó, hogy az alapítók a részvénytőkére részvényenként 30%-nak befizetéséről tettek jelentést. Ennek helyreigazításával a határozat érdemét minden esetre helyeselnünk kell, bár a 151. §. szószerinti szövegével ellenkezik. Ennek rendelkezése szerint ugyanis a részvény név-