Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 1-2. szám - Az igénybevétel (rekvirálás) a kiviteli tilalom és a hatósági árszabás hatása a szállítási ügyletekre. 2. [r.]

1—2. sz. Kereskedelmi Jog 19 Uzletátruházás 5. Az 15)08: LVII. t.-czikk tekintete alá esö üzletátruházás esete nem forog fenn rokonok között íem, ha az uj tulajdonos a kávéházi ipart ugyanazon helyiségben folytatta anélkül, hogy a berendezést vagy más vagyontárgyat átvette volna. (M. kir. Curia 1943/916. P. VIII. sz. — 1916. okt. 10.) 6. Uzletátruházás esete nem forog fenn csupán azon az alapon, hogy a korábbi tulajdonos által bérben birt helyiségben valaki a vendéglői ipart folytatta, és azért a volt tulajdonosnak csekély összeget fizetett ki (M. kir. Curia. 10895/915. R. P. VIII. sz. — 1916. szept. 19.) 7. Az 190S. évi LVII. t cz tekintete alá esö üzletátruházás nak a törvény által megkívánt egyik alkotó eleme az, hogy mesegyezésszerüen megteremtessék az a helyzet, amelynél fogva az üzlet tényleges átvevője az üzletet a korábbi vevőkörrel akadálytalanul folytathatja. (M. kir. Curia 2174/1916. sz — 1915; okt. 17.) Alkalmi egyesülés. 8. Az alkalmi egyesület tagjai, az egyesület vállalatának üzemére fordított kiadásokért, megbízás nélkül is egyetemlegesen felelősek. (M. kir. Curia 4153/916. P. VIÜ. sz — 1916. szeptember 12.) Közkereseti társaság. 9. A K. T. 71. és 71. §-aiból folyóan a közkereseti társaság fennállása alatt, ennek tagjai a társas viszonyból folyó követelésükkel csak a közkereseti társaság ellen, de nem annak a tagjai ellen léphetnek fel. (M. kir. Curia 1953 816. P. IV. sz. — 1916. okt. 31.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes a közte és alperes között még ma is fennálló közkereseti társasági viszonyból származtatja mind a két kereseti követelését. A K. T. 71. és 73. §-aiból folyóan a közkereseti társaság fennállása alatt, ennek tagjai a társas viszonyból folyó követelésükkel csak a közkereseti társaság ellen, de nem annak a tagjai ellen léphetnek fel. Felperesnek nem a közkereseti társaság, hanem annak egyik tagja ellen a közkereseti társasági viszonyból származtatott kereseti követelései tehát nem érvényesíthetők. Részvénytársaság. 10. Alakuló közgyűlésen hozott határozat a tárgysorozatba való felvétel hiánya okából meg nem támadható. A részvénytársaság igazgatósági tag és a társaság közötti viszony nem alkalmazotti viszony. (M. kir. Curia 2270,916. P. VIII. sz. — 1916. decz. 7.) 11. Ha a meghvóban .Alapszabályok módosítása" általános megjelölés van, ez elég arra; hogy az alapszabályoknak a felügyelöbizottsági tagok számára vonatkozórendelkezését a közgyűlés módosíthassa. (M. kir. Curia 4681/916. P. IV. sz. - 1916 decz. 13.) Kereskedelmi ügyletek. 12. Nem hosszabb lejáratú kölcsönnel tekintet nélkül a kikötött kamatláb magasságára a kölcsönnek a kikötött idd lejárta előtt való visszafizetése esetére kártalanítási storno dij joghatályosan kl nem köthető. (M. kir. Curia 1901 916. P. Vffl. sz. — 1916. szeptember 28.] M. Kir. Curia: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indok«k: A felebbezésí bíróság a 2. alatt csatolt „Biztosítási okirat" 3. és 5. pontjait — azoknak egybevetett tartalmát mérlegelve — helyesen értelmezte akként, hogy a hitelező alperes a szóban forgó, váltóval is fedezett kölcsönt hat v6j havi határidőre bármikor — az okirat ö. pontjában meghatározott öt évi határidő letelte előtt is — felmondhatta a hitelt igénybe vett felperesnek — és tekintettel erre a m. kir. Curia jogegységi tanácsa 1. sz. polgárjogi döntvényében megnyilatkozott jogi felfogásnak megfelelően minősítette ezt a kölcsönt nem hosszabb lejáratú kölcsönnek ; ilyen kölcsön esetében pedig — tekintet nélkül a kikötött kamatláb magasságára — épen a felhívott döntvény kiindulási alapját képező hoszszu lejárat hiányában a kölcsönnek a kikötött idő lejárta előtt való visszafizetése esetére kártalanítási (storno) dij joghatályosan ki nem köthető. Minthogy ezekhez képest a felebbezésí bíróság jogszabálysértés nélkül adott helyt alperes viszonkeresetének elutasítása mellett, felperes keresetének a kir. Curia alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasította. Vétel. 13. Ha a vevő a késedelmes eladótól a K. T. 353. §-a alapján teljesítés helyett a nem teljesítés miatt kártérítést követel, a vevőt megillető kártérítési összeg megállapításánál, a szerződés tárgyát képező árunak a vevő által engedett utólagos teljesítés idejekor való piaczi ára csak akkor vehető számba, a mikor az utólagos teljesítési határidő engedélyezése a késedelmes eladó kérelmére történt. (M. kir. Curia 1061/916. P. IV. sz. — 1915. szept. 29.j M. kir. Curia: Az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a felebbezési bíróság végitéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Abban a most is fenforgó esetben, amikor a vevő a késedelmes eladótól a a K. T. 353. §-a alapján teljesítés helyett a nem teljesítés miatt kártérítést követel, a ve-