Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 1-2. szám - Az igénybevétel (rekvirálás) a kiviteli tilalom és a hatósági árszabás hatása a szállítási ügyletekre. 2. [r.]

HAZAI JOGGYAKORLAT. Altalános. 1. Az 1915 : L t. czikk alapján eszkdzö t rekvirálás sza bályszerüségi kérdésének elbirálása az idézett törvény kifejezett rendelkezése szerint a közigazgatási hatóságokhoz utasíttatván — az eljáró közeg szabálytalan eljárásából származtatott kárigény a rendes biróság előtt nen érvé nyesithetö. (M. kir. Curia. 4071/916. P. VIII. sz. — 1916. okt. 3.) 2. A végrehajtás folytán teljesített fizetés megtámadásá vala végrehajtási eljárás s az ezzel szerzett zálogjog is megtámadottnak tekindenő. (M. kir. Curia 9068/1915. P. IV. sz. — 1916. szeptember 5.) Kereskedelmi alkalmazottak. 3. . A magisabb tudományos képzettséget igénylő állásokban állandóan alkalmazottakra rézve elfogadott jogszabály az, hogy abbin az esetben, ha a felek a felmondési időt szerződésben nem szabályozták, az ilyen magasabb tudományos képzettséggel biró alkalmazottak egy évi felmondási időre, avagy jogos ok nélkül való elbocsátásuk eseteben, ennek megfelelő díjazásra tarthatnak igényt — II. A fizetésnek jogos ok r.é kül való leszállítása oVul szolgál a szolgálatnak felmondás nélkül való azonnali elhagyásra. (M. kir. Curia 3421/916 P. VIII. sz. — 1916. október 6 ) A kir. törvényszék: Alperest kötelezi, hogy felperesnek 2000 K tőkét stb. fizessen. Indokok: Peresfelek közt nem volt vitás és igy tényként kellett megállapítani, hogy felperes az alperesnél jogtanácsos voit, aki az 1908., 1909., 1910., 1911., 1912., 1913. években és az 1914. év első felében évi 2000 K díjazást kapott alperestől. Alperes igazgatósága 1914. június 30 án tartott gyűlésében felperes díjazását 600 K-ra szállította le 1914. július 1-től A felperes a leszállítást tudomásul nem vette, hanem közölte alperes igazgatóságával, hogy ilyen fizetés mellett állását meg nem tartja. Felperes szerint a fizetés ilyen leszállítása szerződésszegés, mely őt feljogosítja az állás felmondásnélküli elhagyására. Alperestől tehát keresetében az egy évi felmondási időre 2000 K fizetését követelte. Alperes perbeli álláspontja az volt, hogy felperes díjazását évről évre az igazgatóság állapította meg, amely kezdetben 600 K volt, majd a jövedelem felesleg növekedéséhez képest 2000 K ig emelkedett. A jogtanácsos évi díjazása a rendelkezésre álló jövedelem felesleg 4%-a volt. Joga volt tehát az igazgatóságnak ahhoz, hogy felperes díjazását az üzletmenet rosszabbodásával az eredeti 600 K-ban állapítsa meg. Szerződésszegést tehát el nem követett. Tagadta, hogy szerződésszegés esetén is felperesnek egy évi felmondáshoz lenne joga. A kir. törI vényszékanem kifogásolt igazgatósági ülésijegy' zőkönyvek alapján megállapította, hogy alperes ! a felperesnek 1908-ban 50000 K után 4%, ! 1909-ben 50000 K után 4%, 1910-ben 40000 K• ból 2000 K; 1911-ben 39903 K után 2000 K; i 1912-ben 37801 K-ból 2000 K díjazást juttaj tott. A 4°/o részesülés figyelembe vétele mel! lett felperes 1910-től kezdve évi 2000 K díjazást nem kaphatott volna. Nem volt vitás ugyanis, hogy 1913-ban és 1914-ben sem javult az üzletmenet. Ha felperes díjazása nem lett volna 2000 K-ban megállapítva, ugy az igazgatóság a mindenkori jövedelem felesleg 4% át, tehát éve íként különböző összegeket i utalt volna felperesnek és nem lett volna arra sem szükség hogy 1914. június 30 án külön igazgatósági ülésen szállítsák le felperes 2000 K fizetését 1914. július 1-től évi 600 K-ra Mindezen körülmények mérlegelése alapján, — tekintettel azon meg nem tagadott alperesi előadásra is, hogy felperes díjazásának elkönyvelése „tiszti fizetések* cím alatt történt, — a I kir. törvényszék bizonyítottnak találta, miszerint ! felperesnek 2000 K évi rendes fizetése volt alperesnél. Mivel ezt a megállapodást alperes j egyoldalúan megmásította, felperessel szemben ' olyan szerződésszegést követett el, mely őt i feljogosította állásának elhagyására s felmondási időre járó követelésére. A felmondási idő megállapításánál a kir. törvényszék figyelembe vette annak a működési körnek fontosságát, melyet egy forgalmasabb pénzintézet jogtanácsosa betölt és ugy találta, hogy annak egy i évi felmondáshoz van igénye. Mindezek alapján alperest 2000 K tőkében, ennek a leszállítás, mint szerződéstszegő cselekmény elkövetésének időpontjától járó kamataiban és pervesztessége folytán a perköltségekben kellett I marasztalni. A kir. ítélőtábla: A kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja indokainál fogva s még : azért, mert a királyi ítélőtábla is azt állapítja meg, hogy felperesnek, mint az alI peres hitelszövetkezetnél állandóan alkalmazott jogtanácsosnak a kereset beadását megelőző utóbbi években évi fizetése 2000 korona volt, mert továbbá az általánosan követett bírói gyakorlat szerint a magasabb tudományos képzettséget igénylő állásokban állandóan alkalmazottakra nézve elfogadott jogszabály az, hogy abban az esetben, ha a felek a felmondási időt szerződésben nem szabályozták, az ilyen magasabb tudományos képzettséggel biró alkalmazottak egy évi felmondási időre avagy jogos ok nélkül való elbocsátásuk esetében, ennek megfelelő díjazásra tarthatnak igényt, a felperest tehát az egy évi felmondási időre a ! keresetbe tett 2000 kor. jogszerűen megilleti. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja.