Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 1-2. szám - Az igénybevétel (rekvirálás) a kiviteli tilalom és a hatósági árszabás hatása a szállítási ügyletekre. 2. [r.]

HAZAI JOGGYAKORLAT. Altalános. 1. Az 1915 : L t. czikk alapján eszkdzö t rekvirálás sza bályszerüségi kérdésének elbirálása az idézett törvény ki­fejezett rendelkezése szerint a közigazgatási hatóságokhoz utasíttatván — az eljáró közeg szabálytalan eljárásából származtatott kárigény a rendes biróság előtt nen érvé nyesithetö. (M. kir. Curia. 4071/916. P. VIII. sz. — 1916. okt. 3.) 2. A végrehajtás folytán teljesített fizetés megtámadásá vala végrehajtási eljárás s az ezzel szerzett zálogjog is meg­támadottnak tekindenő. (M. kir. Curia 9068/1915. P. IV. sz. — 1916. szeptember 5.) Kereskedelmi alkalmazottak. 3. . A magisabb tudományos képzettséget igénylő állásokban állandóan alkalmazottakra rézve elfogadott jogszabály az, hogy abbin az esetben, ha a felek a felmondési időt szer­ződésben nem szabályozták, az ilyen magasabb tudományos képzettséggel biró alkalmazottak egy évi felmondási időre, avagy jogos ok nélkül való elbocsátásuk eseteben, ennek megfelelő díjazásra tarthatnak igényt — II. A fizetésnek jogos ok r.é kül való leszállítása oVul szolgál a szolgálatnak felmondás nélkül való azonnali elhagyásra. (M. kir. Curia 3421/916 P. VIII. sz. — 1916. október 6 ) A kir. törvényszék: Alperest kötelezi, hogy felperesnek 2000 K tőkét stb. fizessen. Indokok: Peresfelek közt nem volt vitás és igy tényként kellett megállapítani, hogy felperes az alperesnél jogtanácsos voit, aki az 1908., 1909., 1910., 1911., 1912., 1913. években és az 1914. év első felében évi 2000 K díjazást kapott alperestől. Alperes igazgatósága 1914. június 30 án tartott gyűlésében felperes díjazását 600 K-ra szállította le 1914. július 1-től A felperes a leszállítást tudomásul nem vette, hanem közölte alperes igazgatóságá­val, hogy ilyen fizetés mellett állását meg nem tartja. Felperes szerint a fizetés ilyen leszállí­tása szerződésszegés, mely őt feljogosítja az állás felmondásnélküli elhagyására. Alperestől tehát keresetében az egy évi felmondási időre 2000 K fizetését követelte. Alperes perbeli álláspontja az volt, hogy felperes díjazását évről évre az igazgatóság állapította meg, amely kezdetben 600 K volt, majd a jövede­lem felesleg növekedéséhez képest 2000 K ig emelkedett. A jogtanácsos évi díjazása a ren­delkezésre álló jövedelem felesleg 4%-a volt. Joga volt tehát az igazgatóságnak ahhoz, hogy felperes díjazását az üzletmenet rosszabbodá­sával az eredeti 600 K-ban állapítsa meg. Szerződésszegést tehát el nem követett. Tagadta, hogy szerződésszegés esetén is felperesnek egy évi felmondáshoz lenne joga. A kir. tör­I vényszékanem kifogásolt igazgatósági ülésijegy­' zőkönyvek alapján megállapította, hogy alperes ! a felperesnek 1908-ban 50000 K után 4%, ! 1909-ben 50000 K után 4%, 1910-ben 40000 K­• ból 2000 K; 1911-ben 39903 K után 2000 K; i 1912-ben 37801 K-ból 2000 K díjazást jutta­j tott. A 4°/o részesülés figyelembe vétele mel­! lett felperes 1910-től kezdve évi 2000 K díja­zást nem kaphatott volna. Nem volt vitás ugyanis, hogy 1913-ban és 1914-ben sem javult az üzletmenet. Ha felperes díjazása nem lett volna 2000 K-ban megállapítva, ugy az igazgatóság a mindenkori jövedelem felesleg 4% át, tehát éve íként különböző összegeket i utalt volna felperesnek és nem lett volna arra sem szükség hogy 1914. június 30 án külön igazgatósági ülésen szállítsák le felperes 2000 K fizetését 1914. július 1-től évi 600 K-ra Mind­ezen körülmények mérlegelése alapján, — tekin­tettel azon meg nem tagadott alperesi elő­adásra is, hogy felperes díjazásának elkönyve­lése „tiszti fizetések* cím alatt történt, — a I kir. törvényszék bizonyítottnak találta, miszerint ! felperesnek 2000 K évi rendes fizetése volt alperesnél. Mivel ezt a megállapodást alperes j egyoldalúan megmásította, felperessel szemben ' olyan szerződésszegést követett el, mely őt i feljogosította állásának elhagyására s felmon­dási időre járó követelésére. A felmondási idő megállapításánál a kir. törvényszék figyelembe vette annak a működési körnek fontosságát, melyet egy forgalmasabb pénzintézet jogtaná­csosa betölt és ugy találta, hogy annak egy i évi felmondáshoz van igénye. Mindezek alap­ján alperest 2000 K tőkében, ennek a leszál­lítás, mint szerződéstszegő cselekmény elköve­tésének időpontjától járó kamataiban és per­vesztessége folytán a perköltségekben kellett I marasztalni. A kir. ítélőtábla: A kir. törvényszék íté­letét helybenhagyja indokainál fogva s még : azért, mert a királyi ítélőtábla is azt ál­lapítja meg, hogy felperesnek, mint az al­I peres hitelszövetkezetnél állandóan alkalma­zott jogtanácsosnak a kereset beadását meg­előző utóbbi években évi fizetése 2000 korona volt, mert továbbá az általánosan követett bírói gyakorlat szerint a magasabb tudományos kép­zettséget igénylő állásokban állandóan alkal­mazottakra nézve elfogadott jogszabály az, hogy abban az esetben, ha a felek a felmon­dási időt szerződésben nem szabályozták, az ilyen magasabb tudományos képzettséggel biró alkalmazottak egy évi felmondási időre avagy jogos ok nélkül való elbocsátásuk esetében, ennek megfelelő díjazásra tarthatnak igényt, a felperest tehát az egy évi felmondási időre a ! keresetbe tett 2000 kor. jogszerűen megilleti. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja.

Next

/
Thumbnails
Contents