Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 21-22. szám - Dijszabás-alkalmazás előírás hiányában

Kereskedelmi Jog mulasztást, amelynek következményeképen a vasat immár tetszése szerint, minden korlátozás nélkül választhat a rendelkezésre álló díjszabások közül, amint ezt a kir. Curia éppen a feladó előirá-i kö­telestégének megkonstruálásából kifolyólag kimon­dani látszik. A dij3zabás-előirá3 hiányának csak az a következménye, hogy a feladót illető választás joga a vasútra hárul és a kérdés, amelyre a Curia válaszát leginkább óhajtottuk volna, éppen az, minő elvek szerint köteles a vasút ezt a választási jogot gyakorolni. Annyi az indokokban impliciter ben­foglaltatik, hogy a berni egyezménynek nincs oly rendelkezése, amely a leg lesóbb díjszabás alkal­mazását a vasút szükségkcpeni kötelességévé tenné. De ez még nem meriti ki az egész kérdést Vájjon áll-e e részben is, hogy a vasút a választást a fel­adó érdekeinek szeinmeltartásával, a rendes fuva­rozó gondosságával tartozik megejteni és alkalmaz­hatók-e eme gondosság mértéke gyanánt azok a szabályok, amelyeket a berni egyezmény 6 czikké­nek 1. pontja az útirány előirásának elmaradása esetére tartalmaz ? Vájjon a díjszabás megválasz­tása tekintetében is terheli-e a vasutat az a köte­lesség, hogy azt alkalmazza, amelyet a feladó javára a legczélszerübbnek vél és vájjon ebben az esetben is csak akkor felel-e választásának következményeiért, ha vétkes gondatlanság terheli ? Hogy az egymás­sal üzleti összeköttetésben álló felekít az olcsóbb fuvardíjjal terhelt útirány betartására már általános jogszabálynál fogva kötelesek, azt ugyanezen ta­nács P. IV. 330 1917. sz. a. 1917. október 19 én hozott 8 helyszűke miatt nem közölhető ítélete bi­zonyítja. fSzerk ) A nemzetközi vasúti jogi iro­dalom és joggyakorlat, valamint alsó bírósá­gaink állásfoglalása ebben az értelemben döntötte el e további kérdéseket: viszont elsősorban a joghason­szerflség ezen alkalmazása ellen irányul azoknak a támadása, akik azt vitatják, hogy a. vasút az egy­mással konkuráló több díjszabás közül a nemzet­közi árufuvarozás körében ugyanúgy a legolcsóbbat tartozik alkalmazni, mint a Vüsz. 67. §. 3. pontja szerint a belföldi forgalomban, A kir. Curia dön­tésének megnyugtató ereje csak akkor lehetett volna teljes, ha ebben & to\ábbi kérdésben is ki­fejezetten állást foglal. így kérdéses, hogy a dön­tés alkalmas lesz-e arra, hogy a vasúti díjszabási jog eme vitás kérdése ezek végérvényes ós minden irányban megnyugtató mego'dását nyújtsa. Dr. Rapoch Jenő —— . . kir törvényszéki biró. Az állam és a biztosítás E czim alatt közölt vezető czikkünk bevezetését képezi azon Írásbeli ankétnak, malyet a biztositásjogi reform tárgyában lapunkban, miként Kuncz helyesen mondja: sine ira et studio — rendezünk, s molyben legki­válóbb elméleti és gyakorlati szakférfiaink vesznek részt. Fölhívjuk reá olvasóink figyelmét. A m. kir. minisztériumnak 4 050 1917 M. E. számú rendelete, a polgári perrend­tartásban megállapított értékhatárok fel­eme'éséről. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIH. t. ez. 16. §-ában és az 1914 : L. t.-cz. 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján u követ­kezőket rendeli: 1. §. A polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. törvényezikkben <Pp) a járásbíróság hatásköre, a járásbíróság előtti kötelező ügyvédi képviselet, a fellebbvitel, az Ítéletnek föllebbvitelre tekintet i él­kül való végrehajthatósága, úgyszintén a községi bíróság hatásköre tekintetében értékhatárul meg­állapított összegek kétszeresükre emeltetnek (> 1. Ehhez képest értékhatárul állapittatik meg: 1. a járásbíróság hatásköre tekintetében a Pp. 1 §-ának 1. pontjában és 5. íjának utolsó bekez­désében ötezer korona; 2. a járásbíróság előtti kötelező ügyvédi kép­viselet tekintetében a Pp. 94. §-ának második be­kezdésében kétezer korona ; 3 a fellebbvitel tekintetében a Pp. 476. §-ának második és harmadik be­kezdésében száz korona, a Pp. 513. §-ának második bekezdésében két­száz korona, a Pp 521. §-ának első bekezdésében az ott megállapított ötszáz korona helyett ezer korona és az ugyanott megállapított száz korona helyett két­száz korona, a Pp. 525 ij-ának második bekezdésében öt­ezer korona, a Pp. 545. §-ának első bekezdésében kétezer korona, a Pp. 691. §-ának első bekezdésében ezer ko­rona, a Pp. 691. §-ának második bekezdésében öt­ozer korona : 4 az ítéletnek fellebbvitelre tekintet nélkül való végrehajthatósága szempontjából a Pp. 415 §-ának 4. pontjában négyszáz korona, a Pp. 509. §-ában kétezer korona; 5. a községi bíróság hatásköre tekintetében a Pp. 758. §-ának első bekezdésében száz korona. 2. §. Az 1. §. második bekezdésének 1. pont­jában megjelölt értékhatár nem irányadó azot ban a folyamatban levő perekben, amelyekben a fel­peres keresetlevelét e rendelet életbelépte e'ött a törvényszéknél adta be ; ellenben irányadó azokban a folyamatban levő perekben, amelyekben a fel­peres keresetlevelét e rendelet életbelépte előtt a járásbíróságnál adta be. Az 1. §. második bekezdésének 2. pontj'lan megjelölt értékhatár a jelen rendelet életbelépte­kor folyamatban levő perekben is irányadó. Az L §. második bekezdésének 3. pontjában

Next

/
Thumbnails
Contents