Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / Tartalommutató

23—24. sz. Kereskedelmi Jog 307 Hazai bírósági határozatok összefoglalása. XX évfolyam. (1915.) Altalános. 1. A tiltott cselekményből származtatott követelés csak abban a részében nem részesíthető birói jogsegély­ben, amely annak közvetlen következménye. . . lí*) 2. Xem erkölcstelen a kereskedők közt az a meg­állapodás, hogy egymás üzletét nem fogják rontani s igy jogilag érvényesíthető, mivel a vitatott megállapodás szerződő felek jogos érdekeinek védelmében jött létre anélkül, hogy közérdekellenesen a forgalmat a fogyasztó közönség kárára befolyásolta volna 17 3. A szerződés nem teljesítése vagy nem kellő tel­jesítése esetére s szerződésben kártérítésül megállapított összeg kötbérnek tekintendő s azon a jogi minősítésen mit sem változtat, hogy a fenforgó esetben a késedelem esetére heti 150 korona kártérítés csak akkor fizetendő, ha a késedelemből kár származott, mert az átalányösz­szeg megállapítása felmenti a kártérítésre jogosított felet a kár mennyiségének bizonyítása alól 19 4. A szerződés azon kikötése mellett, hogy a szál­lítási határidő meghosszabbítására a saját munkásai ál­tal rendezett sztrájk vagy bojkott által okozott késedelem ad igényt, a másnak üzemében lefolyt munkásmozgalmat mentségül felhozni nem lehet. Annál kevésbbé, ha az ezen gyárból beszerzendő volt gépek máshonnan is be­szerezhetők lettek volna 50 5. A könyvkivonat „Tartozik" rovatának ama be­jegyzéséből : „Ön helyett számlájára teljesített bizományi fizetésemért", továbbá a kérvényből nem tűnvén ki a kérvényező kereskedelmi üzletének köre, illetve minősége s hogy az elöjegyeztetni kért követelés kereskedelmi üz­letből származik, a zálogjog előjegy zésének helve nem Tétát. : . : . . . . . ^;-v^> • ,i*1 6. Habár felperes részéről a további teljesítés is alperes mulasztása miatt maradt el és vált utólagosan lehetetlenné és igy telperesnek a viszontszolgáltatáshoz való joga fennáll, mégis a jogtalan gazdagodásra vonat­kozó magánjogi szabályok értékűében beszámítandó a felperes követelésébe az a költségösszeg, amelyet azáltal takarított meg. hogy a további teljesítés kötelezettsége alól ő is szabadult , 111 7. Felperes az iparhatósági határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül beadott keresetét visszavonta; utóbb újból iparhatósághoz fordult, de ott mm érdemi okokból elutasittatntt. Ez utóbbi határozat kézbesítését követő 8 napon belül beadott keresete elkésett. . 111 8 Oly esetben, midőn alperes kártérítési kötelezett­sége jogerős ítélettel megállapittatott, felperesnek kell bizonyítani, hogy egyáltalán forgott-e fenn kár? Ameny­nyiben a kár lenforogna és összegszerűsége nem bizo­nyittatotU a kereset elutasítandó 117 9. A végrehajtási eljárásról szóló 18^1: LX. t.-cz.­nek akár 83., akár b4. §-ai és az 1^08. XLI. t.-cz.-nek 18. § a szerint le'oglalt s közpénztárból vagy birói letét­ből lelvehető, pénzbeli követelést a foglalási eljárás jog­erőre emelkedése után az ifr81: LX. t.-cz. 133. §-a alap­ján hivatalból kell utalványozni . . • 138 10. Szállításból eredő kár — kereskedelmi könyvbe ha be is jegyeztetik, a könyvkivonat alapján zálogjog­előjegyzés mm kérhető 161 íl. Síroknak és sírboltoknak az 1908: XLt t.-cz 2. §-ának 1. pontjában emiitett és ugyanazon t.-cz. 3. §-ának első bekezdése alapján lefoglalhatónak kimondott felszerelésére a végrehajtást akkor is lehet foganatosí­tani, ha azt a felszerelést a köztemetőben levő sírnál vagv sírboltnál már elhelyezték. —"II. A síroknak vagy sirboltoknak köztemetőben elhelyezett felszerelésére foga­natosított végrehajtás során a bírósági kiküldöttnek el­járása, végzése (határozata)' és intézkedése ellen előter­jesztésnek" s az előterjesztés felett hozott bírósági végzés ellen feUólvamodásnak a köztemetőnek a tulajdonosa, •) A határozat utáni szám a lapszámot jelenti. fenntartója \1876 : XIV. t.-cz. 116. §-a), leiügyelöje részé­ről is helye van ... 183 12. A fiókintézetnél alkalmazott ügyész az annak valamely más intézettel való afiliálása ügyében tett fára­dozásainak jutalmazását igényelheti, ha az a vele szem­ben tett kötelező igéret, hogy az igazgatóságba bevá­lasztják, be nem váltatott 237 13. Igényperekben az első birói Ítéletet helyben­hagyó másodbirói Ítélet ellen felülvizsgálati kérelemnek sincsen helye 262 14. Nem vagyonjogi károkért melyeket az 1914 : XIV. t.-cz életbelépte előtti esetekben sajtóközlemények közzététele által okoztak, elégtételadás czimén mi sem Ítélhető meg 262 Czég. 15. A férjes a nő czéget oly módon tartozik hasz­nálni, hogy abból férjes volta és az kifejezésre jusson, hogy a czégtulajdonos: nő , 79 Üzletátruházás. 16. Az üzletátvevő felelőssége független attól, hogy talál-e fedezetet az átvett vagyonban. Az üzlet átvevőjét terhelő törvényes felelősség a kereskedelmi üzletnek a törvényben feltételez-tt módon való átvételén alapszik és ezen teltétel mellett az átvevő egész vagyonára kiterjed, tekintet nélkül az átvett vagyon értékére. A törvényben nincs alapja annak a megkülönböztetésnek, bogy a kö­vetelés teljesedésbe mtnt ügyletből származik-e. A tör­vény indokolása is kétségtelenné teszi, hogy az átvevő az átruházónak minden az üzletből eredő kötelezettsé­géért felelős, nem tevén különbséget, hogy a kötelezett­ség és az üzlet között megvan 17 17 Be nem jegyzett czég üzletátruházás tárgyát nem képezhetvén, az ennek elmulasztására kikötött köt­bér nem követelhető . . 47 18. Az, hogy az alperesre átruházott üzlet keres­kedelmi üzlet, megállapítható abból a tényből, hogy az átruházó fél a lelperestöl cca 2000 korona értékű árukat vett . . . 162 19. I. Az 1908 : LVÜ. t.-cz.-ben megállapított fele­lősség alá esik minden oly kötelezettség, amely az üzlet létével okozati összefüggésbe hozható, nem tévén különb­séget az, hogy a kötelezettség minő jogalapból ered. Kö­vetkezéskép kiterjed az átruházónak ügyvédi dij czimén fennálló tartozására is. — II. A felelősség szempontjából a törvény mi különbséget sem tesz az átruházó köny­veibe be- vagy be nem vezetett tartozása között. — III. Az átruházó hitelezőinek a törvényben meghatározott előfeltételek fennforgása mellett a törvénynél fogva (ex legei felel s ezen a felelősségen nem változtat az a kö­rülmény, hogy az átvevő az átruházóval kötött szerző­désben a felelősséget kizárta vagy korlátolta . . 220 Segédszemélyzet. ?0. Ha az egy évi felmondásra jogosult gyárigaz­gató 7 hóra mondott fel s ezt a gyár nem fogadta el, az igazgató a perben az egy évi felmondásra eső fizetést igénvelheti , ........ 162 Nyugdíjjárulék. 21. Fegyelmi határozattal elbocsátott, s a nyugdíj elvesztésére ítélt vasúti alkalmazott befizetett nyugdíj­járulékait nem követelheti vissza 238 2i. Az 1914: XVII. t cz 31. §-ának 5. pontjából, valamint a magy. kir államvasutak nyugdijintézeti alap­szabályainak megfelelő alkalmazásából' jogszerűen követ­kezik, hogy az alkalmazott fegyrelmi uton elbocsátásával ugy az alkalmazott, mint ennek jogán hozzátartozói, az alkalmazott szolgálati viszonyából eredő összes igényeket rendszerint elvesztik, azonban a hozzátartozók igenvei

Next

/
Thumbnails
Contents