Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1-2. szám - Az Ausztriával a kölcsönös végrehajtási jogsegély tárgyában kötött szerződés

28 lérrel kisebb lesz, ha a szállítás 1914. szeptem­berében fog teljesíttetni. A felperes keresete arra irányult, hogy alperes az 5000 mm. buza szállítására köte­leztessék. Az A) alatti levél tartalmából nyilvánvaló, hogy peres felek között későbbi ármegállapí­tásra kötött (Spannung) ügylet jött létre. A budapesti áru és értéktőzsde tanácsa a háború folytán 1U14. július hó 31-ik napján 2695/1914. T. számú határozatában kimondotta, hogy a későbbi ármegállapításra kötött (Spannung) ügy­letek hatályukat vesztik, kivéve azokat, melyek­nél az ármegállapítás már megtörtént és azo­kat, melyeknél az áru már leszállittatott. Peres felek között az volt vitás hogy az ármegállapítás a jelen ügyletre nézve meg­történt-e. A bíróság azt állapította meg, hogy az A) alatti ügyletre nézve az ármegállapítás és pedig 2000 mm. ra nézve 1914. július 22-én és 3000 mm.-ra nézve július 23-án megtörtént. A kötlevél szerint „októberi kötések N. N.-nek Budapest, V. Gabonatőzsde szállítandó" A most idézett kötésnek értelme a bíróság által ismert tőzsdei forgalomban állandó szokás sze­rint az, hogy a vevőnek jelen esetben felperes­nek áll jogában az általa későbbi ármegálla­pításra vett áru vételárának meghatározása oly­kép, hogy a kötlevélben megjelölt teljesítési határidőn belül általa szabadon választható bár­mely napon átad az eladónak, illetve az általa megjelölt személynek (jelen esetben, tehát N. N. gabonaügynöknek) olyan szerződéseket, melyek alapján a másik fél, azaz az eladó a neki átadott szerződésekben megjelölt mennyi­ségű árunak szállítását a szerződésekben meg­jelölt időben és áron a megjelölt személytől vagy személyektől követelheti; a kötések szál­lítása, illetve az előadónak való átadása egyér­telmű a vevőnek abbeli nyilatkozatával, hogy ő az általa megvett áru vételárát a szerződés szerint őt megillető jognál fogva annak az árunak alapján állapítja meg, amely ár az általa átadott kötésekben meg van jelölve s mely árnak a kötés átadása napján jegyzett tőzsdei árnak körülbelül meg kell felelnie. Megállapittatván a fentiek szerint, hogy az A) alattiban az ármegállapítás a tőzsde­tanács fenthivatkozott határozata alatt megtör­tént, nyilvánvaló, hogy a felek közötti ügylet hatályában fenmaradt. A bíróság ennek daczára sem adott helyt annak a kereseti kérelemnek, hogy alperes 5000 mm. búzának és pedig 2000 mm.-nak 13 korona 07 fillér, 3000 mm -nak pedig 13 korona 29 fillér 50 kg.-kénti áron való szállí­tására köteleztessék, a következő okokból: A felperes által C) alatt csatolt 1914. augusztus 8-án kelt levélben alperes azt közli a felperes­sel, hogy „miután a tőzsdebiró^ág a szállított októberi búzákat kényszer utján megszüntette, a szállítási kötelezettséget részéről is megszün­tettnek tekinti". Alperesnek ezen közlése nyil­vánvalóvá tette, felperes előtt, hogy az ügylet­nek alperes részéről való szerződésszerű telje­sítésére nem számithat. A kereskedelmi forga­lomban mindenkor, de különösen a háború folytán előidézett rendkívüli viszonyok között szemelőtt tartandó méltányosság és különös jóhiszeműség nemkülönben az az elv, hogy a szerződéstszegő fél érdekeit is tartozik a szer­ződéshez hü fél megvédeni és a szerződés­szegőt felesleges kártól megóvni, azt kívánják, hogy mihelyt az egyik fél arról értesül, hogy a másik fél szállítási kötelezettségének nem fog eleget tenni, nyomban éljen azzal a jog­gal, amelyet a késedelmes féllel szemben neki a törvény, illetve a szokások biztosítanak. Különösen alkalmazandó ez az elv azon eset­ben, midőn az eladó a háború folytán úgy­szólván szükségképen állandóan emelkedő ár­irányzatot követő árunak, mint a búzának, szállítása tekintetében jelenti ki, hogy az ügy­letet teljesíteni nem fogja. A C) alatti levél birtokában tehát felperesnek az állott köteles­ségében, hogy azt az árumennyiséget, amelyre nézve alperes kijelentette, hogy szállítani nem fog, ennek rovására másutt nyomban megsze­rezze. Igaz ugyan, hogy a tőzsdei áruüzleti szokások 71. §-a szerint oly esetben, midőn az egyik fél a teljesítési határidő előtt kije­lenti, hogy teljesíteni nem fog, a szerződéshez hü félnek csak jogában áll, de nem köteles­sége az ezen szakaszban felsorolt jogok vala­melyikét gyakorolni s ha ezt nem teszi és választásról a másik felet nem értesiti, ugy az ügylet továbbra is érvényben marad, ennek a szakasznak ezt a rendelkezését azonban a háború által előidézett rendkívüli körülmények között alkalmazni nem lehet annélkül, hogy a szerződéstszegő félre indokolatlanul súlyos kötelezettség ne rovassék. Ily körülmények között tehát azt kellett megállapítani, hogy felperesnek az 5000 mm. búzát kötelességében állott a C) alatti levél birtokában az alperes rovására másutt meg­szerezni. A C) alatti levél birtokában ez a be­szerzés legkésőbb 1914. augusztus 10-én tel­jesíthető volt s minthogy e napon a buza a bíróság szakértelméből merített megállapítás szerint Békéscsabán 15 korona 30 fillér 50 kg.­kénti áron beszerezhető volt, tekintettel arra, hogy a fent kifejtettek szerint az a) alattira nézve irányadó szerződési ár 2000 mm.-ra nézve 50 kg.-ként 13 korona 07 fillér, 3000 mm.-ra nézve pedig 13 korona 29 fillér, a szerződési árak és a búzának Békéscsabán 1914, augusztus 10-én létezett piaczi ára közötti külömbözet, azaz 20.980 korona illetheti csak meg a felpe­rest A bíróság ennek folytán a teljesítés he­lyett ezen összeg megfizetésére, valamint az aránylagos perköltségek viselésére kötelezte az alperest.

Next

/
Thumbnails
Contents