Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1-2. szám - Az Ausztriával a kölcsönös végrehajtási jogsegély tárgyában kötött szerződés

18 Keresk meghívásban kiteendők és érvényes határozat csak az ekként kijelölt tárgyak felett hozathatik; kivételnek e tekintetben csak az oly indítványra nézve van helye, mely egy ujabb közgyűlés összehívása végett történik. Minthogy pedig nem vitás, hogy az alperes részvénytársaságnak f. é. február 9-én tartott évi rendes közgyűlésére kibocsátott meghívásban közgyűlési tárgyként nemcsak különösen nem volt kitüntetve felperesnek az igazgatóságból való elmozdítása, de a közgyűlési tárgysorozatban még általánosságban sem foglaltatik oly megjelölés, mely arra mutatna, hogy a közgyűlés tárgyát egy vagy több igazgatósági tagnak elmozdítása is fogja képezni, enélkül pedig sem felperes, sem a többi részvényesek nem voltak abban a helyzetben, hogy tájékozást nyerhessenek arra nézve, hogy a közgyűlés felperesnek az igazgatóságból való elmozdítása felett fog határozni, mert a tárgysorozat 6. pontjában „Esetleges indítványok" czim alatt foglalt megjelölés nem elégséges annak feltüntetésére, hogy az esetleges indítványok keretében a közgyűlés igazgatósági tag elmozdítása felett is fog határozni, ugyanis erre a jelzett megjelölésből még csak következtetni sem lehet. Minthogy továbbá a K. T. 183. §. 2. bekezdésének az a rendelkezése, hogy a közgyűlés az igazgatóság tagjait bármikor elmozdíthatja, nem azt jelenti, hogy a közgyűlés e tekintetben a K- T. 177. §-ában előirt alakszerűség betartása nélkül is hozhat bármikor határozatot, hanem csak azt a jogot adja meg a közgyűlésnek, hogy érvényesen hozott határozattal az igazgatósági tagot még azon idő lejárata előtt is akár mikor elmozdíthassa, a melyre az igazgatósági tag megválasztatott, vagy kineveztetett. Mindezeknél fogva a kir. ítélőtábla megállapítja, hogy az alperes részvénytársaságnak a keresettel megtámadott határozata a K. T. 177. §-a értelmében érvénytelen. Tekintettel már most arra, hogy felperest, mint az alperes részvénytársaságnak a keresethez csatolt részvény által igazolt részvényesét a K. T. 174. §-a szerint kereseti jog illeti a közgyűlési határozat ellen, amennyiben az a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik és tekintettel arra, hogy felperes ezt a jogot a sérelmes határozatot tartalmazó jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított 15 nap alatt érvényesítette : az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a keresetnek helyt adni a keresettel megtámadott és a fentiek szerint a törvénnyel ellenkező közgyűlési határozatot megsemmisíteni. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. e d e 1 m i Jog 1—2. sz. Szövetkezet. 5. A szövetkezeti igazgatóság kizárási határozata csak akkor támadható meg perrel, ha az ellen az alapszabályokban jogorvoslat nincs. (M. kir. Curia 322/1914. V. sz. — 1914. okt. 27-én.) A budapesti kir kereskedelmi és váltóiörvényszék, mint kereskedelmi bíróság ítéleteit hozott: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: A kereskedelmi törvénynek az 1898. évi XXIII. t.-cz. által nem érintett 225. §. 4. pontja szerint a szövetkezet alapszabályaiban kell megállapítani azokat a különös határozatokat is, melyek valamely tagnak kizáratása következtében kiválására vonatkoznak. A törvényszék ebből az intézkedéséből következik az is, hogy az alapszabályoknak idevonatkozó intézkedései, amennyiben a törvénynyel egyébként nem ellenkeznek, a tagra kötelező erővel bírna ><. Az alperes szövetkezetnek hivatalból megtekintett alapszabályainak 14. §-a a fél által különben kétségbe sem vont azt a határozatot tartalmazza, hogy a kizáratás kérdésében az igazgatóság határoz, a határozat ellen a kizárt tag a szövetkezet közgyűléséhez felebbezhet. Kétségtelen ugyan, hogy a kizárt tagot a kizáró határozat megtámadása tekintetében kereseti jog illeti és kétségtelen az is, hogy az igazgatóság határozata ellen a társasági alapszabályok rendelkezése szerint elsősorban a közgyűléshez tartozik felebbezni s csak esetleg annak meg nem felelő határozata ellen fordulhat a bírósághoz. Ennek az értelmezésnek a helyességét nem érinti az sem, hogy az alapszabályok 14. §-a azt nem parancsolólag irja elő, mert a „felebbezhet"-nek csak az az értelme, hogy az igazgatóság határozata nem végleges, hanem felebbezhető a közgyűléshez, de nem ad jogot arra a kizárt tagnak, hogy felebbezés helyett, illetőleg a közgyűlés helyett egyenesen a bírósághoz forduljon Ennélfogva a keresetet elutasítani kellett. A budapesti kir Ítélőtábla: Az első bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokuk : A K. T.-nek nincs oly rendelkezése, mely szerint a tagot a szövetkezet igazgatóságának határozata ellen kereseti jog illetné. Ennélfogva a szövetkezeti tag általában nem jogosult az igazgatóság határozatait keresettel megtámadni. E részben kivétel az az eset. midőn az alapszabályok szerint a tag kizárása felett az igazgatóság véglegesen határoz, mert ebben az esetben, tekintettel az állandó bírói gyakorlatra, mely szerint a kizárás jogossága felett dönteni egyedül a bíróság van hivatva, módot kell nyújtani a kizárt tagnak, hogy az igazgatóság által hozott végleges kizárási határozat ellen felléphessen.