Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A csődön kivül való megtámadásról szóló törvénytervezethez

99 bizonyos időn belül ,a támadás tárgyára" végrehajtást vezetnek, a támadóval egyenlő rangsorban osztozkodnának. De mi történik pl. ha a megtámadott Ítélethozatal előtt fizet vagy egyezik ki a támadóval, vagy itélet után — be nem várva a végrehajtást — fizet a támadónak? Hogyan foglalja le a harmadik hitelező az adós ellen nyert marasztaló itélet alapján az olyan értéket, mely a támadó hitelező pernyertessége daczára sem tartozik adósa vagyonához ? Ez csak egyike-másika a tervezetben megoldatlanul maradt és meg sem oldható kérdéseknek. A par conditio creditorum szempontjából biztosabb és logikusabb lett volna az olyan rendelkezés, amely szerint a támadás sikere esetén a csőd hivatalból megnyitandó, mert a siker folytán a csőd elrendelésének egyedüli akadálya megszűnt; vagy természetesebb lenne a végrehajtási eljárásba felveendő — a svájczi törvényhez hasonló — olyan rendelkezés, mely szerint egyáltalán — tehát előzetes csődkérelemre való minden tekintet nélkül — a végrehajtás foganatosítása ne adjon elsőbbséget azon végrehajtásokkal szemben, amelyek bizonyos időn belül utólag foganatosítva lettek; egy eszme, amelylyel nálunk a háborús események folytán szükségessé váll kivételes rendelkezések alkalmából foglalkoztak, melyet azonban mégis jónak láttak elejteni. Még sokkal egyszerűbb volna azonban azon oknak eltávolítása, amely a tervezet szerzőjét ezen rendelkezések felvételére indította. A szerző t. i. abból indul ki, hogy a csődnyitás azért hiúsul meg, mert a csődöt kérő nem hajlandó a csődeljárás fedezésére szükségelt összeget birói letétbe helyezni Nézetem szerint ez csak az összeg nagyságán múlik; mert ha a csődhitelező azt hiszi, hogy az adós vagyonából tényleg vonattak el értékek oly jogcselekmények folytán, melyeket megtámadni lehet, kell, hogy kész legyen legalább oly összeg letételére, amely a megtámadási per kötségeinek megfelel. Mi sem állja annak útját, hogy ilyen egyelőre vagyon hiányában szűkölködő csődre a sommás csődeljárásnak megfelelő, lehetőleg egyszerüésolcsó eljárás alkalmaztassék,*) amelynek minimális előzetes készkiadásai 100-200 koronával könnyen fedezhetők; ilyen összeg *) L. például az 1882. évi decz. 26-ról keltezett belga törvényt: .Loi sur la procédure gratuite en matiére de taillite.* letétele nem képezhet számbavehető nehézséget; semmiesetre sem olyant, amely indokolná, hogy a hitelezőnek ettől való megkímélése végett a törvény olyan rendelkezéseket koczkáztasson, amelyektől a máskülönben épen nem félénk német, de még az osztrák törvény is fázott; nem is említve, hogy visszás helyzetet teremtene, ha az osztrák és német hitelezők nálunk tágabb körű támadási joggal élhetnének, mint a magyar hitelezők az osztrák és német jogterületen. A tervezetnek még csak egy elvi jelentőségű rendelkezésével óhajtanék foglalkozni, t. i. a 28. §. azon rendelkezésével, amely szerint | a csőd megszűntével a hitelező érvényesítheti azt „a támadó jogot, amelynek érvényesítése | a tömeggondnokot, illetőleg a csődválasztmányt illeti meg". Megengedem, hogy ez lényegében megfelel a német törvény 13. §-ának ; azonban i azért mégis aggályosnak, illetőleg igazságügypolitikai szempontból veszályesnek tartom Közgazdasági és igazságügyi szempontból ugyanis a csődeljárásnak az is a feladata, hogy az összeomlott magángazdaság romjait mielőbb takarítsa el; j a csődön belül érvényesíthető támadó jognak — a szerző által is fentartani javasolt — rövid hat havi elévülésiidejét főleg ezen szempont igazolja. Ezen elévülési időnek rövid volta azonban a jogbiztonság követelménye is; mert tudjuk, hogy azon tényállások, amelyek alapján a ; támadás esetleg gyakorolható, oly labilisek, ! széleiken elmosódottak és oly annyira függnek megállapításuk tekintetében a biró egyéni felfogásától, hogy a gyakorlatban sokszor nem birunk határozott véleményt alkotni vagy mondani arról, vájjon adott esetben az élénkbe terjesztett eset megtámadható jogcselekménynek minősíthető-e vagy sem. Kívánatos tehát, hogy ilyen bizonytalanságnak mielőbb vége j vettessék ; vagy indítsák meg a pert a csődnyitástól számított hat hónapon belül, avagy egyáltalán ne indíthassák. Sok, a közgazdaság érdekében nagyon kívánatos u. n. „szanálási" műveletnél fontos tényező annak számbavétele, hogy az esetleges csődnyitásnál is a megtámadhatóság csak hat hónapig tart. Mindezen előnyök veszendőbe mennének, ha a csődeljárás befejeztével a támadó jog gyakorlása újból lehetővé válik; a 28. §. 2.*) *) .A megtámadottat a hitelező ellen ez esetben mindazok a kifogások megilletik, amelyet a tömeggond. nok, illetőleg a választmány ellen megtehetett volna".