Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / Tartalommutató

23—24 n mihelyt az egyik íél arról értesül, hogy a másik fél szállitási kötelezettségének nem íog eleget tenni, nyomban éljen azzal a joggal, amelyet a késedelmes féllel szemben neki a törvény, illetve a szokások biztositanak. Különösen alkalmazandó ez az elv azon esetben, midőn az eladó a háború folytán úgyszólván szükségképen állandóan emelkedő áriranyzatot követő árunak, mint a búzának szállitása tekintetében jelenti ki, hogy az ügyletet telje siteni nem fogja. IV. A tőzsdei áruüzleti szokások 71. §-a szerint oly esetben, midőn az egyik fél a teljesítési határidő előtt kijelenti, hogy teljesíteni nem fog, a szerződéshez hü félnek csak jogában áll, de nem kötelessége az, ezen szakaszban felsorolt jogok valamelyikét gyakorolni s ha ezt nem teszi és választásáról a másik felet nem értesiti, ugy az ügylet továbbra is érvényben marad, ennek a szakasznak ezt a rendelkezését azonban a háború kikötése előtt létrejött ügyletek tekintetében a háború által előidézett rendkívüli körülmények között alkalmazni nem lehet 27 1K0 A tőzsdetanács a háború miatt a határidőforgalmat beszüntetvén, megszűnt a határidőjegyzés és lehetetlenné vált az áruüzleti leszámítoló rend intézkedéseinek alkalmazása is. Ezek folytán a szerződésnek teljesítése ugy, ahogy az a felek által az üzletkötéskor szándékoltatott, lehetetlenné vált, miért is annak további fennállásához eg"ik fél sem ragaszkodhatik. A febk azonban el sem állhatnak az üzlettől, ugy mintha az meg sem köttetett volna, mert ez rendszerint csak a szerződéshez hü fél teheti meg a szerződéstszegő féllel szemben, de nem, ha a nemteljesités a felek akaratán kivül eső okból maradt el. A keresk. forgalomban szem előtt tartandó méltányosság azt kívánja, hogy az értékemelkedés, mely az eladó által a határidőkötés folytán szállítandó volt áruban addig a napig előállott, melyen a határi dőügylet kész áru átadásával és átvételével való lebonyolításának lehetetlensége nyilvánvalóvá lett, a vevőt illesse meg, illetve, hogy az eladó ne juthasson őt meg nem illető méltánytalan előnyhöz. Az ily leszámítolásból eredő követelés csak a leszámolásban résztvevő tő zsdetagok között, úgyszintén a leszámoló rend határozmányai alá tartozó ügyletre megbízást adott tőzsdetag és a megbízott tőzsdetag közötti viszonyban nem esik moratórium alá . 56 131 A tőzsdebiróság azon Ítéleteiben, melyekben kimondta, hogy nem ad helyet az őrlemények tekintetében a háború előtt létrejött üzletek alapján a teljesítésre irányuló kereseti kérelemnek, abból indult ki, hogy a háború folytán előállott helyzetet semmiféle üzleti kombináczió és kereskedői gondosság előre nem láthatta, figyelembe nem vehette, és figyelembe venni nem is volt köteles 58 132. A szerződési kikötés, hogy a telep elpusztulása, vagy üzemzavart okozó megrongálása (force majeure által) tüz, földrengés stb felmenti az eladót a szállítás alól, egyúttal felmenti eladót a kártérítés kötelezettsége alól is. Ezen kikötés mellett közömbös, hogy a szerződés teljesítése lehetetlenné vált-e ? 120 133. A S E. ^8. §-a (perindítás magánjogi hatálya) a tőzsdebirósági ügyekben is alkalmazandó . . . 147 131. Jogszabály, hogy a szolgáltatásra kötelezett fél az esetben, ha azon körülménynél fogva, mely a szolgáltatást lehetetlenné tetté, a szolgáltatás tárgyáért kárpótlást kapott vagy követelhet, a másik félnek a kárpótlást kiadni, vagy a követelést a másik félre átruházni tartozik 170 13'>. A halasztó illeték (report) nem kamat, hanem a halasztásért járó megtérítés. A report magasságának kiszámításánál figyelembe veendők az illető időben szokásos és tényleg fizetett reportilletékek, melyhez azonban egy tőzsdebizományosnál hozzá kell számítani közvetítés és rizikóviselés fejében egy bizonyos összeget, minthogy a tőzsdebizományos az értékpapírokat szintén tovább szokta adni valamely banknak ellátásba (kosztba) . 171 136. -Azon szerződési kikötés, hogy a telep elpusztulása vagy üzemzavart okozó megrongálása force majeure által (tüz, földrengés stb) felmenti az eladót a szállítás alól, felmenti az eladót annak igazolása alól is, hogy a szerződése teljesítése lehetetlenné vált. Ha az üzemzavar igazolva van, akkor teljesen közömbös, hogy a tüz oko zott-e a telepben kárt s hogy az eladó készletéből el pusztult-e valami. Eladó sem kártérítés, sem gazdagodást nem köteles űzetni A szerződés az eladó visszalépése folytán teljesen hatályát veszti és még akkor sem lép újból érvénybe és eladó azon részletet köteles szállítani, mely részlet a szavatolt szállítás folyama alatt a telep újból való üzembehelyezése után vált esedékessé . 217 137. Ha a peres felek a budapesti áru- és értéktőzsde választott-bíróságának a hatáskörét kötötték ki, — habár a választottbirósági eljárástól való eltérést kifejezetten nem is zárták ki, — az egyik fél a megegyezéstől eltérni s a rendes bíróság jogsegélyét igénybe venni nincs jogosítva 219 I3H. A m kir. minisztériumnak 1915 febr 15 én a tengerire vonatkozólag kiadott rendelete nem menti tel eladót a kártérítés alól, mivel vagy ő, vagy pedig az ő eladója megkapták a töldmivelésügyi miniszter által megállapított maximális árat. Az eladó dolga saját előzőjét emiatt perbe vonni ... 242 139 Az 1915 január-májusban szállítandó korpára a tőzsdetanácsnak 1914 augusziusi ármegállapítása nem irányadó, mert ezen ármegállapítás meghozatalakor a tőzsdetanács nem számított arra, hogy a háború még 1915 májusig fog tartani s mert tekintetbe kell venni, azt is, hogy a korpa ára a téli és tavaszi hónapokban emelkedni szokott. A tőzsdeszokványok 71. §-a alapján érvényesített perekben nem a 90 napi, hanem a rendes elévülési idő irányadó ... ... . . 243 110. Amennyiben az áru „ab tárház" volt szállítandó, a tárház inkább a vevő megbízottjának tekintendő 244 14 . A Ipé 24. §-a által hatályában fentartott 1881. évi LIX. t -cz. 94 § ának b) pontja szerint a kereskedők között kereskedelmi ügyletből felmerült kérdésben a budapesti áru- és értéktőzsde külön bírósága írásban kiköthető, az a körülmény, hogy a kikötés olyan rendelkezést tartalmaz, hogy arra az esetre, ha a tőzsdebiróság a kikötés ellenére sem bírna hatáskörrel, a felek a budapesti bíróság illetékességét kötötték ki, a kikötés határozott voltát nem szünteti meg, ily kikötés érvényes 268 142. A tőzsdebiróság illetékességének kikötéséhez a felek írásbeli alávetése, tehát egy a főügylettől független jogügylet szükséges, amelynek megítélésénél a jogügyletek érvényességi kellékeinek fenforgása külön teendő vizsgálat tárgyává 268 143. Akik tőzsdei ügylet eredményének nyereségére és veszteségére társulnak, joghatályos társasági szerződést kötnek; a társak magukat egymás irányában érvényesen kötelezhetik, egymás ellen perrel felléphetnek xdO 141. Nem áll meg a tőzsdebirósági kikötés érvényessége, ha a kötlevélben foglalt feltételeket az ellenfél nem fogadja el, azokon módosításokat eszközöl, amelyeket viszont a kötlevelet kiállító tél nem fogad el . . 291 145 Azt a körülményt, vájjon valamely ügy az ! 881. évi LIX. t -cz. 94. § d) pontja szerint a budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnok külön bíróságainak hatáskörébe tartozhatik-e vagy sem, a bíróság az eljárás rendjén bármikor hivatalból is vizsgálat tárgyává teszi 291 Szabadalom. 116 Hazai jogforrásunk egyáltalában nem tartalmaz oly tételes intézkedést, amely a belföldi bíróság előtt perbe idézett külföldi alperes védelmi kőjét, az itt honos alperesénél bármi tekintetben szűkebbre szorítaná Ez csak megtorlásként volna alkalmazható. Az EgyesültÁllamok kötelékébe tartozó alperes ü hát perköltség biztosítékot követelhet a megsemmisítési perrel fellépő külföldi felperestől még az esetben is, ha felperesként valamely belföldi honos társaságában lép is fel . . . 60 147. A szabadalombitorlást megállapító büntetőbíróság ítélete felül nem bírálható ítélt dolgot képe/ a perreutasitás folytán a polgári bíróság elé terelt kártérítési perben , . 148