Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A teljesítés lehetetlenségének tanához

KERESKEDELMI JOG A HITEUOG (KERESKEDELMI-. VÁLTÓ-. CSÖD-, IPAR-, SZABADALMI JOG STB.) MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY CURIAITANÁCSELNÖK kiadóhivatal : jj Dr. SCHUSTER RUDOLF a szabadalmi tanács elnöke, KOLOS JENŐ kir. curiai R I I n A D C C T BIRÓ' DR' NITSCHE GYŐZŐ a szabadalmi hivatal elnöke, Dr. LÉVY BÉLA és ' ;! Dr. SICHERMANN BERNÁT budapesti ügyvédek közreműködésével V., Visegrádi-utca 14. , oC& iu> SZERKESZTIK Dr. KUNCZ ÖDÖN és Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő. Telefon 71-65. Előfizetési ár: Egész évre . . 20 K. Félévre .... 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZENKETTEDIK ÉVFOLYAM 7-8. sz. MEGJELENIK MINDEN HO 1-EN ES 15-EN. BUDAPEST, 1915. ÁPRILIS 1-15. X A teljesítés lehetetlenségének tanához. Irta: Professor Dr. Paul Oertmann, Erlangen.*) Egy magyar malom rizsgyártmányait olyan | klauzulával adta el, hogy a telep elpusztulása, vagy üzemzavart okozó megrongálása (force majeure által) tüz, földrengés, stb. felmenti az eladót a szállítás alól. A malom 1914. év végefelé leégett vagy legalább is üzemzavart okozó módon megsérült; azonban a rizsőrlemények gyártására szóló rizskészletek sértetlenek maradtak. A malom az őt mentesítő szerződési klauzulára hivatkozik és vonakodik az eladott rizsőrlemény előállítására szolgáló rizskészletét a vevőknek kiadni és a vevőket, daczára annak, hogy a rizs értékesítésének más lehetősége is fenforgott — miután a rizs ára időközben tudvalevőleg óriási módon felszökött — kártalanítani. Kérdés, hogy joggal-e? Jó lesz, ha a válasznál először a fenti klauzulától eltekintünk és csak azután vizsgáljuk annak befolyását a szerződésre. I. 1. Hogy a malom a klauzula nélkül szállítási kötelezettsége alól mentesíthető volna-e, nagyon kétséges. Először is csak időleges lehetetlenség forog fenn, mivel a rizsmalom csak kevéssé látszik megsérülve. Persze egy ily időleges lehetetlenség is hathat ugy, mint az állandó lehetetlenség (igy döntött egy az előttünk fekvő esethez hasonló ügyben a német *) A budapesti tözsdebiróság 4455 914. sz. alatt egy Ítéletet hozott (lásd mai számunkban), amelyet mi jogilag tarthatatlannak tekintve, Prof. Oertmannak,az európai hirü jogtudósnak beküldtünk, hogy fejtse ki ez ügyben, czikk alakjában, véleményét. Jelen czikk tartalmazza e véleményt, amely a tözsdebiróság álláspontját helytelennek deklarálja. Szerk. Reichsgericht; Civilsenat I. 1898. július 6-án, Entscheidungen 42. kötet 27. sz. 114. old.), azonban csak akkor, ha a szállítási akadály oly sokáig tartott, hogy az elkésett szállítás a konkrét szerződési czél szerint egyáltalában nem tekinthető a szerződés valódi teljesülésének ; ha tehát a szerződés czélja az akadály folytán elérhetetlenné vált. Továbbá az akadálynak ép ugy a rómaigermán jog, mint a német polgári törvénykönyv (B. G. B.) szerint fajlagos kötelmeknél nem szabad csak szubjektív akadálynak lenni. A szubjektív lehetetlenségért a fajlagos kötelem adósa a „genus perire non censetur" szabálya alapján szavatol ugy a Bgb. 279. §-a1) alapján, mint — persze korlátozottabb módon — a Magyar ált. polgári törvénykönyv tervezetének 911. §-ának 2. bekezdése és 906. §. alapján. A tüz tehát egymagában csak szubjektív lehetetlenséget okoz. Hisz egy más malom, mint az adós, szintén szállíthatna. Természetesen máskép van ez, ha az eladott őrlemény csupán a leégett malomban volna előállítható és ha a malom a piaczon másunnan nem tudná beszerezni elegendő mértékben az őrleményt; mert ez esetben a Reichsgericht szerint (Civilsenat II. 1904. február 23. Entscheidungen 57. kötet, 26. sz. 116. old.) a lehetetlenség, minta kötelem alól mentesítő lehetetlenség jelentkezik. Ezt mondta ki elsősorban a német Bgb. területére, de azontúl terjedő általános indokolással. De nagyon kérdéses, hogy ez a mi esetünkben az eladó tehermentesítésére vezethet-e? *) § 281. rIst der geschuldete Gegenstand nur der Gattung nach bestimmt, so hat der Schuldner, solange die Leistung aus der Gattung möglich ist, sein Unvermögen für Leistung auch dann zu vertrexen, wenn ihm ein Verschulden nicht zur Last falit."