Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5-6. szám - Szerződési klauzulák s a háború

76 Kereskedelmi Jog 5—6. sz. lókkal együtt érez. Az is bebizonyítást nyert, hogy a fiók előtt elvonult katonaságot „söpredékének nevezte. Felperesnő ezen nyilatkozatai annyira sértik a német nemzeti önérzetet, és magaviselete annyira méltatlan egy némethez, hogy a főnöknél nem is tételezhető fel (nicht zugemutet werden kann und darf), hogy egy ily nőt, kinek mint fiókfőnöknek a többi alkalmazott előtt jó példával kell előljárni, továbbra is alkalmazzon. (Mrt. 681/14. Kfin. Ger. K. III. v. 23. Sept. 1914.) Deutsche Jur. Zeit. 1915. Nr. 1—2. Az uj illetéktörvény. Az uj Pp.-sal egyidejűleg a törvénykezési illetékekről hozott 1914 : XLIII. t.-cz. is életbelépett. Ezen törvény, mely csupán az állam fokozott pénzügyi szükségleteit tartja szem előtt s a moly a perlést szinte el nem képzelt mértékben megdrágitotta, egyes köztudomásra jutott abnormitásai révén már korábban ijesztgetett, de most, midőn életbe lépett s midőn kénytelenek vagyunk annak minden részletébe beletekinteni, csak igazolja azt a nagy bizalmatlanságot, melylyel azt a jogászkörök fogadták. Szó sincs róla, vannak a törvénynek érthető ós indokolt emelései; de viszont csak azért, mert korábban egy bizonyos határon tul egyforma skála volt, ezt a cesurát most is betartani, hogy a kincstár ezen ponton elérje a bevételi többletet, még akkor is, ha a logika teljes hijján van is, nem lehet. Korábban a felebbezós után 2000 koronán felül 40 kor. bélyegilleték járt. Ezen illeték végig a legmagasabb összegig állandó volt. Mit hozott az uj törvény ? Ez a progresszivitást tar! ja szem előtt. De hogyan? A 22. §. szerint: a felebbezés első példányának első ive után 1500 kor.-tól 2000 kor.-ig 24 kor. jár; 2000 kor.-tól 2500 kor.-ig 45 E. Tehát 500 kor. különbségnél a felebbezósi illeték 21 kor.-val magasabb csak azért, mert a régi illeték itt kezdett állandó lenni s mert emelni kellett a skálát, mégha a progresszió, a logika s a méltányosság egyenes arczulcsapása volna is. Még inkább kirivó ezen ugrás, ha vesszük az itt következő további tételeket. 2500 kor.-tól 5000 kor.-ig a felebbezési illeték 50 kor. (tehát 2500 kor. emelkedésnél csupán 5 kor.-val több) és 5000 kor.tól 10.000 kor.-ig 55 kor., (tehát 5000 kor. emelkedésnél ismét csak 5 kor.) Hol ittaráczió? ezt csak a fináncz tudja! De ha a fenti rendelkezésben csupán értelmetlenséget és aránytalanságot látunk, egyenesen közveszélyes a törvény 77. §. ut. bekezde'se: Ez uiyani-í a következőket mondja: „Ha a szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél ellenfelét a biróság a költségben vagy a költség egy részében elmarasztalja, ez köteles megfizetni azokat az illetékeket, amelyeket a szegény fél illetékmentessége alapján nem rótt le." Mit jelent ez? egy példával illusztráljuk. Egy munkás baleseti kártéritést perel. A papir türelmes lévén s a per'ós nem kóstálván semmibe (szegényjogon perel), kissé megnyomja felperesünk a plajbászt és teljes munkaképtelenség czimén évjáradékot, vagy mondjuk 20,000 kor. kártéritést követel. A biróság lefolytatván az egész bizonyítási eljárást alperest lemarasztalja 200 kor. tőkében és minthogy szakértői szemle stb.-től függött az összeg megállapítása, egyben lemarasztalja ennek megfelelő, mondjuk 100 kor. perköltségben. Eddig rendben volna ez így. De most jön a 77. §. ut. bek. Felperes köteles lett volna az eljárás során leróni ez itólet után járó jkvi stb. bélyegeket, mondjuk circa 40 kor.-t, ítéleti illeték fejében 260 kor.-t. (15. § ). A 77. § ut bek.-e szerint tehát alperes köteles lesz 200 K tőkét és 300 R bélyegköltséget fizetni. Hova fog ez vezetni ? a bíró nehéz dilemmában lesz a szerint, hogy a kincstárra lesz-e tekintettel vagy a felekre. Ha bürokratikus érzelmű, akkor tekintet nélkül az e §. által előidézett égbekiáltó igazságtalanságra, le fogja marasztalni alperest a rószperköltségben, ha nem, akkor minden egyes esetben meg fogja szüntetni a perköltségeket. Ez a szakasz egyenesen revolvert ad a szegényjogos felperesnek kezébe, ezzel fognak zsarolni s a nagyipar vagy a kereskedelem tehetetlen lesz velük szemben. Hinni óhajtjuk azonban e §. módosítását vagy egy kormányrendelet kibocsátását, mely annak szigorát enyhíteni fogja. (sz. I.) A budapesti kir. törvényszék ügybeosztása az 1915. évre. A kir. törvényszék elnöke: dr. Juhász Andor kir. curiai biró. Hivatalos helyisége: V. Alkotmány-u. 14. I. em. 50. Magánfeleket fogad: hétköznap 12 — 1 óráig. Másodelnök: dr. Vályi Sándor, Alkotmány-u. 14 , I. em. 50. Magánfeleket fogad: hétköznap 12 — 1 óráig. — Polgári szakosztály. 1. tanács. Elnök: Thóbusz Aladár dr. kir. tvszki biró, II. em. 12. Tagjai: Medveczky Emil tvszki biró, II. em. 11., Révay Bódog dr. tvszki biró, II. em. 8., Brózik Emil tvszki biró, II. em. 10. Jegyzői: Márffy István dr., Malonyai Béla dr. Marcsek Sándor dr. Tárgyaló terme: II. em. 7. Ügyköre: házassági és családjogi ügyek, általános meghatalmazások ellátása. Az uj perek tárgyalási napjai: kedd, csütörtök és szombat. A régi perek előadásának napja: kedd. —2. tanács. Elnöke: Kéri Miklós dr. királyi ítélőtáblai biró, II. em. 5/c. Tagjai: Finger Oszkár tvszki biró (hadba vonult), Uzonyi Imre tvszki biró (hadba vonult). Jegyző: Warga Zoltán dr. Tárgyaló terme: II. em. 7. Ügyköre: személyállapotot tárgyazó perek, gondnoksági ügyek és egyelőre régi perek. Az uj perek tárgyalási napjai: hétfő, szerda ós péntek. A régi perek előadásának napja: hétfő. — 3 tanács. Elnöke: Schwicker Richárd dr. tvszki biró, II. emelet 6. Tagjai : Gyenes Mátyás tvszki biró, II. em. 5/b., Lányi Márton dr. tvszki biró, II. em. 5/a. Jegyző: Jászfy Géza dr. Tárgyaló terme: I. em. 4. Ügyköre: bitbizományi, örökösödési és közjegyzői ügyek. Az uj perek tárgyalási napjai: kedd, csütörtök és szombat. A régi perek előadásának napja: szombat. — 4. tanács. Elnöke: Themleitner Gyula törvényszéki biró, II. em. 4/d. Tagjai: Borsos Endre dr. tvszki biró, II. em, 4/c, Mayer Géza dr. tvszki biró, II. em. 4/b. Jegyzői: Kelényi Jenő dr., Loser János dr. Tárgyaló terme: