Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 4. szám - A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a biróság jogkörének meghatározása 1. [r.]

KERESKEDELMI JOG A HITEUOG (KERESKEDELMI-, VÁLTÓ-, CSÖD-, IPAR-, SZABADALMI JOG STB.) MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY CURIAI TANÁCSELNÖK KOLOS JENŐ, Dr. SCHUSTER RUDOLF klr. curial birák, Dr. NITSCHE GYŐZŐ budapesti klr. ítélőtáblai bíró, Dr. LÉVY BÉLA és Dr. SICHERMANN BERNÁT budapesti ügyvédek közreműködésével SZERKESZTIK : Dr. KUNCZ ÖDÖN «, Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi m. tanár ügyvéd, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre . . 20 K. Félévre .... 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM. 4. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1914. FEBRUÁR 15. A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a bíróság jogkörének meghatározása. Irta: Dr. Szentirmay Ödön, bpesti kir. törvényszéki biró. I. A tudományos vizsgálódások, a társadalmi gondolkodás uj filozófiai irányai a régi klaszszikus iskola merev jogászi álláspontjával szemben a bíróság feladatkörét, amint ez nálunk a büntetőjog terén a legujabbi törvényalkotásokban már megvalósulást is nyert, nem a jog merev dogmatikai kezelésében, továbbá a jogtételekben, a jogi parancsokban és tilalmakban rejtő abstractiók alkalmazásában, hanem a jog benső mivoltának keresésében, az azokban rejlő erőnek érvényesítésében, az egyéni, társadalmi és állami szükségleteknek legkisebb áldozattal és a legnagyobb értéknyeréssel járó kielégítésében, az-az a bölcseleti igazságosság megteremtésében állapítja meg. A bíróság a vagyoni élet rendezésénél sem zárkózhat el magától az egyéntől, ennek lelki világa vizsgálódásától és attól a mindenkori küzdelemtől, amit különösen az ipar és kereskedelem terén az ebben a forgalmi életben leginkább szereplő két termelési tényező a munka és a tőke egymással viv és ahol a kapitalista konczentrácziót, a tőkében rejlő tulsulybeli hatalmat a munka energiájának megvédésével, a munka reális felszabadításával törvényhozási uton is az államhatalom legfelsőbb parancsával ellensúlyozni kell. E követelmény hordereje, az abban rejlő hatalom jelentősége szükségessé teszi, hogy ennek az elvnek gyakorlati alkalmazása minden érdektől ment, független és pártatlan tényező kezében legyen, ahol a tudás, az akarat és erély mellett összpontosul a tekintély és a bizalom. E tényező a modern jogfelfogást és közszükségletet követve, nem lehet társadalmi tényező, nem lehet a hitelezők autonóm korlátlan jogkörrel felruházott csoportulata, hanem csak egyes-egyedül a többi államhatalmi és a társadalmi szervektől is függetlenül álló birói hatalom, mert jogköre a csődelháritó kényszeregyezség intézményénél sem mentesülhet jogosítványokat, magánjogi jogosultságokat és kötelezettségeket korlátozó, módosító és megszüntető tartalomtól. Az ámítás, a zsaroló kényszer, minden méltányossági szempontot kizáró önérdek kényes és tövises talajt nyer ott, ahol megjelenik a modern jog- és kultúrállam elengedhetlen feltétele : a birói védelem. Habár a közelmúltban lényeges tartalom nélküli jelszóvá is vált a bíróságok és a birói munka értékelésének abbeli körülírása, hogy az merev, nehézkes és nem simul az életviszonyok tényleges alakulataihoz, sőt hogy a birói munka ezek fejlődését a változással párhuzamosan követelni képtelen, azonban, ha analyzáljuk a birói munkatermék belső lényegét, ugy a tárgyilagos szemlélet csakhamar megállapítja, hogy nem mindenütt a biró egyéniségében, hanem inkább szervezeti és egyéb törvényes rendelkezések hiányosságában rejlik a birói tevékenység érdemi részeinek kifogásolható alapja. Ez az okozat azonban az ok eltávolításával megszüntethető és nem szolgálhat indokul a birói jogkör korlátozására ott, ahol annak az igénybevételét az illető ténykedéshez fűződő nagy állami és társadalmi érdek megköveteli. A bizalom a birói védelem iránt minden