Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 23-24. szám - A háboru nemzetközi magánjogi kihatásai

23—24. sz. olyan esetről van szó, amelyben a teljesítés helye nem Budapest, hanem az ellenséges külföld. A háborúnak egyik nemzetközi magánjogi kihatása igy az, hogy az ellenséges külföldön teljesítendő szerződések egy része itt, Budapesten teljesíthető. Általában megállapíthatjuk, hogyha a jelzett intézkedések az ellenséges külfölddel szemben teljesítendő fizetésekből fakadó veszéllyel szemben elég jelentékeny védelmet nyújtanak is, még mindig nem tekinthetők épen oly átfogó jogi szabály magvalósításának, mint amilyen az angol közönséges jogban foglaltatik és amely szerint minden jogi forgalom az ellenséges külfölddel tilos. Nálunk csupán fizetések vagy értékpapirszolgáltatások vannak tilalmazva és e tekintetben követjük a német birodalom példáját, amely 1914. évi szeptember hó 30-án kelt szövetségtanácsi rendelettel megtorlásképen szintén elrendelte, hogy Nagybritanniába vagy a gyarmatokba és külbirtokokba fizetéseket vagy értékpapírokat továbbítani tilos. A német rendelkezés csak az ellenséges külföldre magára irányított fizetéseket tilalmazza, A mienk, ennél tovább megy és az ellenséges külföld állampolgárai számára teljesítendő ilyen szolgáltatásokat tilalmazza, hazánkbeli vállalkozásai javára történő fizetések kivételével. Ez utóbbi kivétel a német rendelkezésben is foglaltatik. A háború szülte jogszabályok a magánjog egyéb területén nem hoztak létre olyan termékeket, amelyeket az e tekintetben kifejlett angol jogrendszer mellé lehetne állítani. Ennélfogva nem lehet azt mondani, hogy az ellenséges külföld polgáraival kötött nem pénztartozásra irányuló szerződések a háború által megsemmisit'ettek. Egyes esetekben általános jogelvek alapján ezt meg lehetne állapítani, különösen akkor, hogyha olyan áruk szállításáról van szó, amelyek kiviteli tilalom alá esnek, vagy amelyeknek kiszolgáltatása a háború közrendével ellenkeznék. Azt lehet mondani, hogy háború idején a különben is a nemzetközi magánjogi viszonylatokban mindig beleértendő közrendi záradék mellett odaértendő egy külön háborús közrendi záradék, azaz nem teljesitendők az oly nemzetközi magánjogi megítélés alá eső szerződések, amelyeknek teljesítése az ország legfőbb érdekével, a nemzet biztonságával ellentétben állana. A szárazföldi hadviselési szabályzat 23. szakaszának h) pontja mindenesetre az elvi szempontból ad némi támpontot. Kimondván, hogy tilos kijelenteni, miszerint az ellenséges külföld polgárai egyszerűen jogvesztettek a 46. szakasszal együtt, amely kimondja, hogy szárazföldi háborúban magántulajdon el nem kobozható, mindenesetre megvonja azokat a határokat, amelyek egybe esnek a mai czivilizáczió felfogásával. Már most, mint tudjuk, ennek a 23. szakasznak h) pontja értelmezésének tekintetében az angol kormány a külügyi államtitkárnak Oppenheim tanárhoz irt levelében kijelentette, hogy ez a pont semmi tekintetben nem érintheti az ellenséges idegennel való jogi forgalomra vonatkozó angol törvényeket és szokásokat. Erről sokat lehetett utóbbi időben olvasni. Azonban ebbe a különben nem érdektelen tárgyba belemélyedni annál problematikusabb értékű, mert a szabályzat csak abban az esetben kötelező, ha az összes hadviselő felek magukra kötelezőnek jelentették ki, és ha jól emlékszem Szerbia a második hágai békekonferenczia egyezményeit nem ratifikálta.6) Csak megemlítem azt, hogy Sieveking szellemes felfogása szerint Edward Grey nem is volt olyan rosszhiszemű, vagy oly kíméletlen, midőn a kérdéses levelet, amelyben az angol kormány álláspontját körvonalozta, Oppenheim tanárnak irta, mert hiszen az egyezmény szerint tilos kijelenteni azt, hogy az ellenséges külföldi jogvesztett, már pedig angol jog szerint az, hogy az ellenséges külföldivel való minden forgalom megszűnik, nem szorul a háború kitörésekor deklaráczióra, hanem mint az angol jognak élő szabálya, azonnal működni kezd, nem ugy, mint Észak-Amerikában. Ilyen irányú rendelkezés nálunk nincs. Gyakorlatilag nehéz elképzelni, hogy háború idején az ellenséges külföld polgáraival jogi forgalom érvényesüljön; az ország biztonságába ütköző bármilyen jogügylet a háborús közrendi záradék értelmében semmis, bíróságaink előtt tehát később sem lesz érvényesíthető. Egyébként pedig itt vannak a kiviteli tilalmak és a tengeri forgalom tekintetében a hadi dugáru meghatározása. Kiviteli tilalom alá eső áruk és hadi dugáruk tekintetében létrejött ügyletek, ha teljesítésük a háború idejére esett volna, bizonyára szintén hatályuknak vesztetteknek lesznek tekinthetők. Általános magán«) Egyébként az ententehatalmak a szabályzatot nap-nap mellett megsértik.