Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 23-24. szám - Az idei mérleg és osztalék

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG (KERESKEDELMI-, VÁLTÓ-, CSÖD-, IPAR-, SZABADALMI JOG STB.) MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY CURIAI TANÁCSELNÖK Dr. SCHUSTER RUDOLF a szabadalmi hivatal elnöke, KOLOS JENŐ kir. curial biró, Dr. NITSCHE GYŐZŐ budapesti klr. ítélőtáblai biró, Dr. LÉVY BÉLA és Dr. SICHERMANN BERNÁT budapesti ügyvédek közreműködésével SZERKESZTIK : Dr. KUNCZ ÖDÖN és Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre . . 20 K. Félévre .... 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 23-24. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1914. DECEMBER 1-15. Az idei mérleg és osztalék. Irta : Dr. Nitsche Győző kir. itélő táblai biró. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott LX1II. t.-cz. kiegészítéséről szóló törvényjavaslat 12. §-a szerint a minisztérium a kereskedőkre és kereskedelmi társaságokra vonatkozólag általános jellegű kötelességnek teljesítése tekintetében különösen a leltár készítése, a mérleg, a nyereség- és veszteség-számla felállítása és megállapítása, a társaságok közgyűlésének összehívása és megtartása, a nyereség felosztása és osztalék fizetése tekintetében a fennálló jogszabályoktól és társasági alapszabályoktól eltérő rendelkezéseket állapithat meg. Kétségtelen, hogy a háború a köz érdekében sok oly kivételes intézkedést tesz szükségessé, amely a törvény vagy szerződésben megállapított jogot és kötelezettséget egyaránt felforgatja. Nincs is okunk külömbséget tenni, hogy a jogot és kötelezettséget a törvény vagy szerződés állapítja meg: a köznek egyaránt szüksége lehet a törvényben és szerződésben megállapított jog és kötelezettség felfüggesztésére és megállapítására. Helyes tehát a javaslat abbeli intézkedése, hogy nemcsak a törvényben, hanem az alapszabályokban megállapított kötelezettségek felfüggesztésére ad felhatalmazást a kormánynak. Hogy a kivételes intézkedéseket nem maga a törvény állapítja meg, hanem ezek megkreálására a kormánynak ad felhatalmazást, azt hiszem szintén csak helyeselni lehet. Aligha lehetne veszélyesebb és egész közgazdasági életünkre károsabb hatást elképzelni, mint a kivételes törvény hatását, mely minden latitude, minden mozgási szabadság nélkül egyaránt béklyót rakna az ipari és hitelintézetekre, a beteg és az óriás tartalékkal rendelkező társaságokra. A minisztérium rendelkezése, még ha mélyen belevág is közgazdasági életünkbe, már könnyebb mozoghatásánál fogva is soha oly mély és érzékeny sebet nem üthet, mint a kivételt nem türö törvényt. Abban sincs okunk kételkedni, hogy a minisztérium rendelkezése meg fog felelni a háború által érzékenyen érintett közgazdaságunk minden kívánalmának. A moratóriumról szóló rendeletek ennek biztositékát képezik. Az a figyelem, amelyben az illetékes faktorok közgazdasági életünk minden tényezőjének kívánságát és aggodalmát részesítették, ki fog terjedni az uj rendelkezésekre is, annál inkább, mert — bár nem kicsinyeljük a moratórium hatását sem — ezek az ujabb rendelkezések nézetem szerint már abból a szempontból is, hogy egy teljes évnek közgazdasági életét lesznek kénytelenek szabályozni, hatásukban sokkal intenzivebbek és súlyosabbak lesznek. A társasági jog szempontjából bennünket különösen a mérleg s a nyereség- és veszteségszámla felállítása és megállapítása, a társaságok közgyűlésének összehívása és megtartása, a nyereség felosztása és osztalék fizetése érdekel közelebbről. Tudvalevőleg társasági jogunk normatív systemájának egyetlen egy garancziája van, a kötelező nyilvánosság. Ez a nyilvánosság gerinczét képezi társasági jogunknak. A nyilvánosság követelménye, hogy a közgyűlés évenkint legalább egyszer összehívandó (K. T. 177. §.), hogy az igazgatóságnak kötelességében áll a felügyelő-bizottság által megvir?gó!t