Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 21-22. szám - Központi czégbiróság és központi czéglap [2. r.]

J^3ÍL!!L___ Keresked den határozat másolatát az illetékes törvényszékhez megküldené. Ilyen módon lehetséges volna a társaságra vonatkozó fontosabb adatokba bárkinek a helyszínén is betekinteni. III. A központi czégbiróság felállításának kérdésével ugyan nem függ össze szorosan az a javaslatunk, amely a részvénytársaságokra vonatkozó- közlemények elhelyezésére egy központi orgánumnak, a „Központi Czéglapnak" megteremtését tartja kívánatosnak; de e javaslat megvalósítását szertelenül megkönnyítené a központi czégbiróság, amely a központi czéglap szerkesztését a legmegfelelőbben irányithatná. Ez a javaslat a liberális részvényjogi szabályozás egy másik hatalmas elvének: a nyilvánosságnak tökéletesítését czélozza. „La lumiére incommode lafraude" mondja egyik szellemes franczia író; és éppen ezért a lehető legnagyobb nyilvánosság megkövetelése egyik leghathatósabb és emellett a tisztességes vállalkozások érdekét egyáltalában nem sértő, sőt azt támogató 2) eszköze a szabad fejlődés útját nyitvahagyó rész^ényjogi szabályozásnak. Még Rodolphe Rousseau is, a jelenleg élő franczia részvényjogászok egyik legkiválóbbja, aki széles körökben ismeretes az ő tulliberalizmusáról, amelylyel a kényes részvényjogi matériát kezeli, az 1900. évben Párisban tartott részvénytársasági kongresszuson nyomatékkal mutatott reá, hogy: „mindenkinek el kell ismerni, hogy valamennyi társasági ténykedés nyilvánosságra hozatala mind a részvényesek, mind a hitelezők legnagyobb védelmezője és ennek a nyilvánosságnak olyan nagynak kell lenni, amilyen nagy csak lehet.* Az 1889. évi részvénytársasági kongreszszus Il-ik határozatában a részvényjogi törvényhozás legfőbb feladatának jelölte meg: „a széleskörű nyilvánosság megkövetelését egy külön lap létesítésével kapcsolatban, amely leközli az alapszabály minden egyes rendelkezését és annak minden módosítását". Az 1900. évi kongresszus pedig, amelyen a magyar kormány kiküldöttjei is részt vettek, 17-ik resolutiójában kimondotta, hogy: „Nélkülözhetetlen (il est indispensable) az, hogy minden 2) „Vorschriften zur Offenheit . . . kann eín Redlicher sich ohne Bedenken unterwerfen", mondja az 1884. évi német novella megokolása. 56. 1. el mi Jog 345 ország egy külön lapot létesítsen a részvénytársaság közleményeinek leközlése czéljára". Az 1900. évi kongresszust ennél a határozatnál különösen meggyőzte Brunard, kiváló belga ügyvéd, nagyhatású felszólalása, aki rámutatott arra, hogy Belgiumban már 1873. óta létezik egy ilyen lap (a „Moniteur"), amely minden irányban mérhetetlen szolgálatokattesz.3) Bizton reméljük, hogy a részvényjogi reform szabályozása igen nagy súlyt fog helyezni a nyilvánosság elvére is, meg fogja követelni a tervezetnek és az egész alapítás lefolyásának, az alapszabálynak, az igazgatók és felügyelők nevének, az évi mérlegnek, fontosabb alapszabálymódositásoknak stb., stb. nyilvánosságra hozatalát. Tehát a részvénytársaságokra nézve is előnyös lesz, ha mérsékelt díjazás ellenében a központi czégbiróság által megbízhatóan szerkesztett lapban teszik közzé a törvény megkövetelte adatokat; a részvényesek, a hitelezők és a nagyközönség érdekeit tekintve pedig hihetetlen nagy jelentősége lesz annak, hogy valamennyi részvénytársaság fontosabb eseményeiről egy könnyen hozzáférhető,4) teljesen hiteles és gondosan szerkesztett lap utján értesülhetnek. Ez a központi czéglap természetszerűleg nem állana útjában annak, hogy a részvénytársaságok ezenfelül a napilapok nyújtotta nyilvánosság előnyeit is biztosítsák a maguk számára. 3) „Vous ne vous imaginez pas — mondotta Brunard — les services que rend un organe central pour les sociétés anonymes." (Lásd az U00. évi kongr. gyorsírói feljegyzéseit. 258. 1.) Az 1910 évi július 19-iki norvég rtsági törvény szintén egy központi lapban kívánja meg a publikácziókat. L. 6. kkét. A lapot valamennyi törvényszék és járásbíróság számára meg kellene rendelni és abba ott bárkinek betekintést engedni. KÜLÖNFÉLÉK. Előfizetőinkhez. A háború tartama alatt lapunk egyelőre — havonkint egyszer ugyan, de büszkén mutathatunk rá — tartalomban ezt kipótló mértékben jelenik meg. Lapunk előfizetőinek nem szabad órezniök azon nagy nehézségeket, melyekkel a lap előállítása és nivón tartása jár. De ép ezért joggal hivatkozhatunk a méltányosságra, midőn hátralékban levő előfizetőinket tisztelettel kérjük, hogy esedékes előfizetési dijaikat beküldeni szíveskedjenek. A csődjog reformja Ausztriában. A latin közmondás : inter arma silent musae, ugy látszik, a modern kornak nagy háborújára nem talál. Mialatt az egész világot lángbaboritó küzdelemben