Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

320 Keresked a vállalatokat abból a szempontból ellenőrizzék, vájjon a háború tartama alatt nem vezetik-e üzletüket ezek a német állam érdekeire káros módon. A felügyelet alá helyezés azonban még ily feltételek mellett sem áll be automatikusan minden ellenséges külföldi vállalatra (fióktelepre) vonatkozóan, hanem azt csupán gyanuokok alapján rendelik el, mint megtorló intézkedést. A közigazgatósági hatóságnak tehát csak módjában áll a felügyeletet elrendelni, de ez nem kötelessége. A felügyelök megbízatásuknak csak ugy tehetnek eleget, ha az ellenőrzött vállalat üzletmenetébe és pénzkezelésébe teljes betekintést nyerhetünk; a rendelet ennek megadására kötelezi is a vállalat vezetőit Az ellenőrzés magával hozza, hogy a felügyelők megtilthatnák a vállalatoknak, hogy bizonyos, Németországra káros az üzlet menetét, avagy a vagyonkezelést érintő intézkedést tehessenek, pénzt vagy egyéb értéket a hadviselő államnak kiszolgáltassanak. Sőt a mennyiben az állam érdekében szükségét látják, elrendelhetik azt is, hogy részvénytársaságoknál az évi osztalék a részvényeseknek egyelőre ki ne adassék, hanem a német birodalmi banknál helyeztessék letétbe. A felügyelet alá helyezett külföldi vállalat belföldi vezetője vagy képviselősége a felügyelők meghagyásainak feltétlenül eleget tenni tartozik, az utóbbiak figyelmen kivül hagyása vétség. Három évig terjedhető fogházzal és 50.000 márkáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó a rendelet értelmében a felügyelet alá helyezett vállalatnak az a vezetője vagy hivatalnoka, aki az ellenőrző közegek meghagyásainak szándékosan ellenszegül, különösen ha pénzt vagy egyéb vagyonértéket juttat egy ellenséges államba. Természetes azonban, hogy ha a cselekmény a büntetőtörvények értelmében súlyosabban minősitendő büntettet képez, az utóbbira előszabott büntetéseket fogják alkalmazásba venni. A m. kir. minisztériumnak 7205/1914. M. E. sz rendelete, magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése {moratórium tárgyában). Harmadik moratóriumi rendelet. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-cz. 16. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendtli; elmi Jog 19-20. sz. /. Halasztás alá eső pénztartozások. 1. §. A magánjogi kötelezettségek teljesítésére az 1914. évi augusztus hó 12. napján 6015/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelettel engedett halasztás (moratórium) mindazokra a pénztartozásokra nézve, amelyeket a jelen rendelet a ha'asztás alól ki nem vesz, 1914. évi november 30. napjáig bezárólag meghosszabbittatik. Az 1914. évi szeptember hó 30. napja után 1914. évi november 30. napjáig bezárólag lejáró pénztartozások fizetésére, amelyek 1914. évi augusztus 1. napja előtt kiállított váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken vagy általában olyan kereskedelmi ügyleten vagy más magánjogi czimen alapulnak, amely 1914. évi augusztus 1. napja előtt keletkezett, a lejárattól számított két hónapi halasztás (moratórium) engedtetik. Oly pénztartozások tekintetében, amelyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, a kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. Nem kamatozó tartozás után törvényes kamat szá mitható. 2. §. A halasztás ideje alatt a halasztás alá eső váltó, kereskedelmi utalvány, közraktári jegy ós csekk tekintetében a fizetés végetti bemutatás és a fizetés hiánya miatt felvett óvás, csekknél pedig az 1908 : LVIII. t.-cz. 17. §-ában emiitett igazolás is hatálytalan, amennyiben az 5. §-ból más nem következik. Látra vagy lát után bizonyos időre szóló váltónál a lejárat megállapítását czólzó bemutatás hatályos, Az óvás felvételére hivatott személy az óvás felvételét meg nem tagadhatja arra való hivatkozással, hogy az a jelen rendelet szerint hatálytalan. A váltóbirtokos az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kapott kitöltetlen váltót csak oly módon van jogosítva kitölteni, hogy a váltó halasztás alá essék. Az ezzel ellenkező kitöltést megállapodás ellenesnek kell tekinteni. Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltó tekintetében a halasztás ideje alatt az 1876:XXVH. t.-cz. 25—29. §-aiban szabályozott biztositási visszkeresetnek helye nincs. Halasztás alá nem eső olyan váltó, kereskedelmi utalvány ós közraktári jegy tekintetében, a mely 1914. évi deczember hó 1. napja előtt jár le, a fizetés végetti bemutatásnak és a fizetés hiánya miatti óvás felvételének legkésőbb akkor kell történnie, amikor ennek történnie kellene, ha az illető váltó, kereskedelmi utalvány vagy közraktári jegy a jelen rendelet értelmében halasztás alá esnék. 3. §. Az 1. §-ban engedett halasztás a találmányi szabadalmi évi dijakra is kiterjed.