Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Az ingó jelzálog intézményét ...

1. sz. Kereskedelmi Jog 11 HAZAI JOGGYAKORLAT. Segédszemélyzet. 1. A nyomdaigazgató állása fontosságánál nem tekinthető oly kereskedősegednek, hogy követelésével elsősorban az iparhatóság elé volna köteles menni. (M. kir. Curia 300/913. V. sz. 1913. november 19.) M. kir. Curia: A másod bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes, mint az elsöbiróságok helyesen megállapították, önállóan rendelkező részvénytársasági nyomdaigazgató volt. Ezt az állást pedig fontosságánál fogva nem lehet oly kereskedősegédi állásnak minősíteni, amelyből folyó követelés érvényesítése az ipartörvény 176 §-a értelmében elsősorban az iparhatósághoz tartoznék. Ennélfogva az elsöbiróságok abból az okból helyesom bocsátkoztak bele a kereseti követelés elbírálásába 2. A K. T. 43. §-beli meghatalmazottnak jogköre nem terjed ki oly egyezség megkötésére, amely szerint az ö főnöke terhére ellenszolgáltatás nélkUI, kötbér köttetik ki, mert az ily megállapodás a kereskedelmi üzlet rendes folytatásához nem tartozik. (M. kir. Curia 711/913. sz. — 1913. november 6-án.) A budapesti kir. ítélőtábla: A felperes semmisógi panaszát elveti és az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes 1911. évi július hó 6. napján jegyzőkönyvbe mondott nyilatkozatával kifejezetten előadja, hogy P. O.-t és K. J.-t nem a K. T. 37. §-a alapján, mint czógvezetőket, hanem a 43. §. alapján, mint kereskedelmi meghatalmazottakat tartja feljogosítottaknak a szóbanforgó kötbér kikötésére. Azonban a K. T. 43. §-a alapján a kereskedelmi meghatalmazott, ellentétben a czégvezetővel, nincsen feljogosítva oly jogcselekményre, amelyek az üzlet folytatásával rendszerint nem járnak. Már pedig a főnök által a C) ós D) alattiakból kitűnő nagy mennyiségű sör szállításával elfogadott A) alatti szerződésnek olyan egyoldalú és utólagos megváltoztatása, amely szerint a főnök terhére bármely ellenszolgáltatás nélkül kötbér állapíttathatok meg, a kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járó jogcselekménynek nem tekinthető, erre tehát P. 0. és K. I. kereskedelmi meghatalmazottaknak vélelmezett jogköre ki sem terjedhet. Ennélfogva az a kérdés, hogy most nevezettek a felperes által vitatott nyilatkozatot megtették-e, elbírálást sem igényel. M. kir. Curia: A rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad. Indokok: A felperes által a rendkívüli felülvizsgálati kérelemben felhozott az a körülmény, hogy a közte és az alperes között 1906. márczius 15-én létrejött szerződés a jó erkölcsökbe ütköznék, ha a kötbér csakis a felperes terhére tartatnék fel, figyelembe azért nem vehető, mivel ezen perben nem az emiitett szerződés képezi elbírálás tárgyát, hanem annak a szerződésnek a felperes által állított módosítása, amelyre a felperes keresetét alapítja, e részben pedig a rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek az elsőbirósági ítéletekben helyesen felhozott indokokból ós még azért sem lehetett helyt adni, mert az ideiglenes perrendtartás 335. §-ában felsorolt esetek egyike sem forog fenn. 3. A szálloda, vendéglő és kávéházi üzletvezető követelése elsősorban az iparhatóság elé tartozik. (M. kir. Curia 470/913. V. sz. — 1913. november 18.) M. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét a megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti, ebben a perben a további eljárást megszünteti. Indokok: Helyesen mondotta ki a másodbíróság, hogy az a kérdés, vájjon a peres eljárást az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében követelt iparhatósági eljárás megelőzte-e, az eljárás valamely szakában hivatalból vizsgálandó és helyesen állapította meg azt ugy, hogy az alperes a felperest szálloda, vendéglő és kávéházi üzletében üzletvezetőnek alkalmazta. Az 1884. évi XVII. t.-cz. 92. §-ának második és harmadik bekezdésében azok között a kereskedősegédek között, akiknek a szolgálatviszonyaira az idézett törvény 176. §-a alkalmazandó, az üzletvezető is fel van sorolva. Felperes tehát e törvényszakasz rendelkezése értelmében a felmondási időre járó illetményt a rendes bíróság előtt csak másodsorban akkor érvényesítheti, ha már annak tárgyában az ipari hatóság eljárt és olyan határozatot hozott. Ügynöki jutalék. 4. A faeladással megbízott ügynök a kikötött dijat már az esetben is jogosan követelheti, ha az eladás tárgyát s a vevő nevét közli, ez utóbbi pedig — habár a közvetítő tevékenységének igénybevétele nélkül — a vele közölt adatok felhasználásával köti meg az ügyletet. (M. kir. Curia 278/913. V. sz. — 1913 november 4.) A pozsonyi kir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja s ha az alperes czég beltagjai főesküt tesznek arra, hogy nem igaz, miszerint a felperes által a G. és K. alatti levelekben 140—150 ezer köbméter fa vételének közvetítésére tett ajánlatban foglalt adatokat néhai M. M.-el 1909. évi július hó 14-e előtt közölték s néhai