Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - Törvényjavaslat az ipari biróságokról

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG (KERESKEDELMI-, VÁLTÓ-, CSÓD-, IPAR-, SZABADALMI JOG STB.) MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY CURIAI TANÁCSELNÖK Dr. SCHUSTER RUDOLF a szabadalmi hivatal elnöke, KOLOS JENŐ kir. curial bíró, Dr. NITSCHE GYŐZŐ budapesti klr. ítélőtáblai biró, Dr. LÉVY BÉLA és Dr. SICHERMANN BERNÁT budapesti ügyvédek közreműködésével SZERKESZTIK : Dr. KUNCZ ÖDÖN é. Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi m. tanár ügyvéd, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre . . 20 K. Félévre .... 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM. 9. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1914. MÁJUS 1. Törvényjavaslat az ipari bíróságokról. Irta: Dr. Gaár Vilmos, budapesti Ítélőtáblai biró. A kereskedelemügyi miniszter előadói tervezetként közzétette a minisztériumában készült törvényjavaslatot az ipari bíróságokról, amely három fejezetben 48 § ból áll és a szoros értelemben vett ipari bírósági szervezeten és eljáráson kívül, a munkaadók és munkavállalók közti kollektív viszályok kiegyenlítését czélzó fakultatív békéltető eljárást is tartalmazza és az ezen javaslat következtében az 1907 : XIX. t.-cz. egyes §-ainak szükségessé vált módosítását is magában foglalja. Az ipari bíróságok szervezésének az a czélja, hogy a munkaviszonyból származó vitás jogkérdések minél egyszerűbben, megnyugtatóbban eldönthetők legyenek. Ezt a törvényjavaslat azzal kívánja elérni, hogy az előzetes iparhatósági eljárást megszünteti és a bíráskodást ott, ahol lehetséges, a jogképzettséggel biró elnökön kívül két más birótársra is bizza, akik a munkaadók és a munkavállalók csoportjából kerülnek az Ítélőszékbe. A törvényjavaslat a jogismeretet és a szakismeretet kivánja ilykép az ipari bíróságban egyesíteni. Örömmel üdvözöljük ezt a javaslatot, amely véget vetni kiván a mai tarthatatlan helyzetnek a munkaviszonyból a munkaadó és munkása közt felmerülő vitás ügyek elintézése terén. Az ipartörvény (1884. évi XVII. t.-cz.) 176. §-ának az volt a czélja, hogy az ezen §-szal az iparhatóságok elé utalt vitás ügyek számára legyen a gyors és méltányos elintézés következtében nagy tekintélyű és a vitázó felekhez mégis közel álló hatóság, amelynek határozata ellen a legritkább esetben fordul a vesztes fél a rendes bírósághoz. Mivel azonban egyrészt az iparhatóság közigazgatási jellegénél fogva nem alkalmas egyszersmind magánjogi vitákban bíráskodó hatalmat gyakorolni és mivel másrészt a vesztes fél kezdettől fogva a rendes bíróság elé vitte ügyét, ennélfogva az előzetes iparhatósági eljárás feleslegessé vált, amelyet azonban a vitázó felek kénytelenek voltak igénybe venni. Viszont azonban az iparhatóságok, egy-egy világosan egyszerű ügytől eltekintve, a panaszost minden bizonyítás felvétele nélkül mindig elutasították, hiszen úgyis a bíróság fog véglegesen dönteni. Az a 8 napos határidő pedig, amely alatt az iparhatósági határozattal meg nem elégedő fél köteles volt követelését a törvény rendes utján érvényesíteni, igen sok esetben méltánytalanságra vezetett, mert ha az elutasított fél 8 napon tul adta be keresetét, gyakran hivatalból is, de az ellenfél kifogására mindenkor elutasittatott hatáskör hiányából. Mindezek következtében az előzetes iparhatósági eljárás eltörlését az érdekelt körök már régóta sürgetik. A most közzétett törvényjavaslat megszüntetni kivánja a munkaviszonyból eredő vitás ügyekben ezt a kétszeres eljárást; a felesleges iparhatósági eljárást egészen kiküszöböli, az ipartestületek tagjai és az ezeknél alkalmazott tanonczok és segédek közt a munkaviszonyból felmerülő viták elintézését mégis átengedi az illető ipartestület békéltető bizottságának, ha valamelyik fél a bizottság elé kivánja vinni ügyét és a másik fél még az ipari bíróság előtt keresetet nem indított. Ezen kívül még a községi bíróság is igénybe vehető, ha a per érték szerint egyébként oda tartoznék. Az ipari bíróság a most említett két kivételtől eltekintve, a per értékére való tekintet nélkül kizárólag a kir. járásbíróság, melynek