Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 8. szám - Orosz törvény az üzletátruházásról

Keresked az általa a részvénytársaságtól bizományi eladásra átvett értékekből s az általa behajtandó künnlevőségekből kiegyenlíti a szerződésben meghatározott módon és időben a részvénytársaság általa átvett passzíváiból még fenálló tartozásokat s e kifizetés ellenében a részvénytársaság gyári ingatlan-telepét s a többi összes cselekvőségeit az alperesi czég tulajdonába fogja átruházni. A szerződés 7., 9. és 14. pontjai tartalmának egybevetéséből kétségtelen, hogy az alperesi czég által a részvénytársasággal szemben átvállalt passzívák alatt csak a részvénytársaságnak az akkori hitelezőivel s részvényeseivel szemben a szerződés megkötésekor már fenállott s nem az esetleg utóbb keletkezendő tartozásai is értendők, a keresettel érvényesíteni kívánt követelések tehát az alperesi czég által átvállalt passzívák körébe már csak azért sem vonhatók, mert a 811/1907. sz. sommás váltókeresettel folyamatba tett váltóperben a részvénytársaság mint ottani felperes részére a jelenlegi felperessel, mint ottani alperessel szemben jogerősen megítélt marasztalási összeg és járulékainak visszatérítése iránt ebben a perben érvényesített igény a V) alatti szerződés megkötésekor, vagyis 1905. évi április hó 7-én még nem is létezhetett, az ügy vezető igazgatói ténykedése körül felmerült dijak és kiadásokra vonatkozóan pedig a fel peres nem is állította, hogy ezt a követelését a részvénytársaság könyveiben az ő javára bevezette vagy azokat a V) alatti szerződés értelmében az alperesi czég által kifizetendő passzívái közé felvette s ekként az alperesek a fizetési kötelezettséget erre vonatkozóan is átvállalták volna A tartozás-átvállalás alapján az átvállaló csak az általa tényleg átvállalt tartozások fizetésére kötelezhető, minthogy azonban az alperesek tartozás-átvállalása a keresetben követelésekre a fennebbiek szerint ki nem terjedt, a V) alatti szerződés megkötése idején még hatályban nem volt 1908 : LVI1. t.-cz alkalmazhatóságáról pedig a fenforgó esetben szó nem lehet: az alperesek fizetési kötelezettsége a felperessel szemben meg nem állapitható. Szövetkezet. 93. A szövetkezet bejegyzése és kihirdetése előtt annak terhére elvállalt kötelezettségek a szövetkezetre csak akkor hatályosak, ha a szövetkezet azokat a bejegyzés és kihirdetés után elismerte. (M. kir. Curia 789/1913. V. sz. — 1914. márczius 5.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiró ság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A K. T. 228. §-a értelmében a szövetkezet a kereskedelmi czégjegyzékbe történt bevezetése és kihirdetése előtt létezőnek e 1 m 1 Jog 155 nem tekintetik, s azok, akik a bevezetés és kihirdetés előtt a társaság nevében eljárnak, személyesen és együttesen felelősek. A törvény ezen rendelkezéseiből következik, hogy oly ügyletek, amelyek a szövetkezet bejegyzése előtt annak terhére köttettek, csak akkor hatályosak a szövetkezetre, ha a szövetkezet utóbb bejegyeztetik és kihirdettetik és a részére és nevében kötött ügyletet kifejezetten akár concludens tényei által sajátjának elfogadja. Az nem vitás, hogy alperes szövetkezet az A) alatti megbízó levél kiállítása idején sem bejegyezve, sem kihirdetve nem volt. Minthogy pedig alperes szövetkezet bejegyzése és kihirdetése után a nem vitás tényállás szerint felperes munkálataira nem reflektált és azt nem hogy igénybe vette volna, hanem ellenkezőleg az A) alatti megbízó levelét tárgytalannak kívánta tekinteni és így a felperesnek adott megbízást a saját ügyletének el nem ismerte, a felperes alperesi szövetkezet ellen A) alatti megbízás alapján jogot nem nyert. Felperest tehát keresetével el kellett utasítani. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. Értékpapír. 94. A betéti könyvecskén látható az a fentartás, hogy .a tőke csak a pénzbetevő halála után fizetendő ki az örökösöknek", a felperes mint betevő, a betéti könyv birtokosa és vélelmezett tulajdonosa által bármikor tetszése szerint visszavonható. — A takarékbetéti ügyletnek természetével is ellenkeznék az, ha a takarékpénztár a vele közvetlen jogviszonyban álló betevő irányában fernálló fizetési kötelezettségének teljesítését függővé tehetné a betett összeg tulajdonjoga megszerzése jogszerűségének s igy a betevő és harmadik személyek között létező jogviszonynak vizsgálatától és ennek az ő saját egyéni meggyőződésére alapitható eredményétől. (M. kir. Curia 7C0/1913. V. sz. — 1914. február 26.) A szegedi kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság: A Sz. K. B czég alperest kötelezi, hogy özv. S J.-né felperesnek 15 nap alatta Sz K. B. által 15.400. szám alatt kiállított betéti könyv átvétele ellenében 3000 korona tőkét és mindenesetre 260 kor. 90 fillér perköltséget fizessen. Indokok: A takarékpénztári betéti ügylet ugyanis annak a helyettesíthető dolgokra vonatkozóan, azok használatának megengedésével köttetett betéti szerződés fogalma alá esik, csak a betevő és a letéteményes között állapit meg jogviszonyt. A letevőnek minden esetben az tekintendő, aki az ügyletről kiállított takarékbetéti könyvben betevőként megjelöltetett, mert a