Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A kereskedelmi üzlet fogalma

JOGOYA KORLAT. Általános. 19. A betétkönyvre vezetett oly tartalmú záradék hogy az csak a betéti könyvre feljegyzett feltetelek szerint fizetendők ki, a betéti könyv későbbi tulajdonosával szemben hatályos akkor is. ha a részletes feltetelek csupán a pénzintézetnél vezetett könyvben voltak kitüntetve. i M. kir. Curia 326 1912. — 1912. október 16.) M. kir. Curia : Az alsóbiróságoknak a felperest keresetével elutasító ítéletét helybenhagyja. Indokok: A nem vitás perbeli tényállás szerint D. Á. a keresethez A) alatt csatolt betétkönyvecskében feltüntetett összeget az alperesnél azzal a kikötéssel helyezte el betétként, hogy az csak az alperesnek vele szemben fennálló követelésének lefizetése után vehető fel s a peres felek között egyedül az a kérdés vitás, hogy ez a kikötés a felperessel, mint a D. Á. által nála biztosítékul lekötött, illetve u'óbb tulajdoni joggal is reá átruházott betétkönyvecske birtokosával szemben joghatályosnak tekinthető-e. Az alperesi társaság alapszabályainak a kérdéses betétkönyvecske hátlapjára nyomtatott kivonatának 10. §-a akként rendelkezik, hogy a betét értéke az elomutatónak. mint vélelmezett jogszerű birtokosnak kifizettetik, ha csak a betevő a kivételt magának vagy másnak a nevére nem korlátolta, amely korlátozás általa a betéti számlakönyvben aláírandó, a betéti könyvben pedig a társaság által feljegyzendő. Az A) alatti betéti könyvecskében ilynemű korlátozás nincs ugyan bevezetve, de fel van tüntetve annak czimlapján az a megjegyzés, hogy a betét csak a betétkönyvre feljegyzett feltetelek mellett vehető fel. Az alapszabályok 10. §-a rendelkezésének az A) alatti hátlapján való feltüntetése mellett semmi szükség sem volt arra. hogy az erre a rendelkezésre való utalás a könyvecske hátlapján is külön feltüntettessék s így a czimlapra vezetett feljegyzésnek más értelmezés nem is tulajdonitható, mint az. hogy a betevő D. A. s a betétet elfogadó alperes között a kérdéses beté're vonatkozó az alapszabályok általános rendelkezéseitől eltérő külön megállapodás jött létre, illetve külön feltételek Állapíttattak meg. Alaptalan ezzel szemben az alperesnek az az érrelése, hogy ezek a külön feltételek a betétkönyvecskén feltüntetve nincsenek s igy reá mint harmadik személyre nem mérvadók, mert az alperes a betéti számlakönyvben részletesen feljegyzett feltételeknek a betétkönyvecske czimlapján csak általánosságban való megjelölésével a narmad.k személyek által a betétre szerezhető jogok megóvása szempontjából őt terhelő kötelezettségnek eleget tett s a felperes a kérdéses záradék nyomán a rendes kereskedői gondosság mellett a betét kifizetésének a betevő részéről történt korlátozása tekintetében magának annak idején megfelelő tájékozást szerezhetett volna, abhól pedig következik, hogy a kérdéses betét kifizetésére nézve me állapított feltételek a felperessel szemben is hatályosak, azok nem is vitatott teljesítése nélkül tehát a betét kiSzetését annál kevésbbé követelheti, mert az az állítása, hogy az alperes a kérdéses betétkönyvecskét annak a D. A. attftl czélzott rendeltetését ismerve, egyenesen az ő — felperes — megtévesztése czéljából állította ki, az alperes tagadásával szemben a kihallgatott tanuk vallomásában bizonyítást nem nyert. 20. A hitelező a fcadóssal szemben fennálló jelzálogáról lemondani nem jogosult, mivel ezen esetben a követelesnek ekként be nem hajtható részét a kezestől nem követelheti (M. kir. Curia 343,1912. 1912. november 14.) M. Icir. Curia: A kir. tábla Ítéletét megváltoztatja és az elscbiróság Ítéletét hagyja helyben. Indokok: Nem vitás a peres felek között az, hogy Cs. B. dr. és neje egyenes adósok jelzálogul lekötötték az alperes, mint hitelező javára a kisjenöi 667. sz. tjk.-ben 217/a hrsz. alatt foglalt irgailant. hogy továbbá alperes azután, amikor a felperes dr. Cs. B. utján az általa nyújtott kézizálogot és az általa forgatóként aláirt s 30.000 koronáról kiállított váltót az alperesnek már átadta, a most emiitett ingatlant a jelzalogi kötelezettség alól kiengedte, hogy továbbá dr. Cs. B. és neje ezt az ingatlant az alperes javára bekebeleze't zálogjogtól mentesen eladták, hoey végtl a vételártól a dr. Cs. B. és neje 4000 koronát annak az illetéknek a törlesztésére fordítottak, amely az általuk megvett gróf Z-féle ingatlanokra vonatkozólag kötött vételügylet után az államkincstárt illette. A jelen perhez csatolt váltóperiratok között fekvő telekkönyvi másolatból kitetszöleg a kisjenöi 667. sz. tjk. ben 217/a. hrsz. alatt felvett ingatlant dr. Cs. B. és neje 13.C00 koronáért adták el. amelyből levonva az illeték fejében fizetett 4000 koronát, 9000 korona az az összeg, amely az alperesnek az egyenes adósok ellen fennálló követelése törlesztésére volt volna lorditandó abban az esetben, ha az alperes erről az ingatlaniól zálogjoga törlésé