Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 21. szám - A magyar polgári törvénykönyv javaslata

404 Kereskedelmi Jog 21. sz. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Minthogy felperes a per során nem is állította, hogy U. J. és az alperes között közkereseti, vagy betéti társasági viszony állott fenn, de ily társasági viszony megállapítására a per adatai sem nyújtanak alapot és minthogy ezek szerint felesleges a jelen perben annak megállapítása, hogy ily viszonyok fennforgása esetében U. J.-nek perben állása szükséges volna-e, a kir. Curia a másodbiróság Ítéletét az U. J. perben állása hiányára alapított indokok mellőzésével az abban foglalt egyéb indokok alapján hagyta helyben. Részvénytársaság. 266. Az alapítási tervezetbe nemcsak a K. T. 150. § ában meghatározott adatok, hanem a társasági szerződés egyéb rendelkezései is felvehetők. A 150. §. 1—6 pontjain felül felvett rendelkezések tekintetében azonban a bíróság dönti el, hogy ezek oly tartalmúak és természetűek e, hogy azok a társasági szerződés lényeget érintik e vagy sem. A K. T. 179. § ának utolsó bekezdése tehát, mely szerir t ily rendelkezéseket közgyűlési határozattal módosítani (kivéve az összes részvényesek beleegyezésének esetét) nem lehet, ezen rendelkezésekre U vonatkozik, ha megállapítható, hogy ez a rendelkezés a szerződés tartalmának iényeges részére vonatkozik. A bemutatóra szóló részvényeknek névre szóló részvényekké történt átváltoztatása, mely a részvények forgalmi képességét lényegesen befolyásolja, ily lényeges rendelkezésnek tekinthető. (M. kir. Curia 60/1913. V. sz. — 1913. október 1.)*) A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék, mint keresk. bíróság : Felperes keresetével elutasittatik, végrehajtás terhével köteleztetik, hogy alperesnek perköltséget 15 nap alatt fizessen. Indokok : A K. T. 179. § ában kimondott az a rendelkezés, hogy azokat az intézkedéseket, amelyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át, a törvényben megjelölt eseteken kivül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani, nem feltétlen hatályú, hanem az alapszabályoknak nyilván csak lényeges intézkedéseire vonatkozik. Jelen perben tehát azt kell elbírálni, hogy lényeges intézkedése-e az alapszabálynak az, hogy a részvények bemutatóra vagy névre szóljanak. A kir. törvényszék a kérdés elbírálásánál a K. T. rendelkezéseiből indul ki. Hogy a törvény maga mit tekint a tervezet lényeges részének, az kitűnik a 150. §-ából, amely felsorolja, hogy mit kell a tervezetnek magában foglalni. S minthogy a felsorolás nem példaszerű, hanem kimerítő, csak az tekinthető lényegesnek, ami a felsorolásban benn van. A tervezetbe felveendő intézkedések körül a felsorolásból hiányzik annak a meghatározása, hogy a részvények bemutatóra vagy névre szólnak és így ez a rendelkezés lényegesnek nem tekinthető. Minthogy pedig ebből folyóan a közgyűlésnek jogában állott az alapszabályok 8. § ának erre vonatkozó intézkedését megváltoztatni, az *j Lásd: Különféle rovatot! (Szerk.) ezt tárgyaló határozat megsemmisítésére irányuló keresetet elutasítani s felperest, mint pervesztest, a perköltség viselésére kötelezni kellett. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróiág ítéletét helybenhagyja. Indokok: A K. T. 150. § a midőn megjelöli a tervezetnek kötelező tartalmát, nem azt kívánja megállapítani, hogy mit lehet, hanem, hogy mit keli minden egyes esetben az alapitóknak a tervezetben feltüntetni. A tervezet tehát a K. T. 150. § ában meghatározott kötelező tartalmon felül egyéb adatokat is tartalmazhat, sőt felvehető abba az alapszabálytervezet is. A K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének a közgyűlés hatáskörének korlátozására vonatkozó az a rendelkezése azonban, hogy az alapszabályokba a tervezetbői átvett pontozatokat a K. T.-ben kijelölt eseteken kivül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani, nem alkalmazható minden megkülönböztetés nélkül a tervezetből az alapszabályokba átvett minden tárgyra, mert a tervezet olyan intézkedéseket is foglalhat magában, melyek a társasági szerződés lényeges tartalmához nem tartoznak. A K. T. 179. § ának tiltó rendelkezése ennélfogva a tervezetből az alapszabályokba átvett azokra az intézkedésekre vonatkozik, melyek a K. T 150. §-a szerint a tervezetnek kötelező tartalmát képezik és azokra, melyeket bár a törvény kötelezőleg elő nem szab, az aláírók a társasági szerződés lényegéhez tartozónak tekintenek, mert csak ezek a pontozatok alapfeltételei annak a két oldalú jogviszonynak, melyben a részvényesek a társasághoz állanak és csak ezek nem módosíthatók még közgyűlési határozattal sem. A K. T. 150. § a nem rendeli, hogy a tervezetbe azt is fel kell venni, hogy a részvény névre vagy bemutatóra szól, az aláírási iv (tervezet) azonban ilyen rendelkezést tartalmaz és az az alapszabályokba is átvétetett. Ennek daczára a bemutatóra szóló részvények tekintetében hozott és megtámadott az a közgyűlési határozat, mely szerint az alapszabályok akként módosíttattak, hogy a társasági alaptőke névre szóló részvényekre oszlik, a K. T. 179. §. utolsó bekezdésének a kö?gyülési hatáskörét korlátozó rendelkezését azért nem sérti, mert a részvények minősége a társasági szerződésnek nem lényeges tartalma, az e részben történt alapszabálymódositás tehát egyéni jogot nem sért. Ezért s mert a K. T. nem rendeli azt, hogy az alapszabályok részleges módosítása esetében a módosítandó szakaszok a meghívóban tüzetesen megjelöltessenek, s alperes nem is állította, hogy az alapszabályok ilyen rendelkezést tartalmaznak ; mert továbbá a közzétett meghívóban a közgyűlés tárgysorozatában az alapszabálymódositás meg van jelölve; az elsőbiróság ítéletét az itt felhozott okokból s a költség tekintetében vonatkozó saját indokai alapján helybenhagyni kellett.