Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 21. szám - Észrevételek a magyar polgári törvénykönyv második tervezetének kötelmi jogi részére. [2. r.]

396 Kereskedelmi Jog 21. sz. nám közbe: „vagy tudnia kell" ami talán nem is szorul megokolásra ; továbbá, hogy az 1315. §-ban hivatkoznám az 1846. §. rendelkezésére is, amennyiben méltányosnak tartom, hogy a munkaadó e §. korlátai között akkor is adjon a munkavállalónak kártérítést, ha kötelezettségeinek nem teljesitésével véletlenül okoz neki kárt. Ha ez a hivatkozás elmarad, abból, hogy az 1315. §. kizárólag csak az 1474—1479. §-okra hivatkozik, esetleg arra lehetne következtetni, hogy az 1486. §. szabálya itt nem alkalmazandó. 52. Az 1423. §-ból s általában a társasági szerződésre vonatkozó fejezetből hiányzik a törvényes felmondási idő meghatározása. Ezt pótolnám az 1423. §-hoz toldandó következő uj bekezdéssel: „A felmondás ideje — más megállapodás hiányában — hat hó." (Esetleg több vagy kevesebb.) 53. Az 1444. §. első bekezdésének második sorába a „keletkezését" szó (után ezeket a szavakat szúrnám közbe: „vagy birói uton való érvényesithetését", mert különben nem volna világos kifejezés adva annak, hogy a birói uton nem érvényesíthető (pl. játékból vagy fogadásból eredő) követelés a tartozáselismerés által nem válik érvényesithetővé. Az 1046. §. második bekezdésével is csak igy jön összhangzásba az 1444. §. 54. Az 1458. §-hoz harmadik bekezdésül a következő mondatot csatolnám: „Ha a kárt okozó cselekmény csekély fokú és menthető gondatlanságból származik, a biró az eset körülményeihez képest a kártérítés terjedelmére nézve az 1486. §. szabályát alkalmazhatja." Mert nézetem szerint méltánytalan volna teljes kártérítéssel sújtani azt, aki csekély fokú és menthető (pl. súlyos személyes vagy családi viszonyai, beteg állapota stb. által előidézett) gondatlanságból okoz kárt. Az 1466. §. szabálya pedig ezt az esetet nem fedi. 55. Az 1472. §. második bekezdésének utolsó szavához „terheli" — a pont hslyébe vesszőt (,) téve — a következőket toldanám: „de a sértettel szemben valamennyien egyetemleg felelősek". Mert az 1471. §-nak az egyetemlegességet kimondó rendelkezése csak a több tettes által elkövetett tiltott cselekményekre, de nem az 1472. §. második bekezdésének esetére, t. i. nem arra az esetre vonatkozik, midőn a kárért a tettesen kivül más személyek is felelősek, már pedig kétségtelen, hogy épugy mint az 1471. §• esetében, az 1472. §. esetében is a sértettel szemben a kárért felelős személyeknek egyetemleges felelősségét kell megállapítani, mert ez felel meg az 1471., 1496. és 1497. §-okban kifejezésre jutó jogelvnek. Ezt tehát az 1472. §-ban is világosan ki kell fejezni. 56. Az 1508. §. végéhez ezt a rendelkezést toldanám : „De a visszakövetelő fél vétkessége esetében is a másik fél, ha a visszakövetelő fól rovására vagyoni előnyhöz jutott, az előbbeni állapotot a méltányosság követelményeihez képest helyreállítani, vagy ha ez nem lehetséges, a visszakövetelő félnek a szerződés semmisségéből eredő kárát a saját vagyoni előnye erejéig megtéríteni köteles." Mert nézetem szerint nem méltányos és nem igazságos, hogy az egyaránt vétkes felek valamelyike a semmis szerződésből folyólag a másik fél rovására vagyoni előnyhöz jusson. Erre a gyakorlatban merültek eklatáns esetek, pl. midőn a törvény tilalma ellenére oly árura nézve kötött vételügyletböl folyólag, melyet közegészségi szempontból forgalomba hozni tilos volt, a vevő az árut tovább eladva, a vételárt az esetleges nyereséggel együtt magának megtartotta s igy az eladó rovására, ki vételárt jogosan nem követelhetett, jogtalanul gazdagodott. 57. Az 1515. §. második sorában e szó helyébe: „felmentés" ezeket a szavakat tenném : „kötelezettség alól való fölmentés", mert ez fejezi ki világosan azt, hogy miféle felmentést ért itt a tervezet. A német polg. tvkv 821. §-a is világos kifejezést ad ennek. Ezekkel kimerítettem a tervezet kötelmi jogi részének átolvasása közben egyelőre felmerült kifogásaimat, de kétségtelennek tartom, hogy további beható tanulmányozás több észrevételt is hozhat még felszinre. A fentebbi észrevételeimnek egyes pontjaihoz csatolt rövid megokolásokból látható, hogy észrevételeim megtételénél főképpen az a szempont vezetett, hogy a tervezet hiányainak lehető pótlásával a kötelmi jog szabályai lehető eg világosak, a gyakorlati élet igényeinek, a méltányosságnak és az osztó igazságnak megfelelők s ekként arra is alkalmasak legyenek, hogy a kereskedelmi jog szabályai hozzájuk nehézség nélkül simulhassanak.