Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 19-20. szám - Az olasz életbiztosítás állami monopóliuma
Kereskedelmi Jog 19 20. SÍ. 392 5000 K-t felvett, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanoknak mondja ki. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét megváltoztatja és az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben. Indokok: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete volt helybenhagyandó az abban felhozott indokok alapján és főleg azért, mert a keresettel megtámadott fizetést nem közadós czég, hanem a közadós czég tulajdonosának atyja, P. F. fizette alperesnek. II. KÜLFÖLDI JOGGYAKORLAT. A részvénytársaság semmissége. 262. A Curia ismert 269/912. V. sz. határozata (K. J. 1913. 4. sz.) jogunkban is élére állította azt a kérdést, hogy kimondható-e a részvénytársaság semmissége, ha az alapításkor nem tartattak be a törvény kógens rendelkezései. A részvénytársaság semmisségének kérdésénél gyakorlatilag legfontosabb a semmisségi okok megállapítása. Az itt irányadó szempontokra világítanak reá az alább ismertetendő legújabb franczia bírói határozatok, amelyek az 1867. évi törvény 41. §-ára támaszkodva döntenek e kérdésben. A roueni Gour egy botrányos alapításnál (a Rochette esetben) 1912. jul. 26-iki határozatában a következő semmisségi okokat részletezi : Nemcsak akkor szabálytalan az alapítás, ha a részvény aláírás fiktív, hanem akkor is, ha a komoly aláírók neve helyett az alapítók másoknak neveit tüntetik fel az aláírási ivekben ; szabálytalanná teszi az alapítást, ha az alapítók azt az egyént tüntetik fel az apportként behozni szándékolt bánya tulajdonosául, aki tulajdonát egy syndikátusra már átruházta, mert az alapítók ezzel lehetővé tették, hogy a syndikatus tagjai az apport megállapításánál az alakuló közgyűlésen szavazhattak ; a 25% befizetését (versement) ugyan nem teszi szabálytalanná az a körülmény, hogy az aláírók kölcsönbe kapták az ehhez szükséges készpénzt; de meg lehet állapítani a társaság semmisségét, ha ez az összeg a társaság megalakulása után visszaadatik a kölcsönadónak, még akkor is, ha később a társasághoz be is folyt, mert a törvény szerint ez az első részlet már az alakulás idejében a társaság rendelkezésére bocsátandó; az első befizetésnek olyan részvényekkel való teljesítése is szabálytalan, amelyek nincsenek a tőzsdére bevezetve és amelyeknek ennélfogva az alapítók állapították meg árfolyamát. Megjegyzendő, hogy a törvényszék a most felsorolt szabálytalanságokért az alapitókat fogház büntetéssel is sújtotta az 1867. évi törvény 13. § a alapján. (E szerint a fogház-büntetés 15 naptól 6 hóig terjedhet.) A semmisség kérdésénél igen nagy nehézségeket okoz annak eldöntése, hogy a szabálytalanul alapított és hosszabb időn át működő részvénytársaság által már létesített jogviszonyok minő elbírálásban részesitendők. Erre vonatkozóan az auxerre i polgári törvényszék 1912. november 15-iki határozata kimondja, hogy az olyan hosszabb ideig működött részvénytársaság, amely utólag semmisnek nyilvánittatik, de melynek alapítása eqy szabályszerű alapítás látszatával birt, jogérvényesen szerezhet meg egy kereskedelmi üzletet és ennélfogva az eladótól a megsemmisítés után nem lehet a kapott vételárat visszakövetelni. Ezek a szemelvények is igazolják, hogy a részvénytársaság megsemmisítésének kérdése minő nehézségeket rejt magában és mennyire reá szorul a birói gyakorlat a törvény határozott útmutatására. Fuvarozási ügylet. 263. A vasúton feladott személy-podgyász elveszése esetén igen sok nehézséget okoz annak a körülménynek tisztázása, hogy minő ingóságok voltak becsomagolva a podgyászba. Ezzel a kérdéssel számtalan esetben foglalkoztak a franczia bíróságok s legújabban a Chambre des requétes (1912. márcz. 25-iki határozat) érdekesen rögzíti meg azokat az elveket, melyeknek szem előtt tartásával köteles a bíróság ebben a tény-kérdésben dönteni. Mindenekelőtt kijelenti, hogy nincsen olyan szabály, mely az utasokat arra kötelezné, hogy az őket kisérő személypodgyász tartalmát bevallják. A perben a bíróság feladata annak megállapítása, hogy a felperes által vitatott ingóságok tényleg benn lehettek e az elveszett podgyászban. A bíróság döntésénél mérlegelni tartozik az utas vagyoni helyzetét, hivatását és utazásának czélját és körülményeit. Ilyen elvek szerint eljárva, meg lehet állapítani azt, hogy egy csipke-üzlet utazójának podgyászában, aki vevőinek látogatására utazott, nagyobb mennyiségű csipke volt, tehát a vasút felelős a csipkék elveszéséért.