Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 19-20. szám - Az olasz életbiztosítás állami monopóliuma

19—20. sz. vállalatokat, amelyeknek fizetési zavarai még egyáltalában nem jelentik a vállalat eladósodását és nem indokolják annak tönkretótelét. Rendkiviili gazdasági helyzetekben a mi pénzintézeteink is reá szorulnak a bíróságok liberális, megértő bánásmódjára, mert a mi csődtörvényünk kérlelhetetlen szigorral ós merevséggel old meg olyan kórdÓ3eket, amelyeknek eldöntésénél pedig a sok oldalú, szerves élet követelményeinek alapos megfontolására volna szükség. Mennyire másként festene a most lezajlott gazdasági válság mérlege, ha a csődtörvény merev, kérlelhetetlen vas-szabályai helyett a csődön kivül köthető kényszeregyezség állott volna fizetési zavarokkal önhibájukon kivül küzdő, életképes vállalkozásaink rendelkezésére! A közlési kötelezettség megsértése tárgyában az elmúlt hetekben a Curia oly döntést hozott (Lásd mai számunkban a 258. számú jogesetet), mely méltán fog (s talán nem éppen kellemes) feltűnést kelteni a biztosító társaságok körében. A K. T. 474. §-a értelmezése tekintetében eddig is az volt a joggyakorlat, hogy „fontos" körülmény elhallgatása alatt objektíve fontos körülményt kell érteni, tehát nem minden oly körülményt, melyet a biztosító társaság tartott fontosnak. Hogy mi tekinthető fontos körülménynek, azt a bíróság az eset körülményei szerint döntötte el. A jelen esetben mindkét alsóbiróság elutasította felperest az életbiztosítási összeg kifizetésére irányuló keresetével az alapon, hogy a biztosított nem vallván be, hogy őt korábban egy más életbiztosító társaság már elutasította ajánlatával, ez által megsértette a K. T. 474. §-át. A Curia azonban megváltoztatta mindkét bíróság ítéletét és kimondta azon súlyos elvet, hogy egymagában annak elhallgatása, hogy a biztosítottnak egy korábbi ajánlatát egy más biztositó társaság visszautasította, nem oly fontos, hogy e miatt a kötvény megtámadható lenne. Egészen más elbirálás alá esnék s a kötvény eredménnyel megtámadható lenne az esetben, ha a biztosított az ujabb ajánlat megtételekor azt is tudta és elhallgatta volna, hogy korábbi ajánlata miért utasíttatott vissza. A Marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara 1912-ik évi jelentése, mely Marostorda-, Csík-, Háromszók-, Udvarhelyvármegye és Marosvásárhely szab. kir. város közgazdasági állapotával foglalkozik, most jelent meg ós tetszetős formában, kimerítően foglalkozik Magyarország e fontos részének általános közgazdasági helyzetével, majd a kereskedelem és ipar egyes ágainak helyzetével. Részletesen kitér a jelentós az e területen olyannyira fontos bányászatra ós a földgáz értékesítésére. Személyváltozások a Curia kereskedelmi tanácsában. "Wettstein Gyula kir. curiai biró, aki évtizedeken át volt a kereskedelmi jog birói gyakorlatának és szakirodalmának kitűnő előharczosa, ez év őszén nyugalomba vonult; helyét a jogászkörök kitűnősége, Reichard Zsigmond dr. volt budapesti kir. ítélőtáblai biró töltötte be. IRODALOM. I. Hazai irodalom. Védjegyoltalom. Irta: Ullmann Antal dr. Budapest 1913. Szerző a fenti czimen a védjegyek oltalmáról szóló hazai törvényeknek, valamint a nemzetközi szerződések beczikkelyezéséről szóló törvényeknek és rendeleteknek ügyes összeállítását nyújtja. A védjegytörvény, egyes szakaszai mellett a vonatkozó kereskedelemügyi miniszteri határozatok is össze vannak gyűjtve. Az oktáv alakban, 130 oldal terjedelemben megjelent könyvecskéhez Etnich Gusztáv min. tanácsos irt előszót. Megjelent a Pesti Lloyd társulat-nyomdájában. Ara 4 korona. Az uzsora. Büntetőjogi tanulmány. Irta: Módly László dr., ügyvéd, ny. rk. tanár az egri jogakadémián. Második könyv. Az uzsora dogmatikája és politikája. Eger 1913. Szerző az első könyvben az uzsora elméletével és történetével foglalkozott, második kötetében pedig szóles alapon tárgyalja az uzsorás szerződések természetét, az uzsora tárgyi ós alanyi ismérveit, majd pedig megállapítja az uzsora ellen követendő politikát és végül egy törvénytervezetet mutat be az uzsoráról. Dr. Liebmann Ernő: Karteljogi kérdések. Budapest. 1913. (Különlenyomat a Jogtudományi Közlönyből.) II. Külföldi irodalom. Staub: Dio positiven Vertragsverletzungen. 2. kiadás. Kiadta és a kérdés ujabb állásának ismertetésével kiegészítette: Müller. Berlin. 1913. 2 M. Kahlenbeck: Das neue belgische Gesetz über die Handelsgesellschaften. Brüssel. 1913. Misch und Thron. Alfréd Manes : Versicherungs-Lexikon. 1908. 1912. évre szóló kiegészítő kötet. Tübingen. 1913 16 M. Christian Weiss : Reichsgesetz gegen den unlauteren Wettbewerb vom 7. Juni 1909. München 1913. kötve 7 M. 50 pf. Meyer F. : Das Weltscheckrecht. I. kötet. Berlin-Vahlen. 11 M. II. kötet: Der Entwurf eines einheitlichen Schackgesetzes nebst Begründung. 8 M. Veh, O. v. : Russisches Aktienrecht. Riga. 1913. N. Kymmel. 3 80 M. Lefort: Les assurances sur la vie et la Cour de cassation en 1911. Angers. 1912. Pétellat: Les faux á termes sur marchandises et sur valeurs mobiliéres ou l'escroquerie au contrat direct. Paris. 1912. (Pichon et Durand-Auzias).