Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 17. szám - A mozgófénykép-színházak. [Rövid ismertetés]

308 sával vállalt, az alperes czég termelésének nagy réízét lekötő ajánlat annak elfogadása alapján már érvényes szerződés jött volna létre, téves ugyan, ennek daczára a másodbiróság ítélete a felperesi követelés megítélésére vonatkozó részében helybenhagyandó volt több felhozott s felhívott indokai alapján. Részvénytársaság. 226. Téglagyári igazgatónak törvényes hatásköre nem terjed ki sem munkásházak építése, sem épitési tervek és költségelőirányzatok elkészítése iránti ügyletek létesítésére. (M. kir. Curia 716/912. v. sz. — 11)13. május 16) M. Tcir. Curia\ A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Mert br. S. tanú vallomása megczáfolja, hogy alperesnek a felperes czégtöl czégvezetési meghatalmazása lett volna s hogy ő az alperes által elkészített terveket és költségvetést a felperes tudtával rendelte volna meg; a tekintetben tehát a főeskü által való bizonyításnak helye nem lehet; munkásházak építése pedig téglagyári üzlet folytatásával rendszerint nem járván, br. S téglagyári igazgatónak törvényes hatásköre nem terjedt ki sem munkásházak építése, sem épitési tervek és költségelőirányzatok elkészítése iránti ügyletek létesítésére. 227. A KT. 171. § ának értelmezése tekintetében kifejlődött joggyakorlat szerint az olyan közgyűlési határozatot, melynek hozatalában a részvényes résztvett, ez a részvényes megtámadni nincs jogosítva. A KT. 174. § a szerint a részvényest illeti meg a kereseti jog a közgyűlési határozat megsemmisítésére, e részvényesi minőségnek pedig nemcsak a kereseti beadásakor kell fenforogni. hanem akkor is, mikor a megtámadott közgyűlési határozat hozatott. (M. kir. Curia 794/1912. v. sz. — 1913. április 24. a. IV. p. t.) A nagykanizsai kir. törvényszéle: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes az alperesi részvénytársaságnak 1908. október 15 én tartott közgyűlésén hozott ama határozata megsemmisítése iránt indította keresetét, amely szerint a közgyűlés a felperes részére 36 drb 125 K-ás névértékű részvényt bocsájtott ki, ezzel egyidejűleg az alapszabályok 5. §-át akként módosította, hogy az alaptőkét 124.500 K-ra, a részvények 17 62. számát pedig 996 darabra felemelte s kérte még felperes, hogy alperes a 33 részvény visszaadása mellett, az általa a részvényekért fizetett 5375 K 84 fill. tőke és a kereset beadásától járó 5°/0 kamatai fizetésére köteleztessék. Felperes maga sem tagadta, hogy a megtámadott közgyűlési határozat az ő kérelmére hozatott, illetve, hogy ő maga kérte a részvényesek közé való felvételét, azonban azt hozta fel, hogy őt gróf Sz. G. a részvénytársaság elnöke beszélte rá, hogy részvényes legyen, elhallgatta azonban előtte, hogy részvénytársasági tag csak az lehet, aki dunántúli gazdasági szeszfőzde tulajdonosa, vagy nagybérlője, mit ő csak jelen perbeli üg} védje utján tudván meg, tekintettel arra, hogy ő nem dunántúli, hanem horvátországi szeszfőzde tulajdonos s tekinttel arra, hogy ekként a megtámadott közgyűlési határozat az alapszabályok 75. §-ával, mely szerint részvényes csak „dunántúli gazdasági szeszfőzde-tulajdonos, vagy annak bérlője lehet", ellenkezik, a közgyűlési határozat megsemmisítendő. Felperesnek az az állítása, hogy ő a jelzett alapszabályi rendelkezés tekintetében tévedésben volt, figyelembe nem vehető, mert a részvénytársaság alapszabályai a czégiratoknál betekinthetők lévén, felperes az alapszabályok tartalmáról tudomást szerezhetett s igy, ha tévedésben lett volna is, ez a tévedés nem menthető, már pedig valamely jogügylet egyéb feltételek fenforgása mellett, csak menthető tévedés esetén hatálytalanítható s igy felperes esetleges tévedése a kereseti kérelemre való tekintettel sem lehet perdöntő. A K. T. 174. §-ának értelmezése tekintetében kifejlődött joggyakorlat szerint az olyan közgyűlési határozatot, melynek hozatalában a részvényes résztvett, ez a részvényes megtámadni jogosítva nincs, már pedig ha a közgyűlési határozatot az ahhoz hozzájáruló részvényes meg nem támadhatja, ugy még kevésbé támadhatja meg az, akinek egyenes kérelmére hozatott a közgyűlési határozat. És hogy a részvényesek közé való belépésre felperes maga ajánlkozott, az a tartalom tekintetében nem kifogásolt 6. alatti levélből s abból, hogy a 36 részvényt közvetetlenül a részvénytársaságtól átvette, nyilvánvaló. A K. T. 174. §-a szerint a részvényest illeti meg a kereseti jog a közgyűlési határozat megsemmisítésére, e részvényesi minőségnek pedig Kereskedelmi Jog