Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 16. szám - Viszontkereset és beszámítás a tőzsdeeljárásban

292 ható az, hogy az F. alatti okirat az óvási ha­tárnap eltelte után állíttatott ki, sz akkor már elmulasztott óvás elengedésére vonatkozó abban foglalt nyilatkozat semmi esetre sem lehet al­kalmas a már elenyészett visszkereseti jog fen­tartására. Csötl. 221. Ha a hitelező a vagyonbukott adósa ellen intézett kereset­ben nem a csődtömeg vagyonából kér kielégítést, a hitelező nincsen elzárva attól, hogy a közadóst személyesen idézze perbe. (M. kir. Curia 421/913. v. sz. — 1913. április 29.) A pozsonyi kir. ítélőtábla: Az elsöbiróság végzését megsemmisítő részében helybenhagyja, egyebekben megváltoztatja és kimondja, hogy 12.258/912. sz. kereset alapján E. I. ellen som­más végzés ki nem bocsátható s ehhez képest a fenti számú keresettel folyamatban tett eljárást felperes és E. I., illetve ennek csődtömeggond­noka dr. N. I. között megszünteti. Indokok: A felperes által 12.258/912. sz. a. beadott keresetet az elsöbiróság E. L-re, illetve csődtömeggondnokára vonatkozó részé­ben sommás végzés kibocsátásának mellőzésé­vel visszautasitani tartozott volna, mert E. I. a kereset beadásakor csőd alatt állott s igy ellene olyan pert, melynek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak képezik, a Cs. T. 8. §-a szerint indítani nem lehetett, felperes pedig a közadós­nak oly vagyonát, mely csődtömegébe bevonva nincs, s melyből peres követelésének kielégíté­sét czélozza, meg nem jelölt. Minthogy pedig lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha valamely hivatalból visszautasítandó keresetet elfogad, s annak alapján határozatot hoz, s minthogy nem helytálló felperesen a Cs. T. 153. §-ára való hivatkozása, mivel e §-ban a bejelen­tés alá nem eső igények érvényesítésének mód­járól történik intézkedés, a felperes által pere­sített váltókövetelés pedig bejelentés alá esik, helyesen járt el az elsöbiróság, midőn a som­más végzést a közadósra vonatkozóan megsem­misítette. Felperes nem jelölte meg a közadósnak valamely oly vagyonát, mely a csődtömegbe be­vonva nincs s melyből peres követelésének ki­elégítését czélozza, miért is meg kellett változ­tatni az elsöbiróság végzését, a sommás vég­zésnek kibocsátását elrendelő intézkedését ille­tőleg, s egyszersmind a 12.558/1912. számú 16 8Z. keresettel folyamatba tett eljárást felperes és E. I., illetve E. I. csődtömeggondnoka közt meg kellett szüntetni, mert felperes keresetét oly bíróság előtt indította, mely annak elbirálására nem illetékes. (1913. február 4. 119/913.) M. kir. Curia: A másodbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: Abban az esetben, ha a hitelező a vagyonbukott adósa ellen intézett keresetben nem a csődtömeg vagyonából kér kielégítést, a hitelező nincs elzárva attól, hogy a közadóst személyesen idézze perbe ; mert a Cs. T. 3. §-a szerint a közadós a csődnyitás hatályának kez­detével csakis a csődtömeghez tartozó vagyon felett vesziti el kezelési és rendelkezési jogát, és a 8. §. szerint a közadós ellen azok a perek nem indíthatók, melyeknek tárgyát a csődtömeg­hez tartozó javak képezik, és mert eszerint a közadósnak perbenállási képessége nincs érintve oly perekben, melyeknek tárgyát nem képezik a csődtömeghez tartozó javak. Minthogy azonban felperes a per folyama alatt a csődtömeg ellen kérte a követelést meg­ítélni, helyesen rendelkezett a másodbiróság, miért is végzését az itt felhozott, s a benne foglalt indokai alapján helybenhagyni kellett. A tömeggondnok csupán a csődtömeg tör­vény szerinti képviselője, de nem képviselője a közadósnak, az az ellen ennek személyes perbe­idézésével indított perekben (Curia G. 163/895. Grill Dtár V. 720.) A közadós ellen, annak a csődtömegbe nem vonható vagyonára kibocsát­ható sommás végzés nem kézbesíthető a tömeg­gondnoknak és ez utóbbi a csődtömegre jog­hatálylyal nem biró ilyen sommás végzés ellen kifogással nem élhet. (Hiteljogi Dtár. III. 157.) II. KÜLFÖLDI JOGGYAKORLAT. Vétel. 222. Egyedi vétel fenforgásához nem elégséges az, ha az eladó már a szerződés megkötésekor egy határozott dologra gondolt és erről a szer­ződéses megállapodások létesítése alkalmával említést is tett, hanem arra van szükség, hogy egy meghatározott dolog szállítása a szerződés lényeges alkatrésze legyen és pedig olyan ér­telemben, hogy egyedül és kizárólag csak a meghatározott dolog követelhető és szállítandó. (Reichsgericht. 1912. januárius 30 iki határozata. Jur. Wochenschrift. 1913. 4. sz. 340. 1.) Kereskedelmi Jog

Next

/
Thumbnails
Contents