Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 16. szám - Széljegyzetek az uj belga részvényjogi törvényhez. [1. r.]

282 Megjegyzendő, hogy a tényleg szabadalmazott eljárási mód üzleti titok tárgyát nem képezheti és mint szabadalom nyer védelmet. Csupán az ipari titok nyer védelmet, a tudományos eljárási módok nem. Kell, hogy az eljárás uj, a közönség által eddig nem ismert legyen. A sértett csupán azt köteles igazolni, hogy az eljárás üzleti titok jellegével bir, ellenben nem köteles részletesen leirni az eljárási módot és igy azt a birói eljárás során a teljes nyilvánosság elé hozni. A cselekmény büntethetősége feltételezi az alkalmazotti viszonyt, ha tehát e viszony megszűnte után árultatik el az üzleti titok, a cselekmény nem büntethető, kivéve, ha a volt alkalmazott az illető harmadik személlyel még az alkalmazotti viszony fennállásakor állott összeköttetésben és vele már akkor folytatott e tekintetben tárgyalásokat. Ugyancsak nem büntethető a volt alkalmazott, ha saját vállalatában használja fel az üzleti titkot; ha a vállalkozó ez ellen biztosítani akarja magát, ugy rendelkezésére áll az eljárási mód szabadalmaztatása, valamint a versenytilalom kikötése. Megilleti azonban a vállalkozót a concurrence déloyale-ra alapított kereset, ha az üzleti titoknak a volt alkalmazott részéről történő elárulása a vevőközönség elhóditásával kapcsolatos, ugyancsak megilleti őt a kereset, ha az üzleti titok közlése nem szándékosságból, hanem gondatlanságból követtetett el. Az üzleti titokhoz oly esetekben is kizárólag a vállalkozónak van joga, midőn az illető eljárási mód az alkalmazott által fedeztetett ugyan fel, de üzleti tevékenysége körében és a vállalkozó megbízásának teljesítése közben. A harmadik személy, aki az alkalmazottat az üzleti titok elárulására reábirja, mint felbujtó a tettessel egyenlő büntetéssel sujtatik. A franczia jogirodalom és bírósági praxis által a concurrence déloyale cselekvőségeinek eme körébe vont számtalan egyéb esetek főbbjei: az alkalmazottnak a versenytárs részéről történő elcsalogatása, ha az a vevőközönség elhóditására vagy valamely üzleti titok megtudására irányuló szándékkal történt; továbbá másnak szóló rendelés teljesítése; a versenytárs tulajdonát képező és annak vevőközönségére vonatkozó lajstrom, vagy prospektus felhasználása; uj áruk nyilvános elárvereztetése (1841. 16. az. június 25-ki törvény); czégek jegyzékét tartalmazó lajstromokból, útmutatókból egyes czégek kihagyása, ha az károkozás szándékával történik; az áru előállítója nevének eltüntetése, ha az eredetileg fel volt tüntetve; végül a vevőközönségnek az áru minősége tekintetében hirdetések utján történő tévedésbeejtése és ez uton való elhóditása.51) (Folyt, köv.) Széljegyzetek az uj belga részvényjogi törvényhez. Irta: dr. Kuncz Ödön. Az ez évben alkoiott uj belga társasági törvénynek részvényjogi szabályozása ujabb kifejezője annak az iránynak, amely a normatív szabályozási rendszer kiépítését és tovább fejlesztését a minuciózus, részletes és szigorú szabályozásban keresi. Az 1873. május 18 iki és 1886. május hó 22-iki társasági törvényekben nyújtott részvényjogi szabályozás enyhesége Belgiumot avatta a nem kellően szolid vállalkozások nemzetközi gyülekező helyévé és igy igen sok nagyszabású szédelgés ódiuma tapadt különösen az ujabb időkben Belgium nevéhez, ami a gazdasági hírnevére méltán számot tartó e hatalmas ipari és kereskedői országot végre erélyes rendszabályok megalkotására birta. Az uj törvény sürgős megszavazására legközvetlenebbül a gentterneuzeni vasút igazgatója által elkövetett világra szóló 40 mill. frankos szédelgés vezetett, amely hamisított kötvényekkel árasztotta el és károsította meg főleg az angol és franczia pénzpiaczot. Nekünk kétszeres okunk van tudomást szerezni erről az uj törvényről: egyrészről mert már Belgium is felhagyott a nemzetközi forgalomban betöltött Prügelknabe szerepével és igy — ha nem fogunk hozzá hamarosan részvényjogunk revíziójához — rohamosan közeledik az idő, amikor teljesen egyedül fogunk állani nemcsak a nálunk gazdaságilag fejlettebb, hanem egészen kis országok között is elavult, tökéletlen, a szédelgéseket lehetővé tevő és büntetlenül hagyó rész vényjogi törvényünkkel; másrészről épp a most emiitett okból könnyen ki lehetünk téve annak a közgazdasági életünket nem kis mértékben veszélyeztető megtiszteltetésnek, hogy sok mindent elnéző részvényjogunk») Allart 246—258. old. Bert 82-93. old. Pouillet 772 - 784. old. Kereskedelmi Jog