Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - A csödmegtámadási jog tartalma

Kereskedelmi Jog A jogcselekvóny hatálytalanítása és ennek folyományakép a teljesítés után a közadós tömege sine causa gazdagodik. Ha a másik fél azt, amit a megtámadott jogcselekvény folytán kapott, a tömegbe beszolgáltatta, az ellenszolgáltatás a condictio sine causa elvénél fogva visszaszolgáltatandó. Ha pl. ingatlanra vonatkozó adás-vétel támadtatik meg, az adás-vétel hatálytalanittatik és ehhez képest a vételár a tömegnek visszafizettetik, a tömeg az ingatlant visszabocsátani tartozik. Amennyiben a tárgy megkülönböztethetőleg a tömegben van, a tárgyat visszakövetelheti a csődtörvény 42. §-a alapján. Ha pedig a visszakövetelhető dolgok a tömegben nincsenek, de a csődnyitás idejében még benne voltak, amennyiben azok a tömeggondnok által eladattak, elcseréltettek, vagy egyébként értékesíttettek, a megtámadott a befolyt érték kiadását igényelheti, amennyiben az a tömegben van, illetve a tömeg vele gyarapodott. A visszakövetelési igény indokolt az esetben is, ha a viszonteljesités a csődnyitás után történt a tömeggondnok kezéhez, avagy a közadós által történt eladás folytáni vételár még be nem folyt és a tömeget illeti. Ez esetben a tömeg a vételárral, amennyiben befolyik, sine causa gazdagodnék, habár a gazdagodás a csődnyitást megelőző jogczimen nyugszik. Csakhogy a jogczim megtámadása folytán és hatálytalanítása után a tömegbe befolyó vételárra igényt joggal nem tarthat, ha a teljesítés — aminek ellenszolgáltatása a vételár — visszaadatott a tömegnek. Főszempont tehát az, hogy a viszonszolgáltatás tárgya a tömegben van-e vagy sem és amennyiben nincs a tömegben, mennyiben folyt a tömegbe az értéke. Ha a tárgy kimutathatólag a tömegben van, visszatérítésnek van helye még azon esetben is, ha készpénz igényeltetik, így lepecsételt borítékban küldött pénz, fel nem vett postai küldemény. Ha a pénz a tömeggondnok kezébe került a csődnyitás után, ugy a tömeg annak értékével gazdagodott, még pedig jogtalanul és ezért az értéket kiadni tartozik. A megtámadott igénye irányul visszakövetelésre. Igaz, hogy nem illeti rei vindicatio, hanem csak condictio, mert igaz, hogy a megtámadott a jogcselekvény hatálytalanitásával nem vált tulajdonossá, hanem személyes igénye van, de a visszakövetelési jog a csődtörvény 1. sz. 42. §. 2. pontja értelmében személyes igényen is alapulhat. Ha nem tárgyak igényeltetnek ki, hanem a helyébe lépett érték, ugy a visszakövetelés a 43. §. szerint foglal helyet. Habár a törvény a megtámadott jogát viszszakövetelési jognak ismeri el és mint ilyet szabályozza, mert a megtámadott jogcselekvény folytán a tárgy a tömegre idegenné vált, a megtámadott igényét a tömeggel szemben tömeg elleni követelésnek és a tömeggondnok kötelezettségét tömegtartozásnak is minősíthetjük. (48. §. 3. p. A tömeg tartozásai a tömeg jogtalan gazdagodásából eredő követelések). A tömeggondnok a viszonteljesitésre csak az esetben kötelezett, ha a megtámadott a teljesítést már eszközölte. Ha a teljesítés nem történik (pl. időközben a megtámadott is csődbe került), a viszonteljesités nem igényelhető. A megtámadási perben a megtámadott a viszonteljesitést előzőleg nem követelheti, de követelheti, hogy a megtámadási perbeli marasztalás a viszonteljesitésre is kiterjedjen. Ilyen esetben a teljesítés és viszonteljesités „Zug um Zug" történik, amennyiben beszámításnak van helye, ugy a megtámadott a viszonteljrsités értékét a teljesítésbe beszámíthatja. Ha a megtámadott sem a tárgyat ki nem igényelheti, mert a tömegben nincs, sem értékét nem követelheti, mert a tömegbe nem folyt be, ugy követelése a tömeggel szemben ugyanazon elbírálás alá esik, mint más hitelezők követelése. Igénye ez esetben, ha nem irányult eredetileg pénzbeli követelésre, erre irányul. A fél csak mint csődhitelező érvényesítheti követelését. Minden más esetben ugyanis a tömeg nem gyarapodott, sem a tárgy, sem értéke a tömegben nincs, a conditio par creditorum a megtámadott követelésére is kiterjed. A törvény nem mondja, hogy a megtámadottat a csődköveteié? illeti, hanem csak annyit mond, hogy az ilyen tél netáni követelését mint csődhitelező érvényesítheti. Ha mint csődhitelező lép fel és érvényesít oly követelést, melyet a tömeggondnok alaptalannak tart (pl. csődtörvény 29. §-a alapján érvényesített viszonteljesités csalás esetére, 1. Králik), ugy a tömeggondnoknak módjában áll az ilyen követelést valódinak el nem ismerni és a csődvagyonból való részesítésből kizárni. A másik fél (megtámadott) mint csődhitelező érvényesítheti azon követeléseit is, melyek