Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A tisztességtelen versennyel kapcsolatban felmerült jogviták eldöntésére alakított bíróságok Németországban

248 Kereskedelmi Jog 13 BZ. lentett szabadalmakra a washingtoni egyezmény ki nem terjedhet. A kérdés még csak az, hogy a beczikkelyező törvénynek ez a hiánya pótolható-e és erre azt kell felelnünk, hogy csakis törvénnyel. Egy miniszteri rendelet arra nem volna elegendő és miután expressis verbis a törvény nem hat vissza, a gyakorlatban a weshingtoni egyezménynek a megvonásra vonatkozó rendelkezése szerény nézetünk szerint csak még sokára fog életbelépni, ha csak a megalkotandó uj szabadalmi törvény visszahatóleg nem fog rendelkezni. A magyar iparnak találmányok gyakorlásbavétele által várt fellendülése ime a jogászi munkának egy hiánya folytán uj haladékot szenvedett. A tisztességtelen versennyel kapcsolatban felmerült jogviták eldöntésére alakított bíróságok Németországban. Irta: Dr. Auer György, budapesti it. táblai tanácsjegyző. A müveit államok jogfejlődésében általánosan tapasztalható az az irányzat, amelynek czélja mindazokban az esetekben, amikor egyszerű jogkérdés mellett bonyolult, különös kereskedelmi, technikai vagy egyéb szakismereteket feltételező ténykedés vár megoldásra, a rendes bíróságok kikerülésével specziális szakemberekből alkotott laikus bíróságok határozatára bizni a döntést. A legnagyobb szükség ilyen szakmabiróságok működésére természetesen a kereskedelmi forgalomban felmerült vitás kérdések eldöntésénél mutatkozik. Nem kívánva ezeknek a bíróságoknak a rendes bíróságokkal szemben tapasztalt ós már eleget is hangsúlyozott előnyeit újból felsorolni, csupán csak annak megjegyzésére szorítkozom, hogy éppen ezek az előnyök vezettek az ily szakemberekből alkotott bíróságok szaporítására mindenfelé. Németországban, hol az ilyen békéltető ős szakmabiróságok különösen nagy számban működnek és ugyancsak tekintélyes terhet vesznek át a rendes biróságoktól, általános megelégedésre működik már vagy 4 esztendeje egy oly — kereskedőkből és iparosokból álló — bíróság is, amely a tisztességtelen verseny következtében felmerülő jogviták tekintetében határoz. Ez a bíróság, amely a többi szakbiróságoktól különböző szervezettel rendelkezik, Németország majdnem valamennyi jelentősebb kereskedő városában alakíttatott. A különleges szervezet éppen az eldöntendő jogviták rendkívüli természetének felel meg. Már maga a tisztességtelen verseny ugyanis oly fogalom, a mely csupán a gyakorlati életben alakul ki, amelynek paragrafusokba szorított, casuistikus meghatározása értékkel nem bírhat.*) Kétségtelen, hogy annak megítélésekor, hogy vájjon egy cselekmény adott esetben sérti-e a kereskedelmi tisztesség követelményeit, a konkrét viszonyoknak, az illető szakma természetének, bevett szokásainak alapos figyelembevétele nem mulasztható el. Mindezeket a körülményeket pedig legjobban ismeri az illető szakmabeli kereskedő. Ebtől a tapasztalati tényből kiindulva szervezték Németországban a kereskedelmi kamarák a saját fenhatóságuk és ellenőrzésük alatt működő bíróságokat a tisztességtelen versennyel kapcsolatban felmerülő vitás kérdések elbírálására. Jóllehet, minden egyes bíróságnak e felettes kereskedelmi kamarája állapította meg működési rendjét, azok nagyjában mégis teljesen hasonló szervezettel bírnak. A bíróság kivétel nélkül társasbiróság, amely esetről-esetre azon kereskedelmi ágban működőkből állíttatik össze, amely kereskedelmi ágban a panaszos által tisztességtelen versenynek minősített cselekmény elkövettetett. A hozott határozatok szabatos formába öntése czéljából egyes bíróságok jogképzett tanácsadó segítségét is igénybe veszik. Maga a peres eljárás szigorúan szóbeli és a feleknek vagy képviselőiknek — ez utóbbiaknak természetesen nem kell jogképzetteknek lenniök — jelenléte kötelező. A tárgyalás azonban nem nyilvános, azon más, mint akire szükség van, jelen nem lehet. Sőt, hogy az effajta ügyek, amelyekkel kapcsolatban üzleti titkokról, kezelési sajátosságokról szükségképpen gyakran esik szó, a nyilvánosság elől, amennyire csak szükséges, elvonathassanak, a tárgyalásokról sajtóközleményeket sem szabad kiadni. A bíróság igénybevételéért a feleket költség nem terheli, a kiadásokat teljesen a kamara fedezvén. Ami az ügydöntő határozatot illeti, ez elsősorban a felek petitumát tartozik figyelembe venni és *) Ezért ís csak helyeselhető a német Wettbewerbs Gesetz (1909.) fogalmazása, amely a tisztességtelen verseny fogalmát teljes általánosságban csak aképpen határozza meg, hogy az a kereskedelmi forgalomban verseny czéljából elkövetett, jóerkölcsökbe ütköző cselekmény (l.§.)