Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A versenytilalom az angol jogban

244 Kereskedelmi Jog 12. sz. sincs megtiltva az, hogy későbbi védjegyében fel ne használjon olyan motívumot is, amit más valaki korábbi védjegyében már felhasznált. Döntő ezekben az esetekben csak az lehet, hogy a közös motivum az ábrás védjegyben minő alkalmazást nyer és minő hatást idéz elő ? Jelen esetben az elszakithatlanság motívumát a nadrágot kétfelé huzó alakokban mind a két védjegyben találjuk ugyan ; de ezt a motívumot az alperes által védjegyében alkalmazott két elefánt a felperes munkás alakjaitól olyan eltérő módon tünteti elé, hogy a fogyasztó az alperes védjegyét a felperes védjegyéve), amelyben még egyéb figyelemreméltó alkatelemek is benfoglaltatnak, közönséges figyelem mellett sem tévesztheti össz6: amiért is felperest törlés iránti keresetével feltétlenül elutasítani kellett. II. KÜLFÖLDI JOGGYAKORLAT. Védjegy. 178. „Urquell" és „Exportquell" A pilseni Polgári sörfőzdének két védjegye van : „Urquell" és Pilsener Urquell". A berlini Aktiengesellschaít für Biervertrieb maga részére két védjegyet lajstromoztatott be: „Pilsener Exportquell" és „Importquell£'-t) utóbbit szeszes italok ós alkoholmentes italok részére is. A Polgári sörfőzde keresettel lépett fel, azt állítván, hogy „Pilsener Exportquell" és „Importquell* megjelölések az ő védjegyeibe ütköznek, miért is a Biervertriebsgesellschaft mindkét védjegyének törlését kérte. A berlini Landgericht annyiban helyt adott a keresetnek, hogy kimondta, miszerint az „Importquell" védjegy csupán más italok, mint pilseni sör részére alkalmazhatók. A Kammergericht azonban a keresetet teljesen elutasította. ítéletében többek között azt mondja, hogy a kérdés elbírálásánál csupán az összetévesztési lehetőség veendő figyelembe, amely azonban a jelen esetben nincsen meg. Az „Urquell" megjelölésnél ugyanis jellegzetes az „Ur" szótag. A „Quell" szótag bármely más jelöléssel kapcsolatba hozható anélkül, hogy a szó összbenyomása hasonló volna. Hasonlóan használja a másik fél az „Export" és „Import" szavakat. Ez a két szó az „Ur* megjelöléstől annyira különböző és annyira eltérő, hogy az összetéveszthetőség ki van zárva. A Reichsgericht a másodfokú ítéletet helybenhagyta és a Polgári sörfőzde revisióját visszautasította. (II. 568/1913. — 1913. április 15.) Berlin-Pankowi Engelhardt Nfg. ezégqel szemben lépett fel. Utóbbi ugyanis sörét, mint „Engelhardt Berliner-Pilsener" jelölte meg. A „Pilsener" szó abbahagyására irányuló keresetet a berlini Landgericht elutasította, a Kammergericht a pilseni sörfőzdék javára döntött, a Reichsgericht azonban az Ítéletet feloldotta és az ügyet azzal az indokolással, hogy tisztességtelen verseny nem forog fenn, ha a származási hely — itt Berlin — világosan felismerhető, a Kammergericht egy másik tanácsához utasította. Most a panaszosok kereseti állításukat oda módosították, hogy az utánzott sör egyáltalában nem pilseni sör, sőt a pilseni sörhöz nem is hasonló. Ezzel az argumentáczióval sem értek el eredményt. A Kammergericht ugyanis kimondta, hogy ő a Reichsgericht jogi felfogásához kötve van. Ha a panaszosok most azt állítják, hogy a panaszlottak söre egyáltalában nem a pilseni sör mintájára lesz előállítva és ha ők emellett az alkalmazott vízre mutatnak rá és azt állítják, hogy az nincs oly erősen komiózva, ugy ebben keresetváltozás van. További indokolásában a Kammergericht az összetévesztési lehetőséget is tagadja, mivel azon megjelölés által: „Engelhardt Berliner Pilsener" világosan felismerhető, hogy panaszlottaknak Pankow bei Berlin-i sörfőzdéjükben előállított söréről van szó. Panaszosok újból a Reichsgericht hez fordultak, azonban ismét eredmény nélkül. A Reichsgericht a revisiót visszautasította. (II. 606/912. — 1913. április 15.) Tisztességtelen verseny. 179. A Reichsgericht ugyanezen napon egy másik „pilseni" perrel foglalkozott. Itt a három első pilseni sörfőzde, élén a Polgári sörfőzdével a Vasút felelőssége 180. A vasúti utazók többsége rá van utalva arra, hogy az utazás alatt is alvásnak szentelje az éjszakai idejét. Amíg hálókocsi áll rendelkezésére, addig az utazás alatti alvás nincs is semmiféle veszélylyel kapcsolatban. Legtöbbször azonban a pad vagy csak egy saroküles szolgál alvó helyül. Abban áll ekkor a veszedelem, hogy az utazó álmosan vagy álmában hirtelen feláll, azután a közelben levő ajtó után nyulr kinyitja és a robogó vonatból kiesik. Kérdés : felelős-e ezért a vasút? A Reichsgericht ezen kérdésre az előttünk fekvő ítélet alapján nemmel válaszolt. A szavatossági kötelezettség megértéséhez annak ismerete szükséges, hogy a vasút a birodalmi szavatossági törvény alapján (Reichshaftpflichtgesetz) felelőséggel tartozik mindaddig, amig a balesetet nem a sérült saját hibája, gondatlansága vagy vis major idézte elő. A közlekedési veszély közreműködése a sértett saját gondatlansága mellett a részigény jogosultságát megállapíthatja. A Reichsgericht azonban a napokban kimondotta, hogy a kupőajtó kinyitása az utazás alatt olyan magas fokú gondatlanságot képez, hogy ezáltal minden kártérítési igény ki van zárva.