Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A versenytilalom az angol jogban

12. 8Z. Ügynök. 171. Nem állitható fel általános szabályul, hogy az ügynöknél történt kifogásolás és rendelkezésre bocsátás az eladóval szemben nem joghatályos, mert bizonyos körben az ügynök is meghatalmazottja főnökének s nincs kizárva, hogy meghatalmazása olyan terjedelmű, mely öt kifogásolások és rendelkezésre bocsátó nyilatkozatok átvételére is feljogosítja. (M. kir. Curia 1014/912. V. sz. — 1913. május 8.) M. Jcir. Curia: Mindkét alsóbiróságítéletét megváltoztatja, az alperest az elsöbiróság ítéletében felhozott és a másodbiróság által átvett indokokból a kereseti követelésben és járulékaiban marasztalhatónak nem találja, ehhez képest az alperes beszámítási kifogására, valamint a perbeli és a felebbezési költségre vonatkozó alsóbirósági rendelkezéseknek hatályon kivül helyezése mellett, utasítja az elsőbiróságot, hogy a per további érdemében szükségesnek mutatkozó bizonyítás felvétele után, a beszámítási kifogás és az összes költség viselése iránt is intézkedő határozatot hozzon. Indokok : Nem állitható fel általános szabályul, hogy az ügynöknél történt kifogásolás és rendelkezésre bocsátás az eladóval szemben nem joghatályos, mert bizonyos körben az ügynök is meghatalmazottja főnökének s nincs kizárva, hogy meghatalmazása olyan terjedelmű, mely őt kifogásolások és rendelkezésre bocsátó nyilatkozatok átvételére is feljogosítja. Nem lévén vitás, hogy a szóbanforgó vételi ügylet a felperesnek wieni ügynöke M. I. R. utján köttetett meg, akit a felperes a 2. és 3. alatti áruszámlákra vezetett záradékból kitü nőleg a vételár felvételére is megbízott, e tényállásból folyóan nevezett ügynököt erre az ügyletre vonatkozóan olyan meghatalmazottnak kell tekinteni, kinél az áru minőség hiánya miatti kifogásolás és rendelkezésre bocsátás az eladóra nézve joghatálylyal volt a vevő részéről előterjeszthető. Minthogy tehát az alperes állította és bizonyítani is kívánta, hogy a szóbanforgó árukat azonnal a megérkezés után M. I. R. ügynök utján a felperesnek minőség hiánya miatt rendelkezésre bocsátotta: az alperes a bizonyításnak minden irányban mellőzésével a kereseti követelésben és járulékaiban nem volt marasztalható az alsóbiróságok döntésének egyedüli alapjául felhozott abból az okból, hogy az ügynöknél való kifogásolás és rendelkezésre bocsátás, ha az megtörtént is, a felperesre nem joghatályos, az utóbb közvetlenül magánál a felperesnél megtett kifogásolás és rendelkezésre bocsátás pedig elkésett, az áru tehát alperes részéről kifogás nélkül átvettnek tekintendő. Ugyanezért mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatni és az elsőbiróságot a per további érdemében a jelen Ítélet rendelkezésének megfelelő eljárásra utasítani kellett. Részvénytársaság. 172. Az a körülmény, hogy az alaptökefelemelés czéljából kibocsátott uj részvényeket formaliter egy syndikátus vette át, ha ez az átvétel teljesedésbe nem ment, Illetve fiktívnek jelentkezik, nem \ ehető olybbá, mintha az alaptökefelemelés sikerre vezetett volna ; miért is ily esetben az illető részvényesnek a befizetett összeg visszatérítendő. (M. irir. Curia 1009/912. sz. — 1913. május 15.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény szék mint, kereskedelmi bíróság : Felperes keresetével elutasittatik és köteleztetik, hogy alperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 52.000 kor. tőkét; ennek 1907. január hó 1-től járó 5% kamatát és 2031 kor. perköltséget fizessen. Alperes viszonkeresetének többi részével elutasittatik. Indokok: Felperes az 1906. szeptember hó 2 án tartott közgyűlés által elhatározott alaptőke-felemelés alkalmából átvett 250 drb részvényért lefizetett 52.335 kor. visszafizetésére k.ri alperest kötelezni azon az alapon, hogy az alaptőke-felemelés nem sikerült, amennyiben az uj részvények egy nagy része elhelyezhető nem volt. A hivatalból betekintett okmánytári iratok között levő jegyzőkönyv szerint az 1906. szeptember 2-án tartott közgyűlés az alaptőkének 1,000.000 kor.-ról 5000 drb 200 koronás névértékű részvény kibocsátásával 2,000.000 kor ra való felemelését határozta el, miként azt különben a 2. sz. a. csatolt aláírásra való felhívás is bizonyítja. Az alaptőke felemelés teljesítettnek csak akkor tekinthető, ha az alaptőkének felemelt része teljesen befizettetett, s az uj alaptőkére vonatkozó alapszabálymódositás a czégjegyzékbe bevezettetett. Addig, mig ez meg nem történt, a részvényjegyzők, illetve azok, akik az uj részvények árát kifizették, részvényeseknek nem tekinthetők. Mert ezek csak azzal a feltétellel fizették be az uj részvények értékét, hogy az alaptőke tényleg a közgyűlés által elhatározott összegre fog felemeltetni. Amennyiben tehát az alaptőke-felemelés a közgyűlés által elhatározott mértékig nem sikerül, az meghiúsultnak tekintendő, s a részvényjegyzők befizetett pénzeiket levonás nélkül visszakövetelhetik. (K. T. 154. ut. bek.) Lényegesen más azonban a helyzet, ha az alaptőke felemelésének keresztül vitele, habár az igazgatóság megállapítható vétkességével a czégbiróságnak bejelentetett s a felemelt alaptőkére vonatkozó alapszabálymódositás a czégjegyzékbe bevezettetett. A részvényjegyző befizetése ez által az uj alaptőke részévé válik, s mint ilyen, teljes egészében a jóhiszemű harmadiknak, a hitelezőnek felel.