Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A kereskedelmi ügyletekből eredő perek és az uj polgári perrendtartás

Az 1875 : XXXVII. t.cz.-kel megalkotott mai kereskedelmi törvényünk 566. §-a alapján az igazságügyi miniszter kibocsájtotta az 1875. évi deczember hó 1-én kelt 138. sz. igazságügyi min. rendeletet a kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás tárgyában. Majd az 1881 : LIX. t.-cz. 107. § ában nyert felhatalmazás alapján 1881. évi november hó 8-án kelt 3269. sz. rendeletével újólag szabályozta a kereskedelmi eljárást. Ezen rendeletek szerint kereskedelmi eljá rás alá tartozó ügyekben első folyamodásu bíróságot gyakoroltak : o) a kir. törvényszékek a budapesti és pestvidéki törvényszékek kivételével; b) a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék s budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek területén; c) a kir. járásbíróságok a budapesti büntető járásbíróság kivételével. Ezen bíróságok a hatáskörükbe utasított kereskedelmi ügyekben az 1868. évi polgári perrendtartás, az 1881. évi perrendi novella, az 1881. évi végrehajtási törvény szerint jártak el, mindazonáltal a kereskedelmi törvényben meghatározott, valamint a kereskedelmi ügyek természete folytán szükségessé vált s a kereskedelmi eljárást szabályozó rendeletben megállapított eltérésekkel. így tartott ez az állapot az 1893 : XVIII. t.-cz.-kel alkotott sommás eljárás behozataláig. Az 1893 : XVIII. t. cz.-ben már törvényhozási kifejezést nyert azon törekvés, szakitani a kereskedelmi bíróságok hatáskörével és a kereskedelmi eljárással. Az 1893 : XVIII. t.-cz. megszüntette ugyanis a kir. járásbíróságoknak kereskedelmi hatáskörét. A kir. járásbíróságok előtt a kereskedelmi ügyletekből keletkezett perekben (1893 : XVIII. t.-cz. 2. §.) ugyanazon eljárás fog helyet mint a közpolgári perekben. Csupán a budapesti ós pestvidéki kir. törvényszékek területén levő kir járásbíróságok járnak el továbbra is mint kereskedelmi bíróságok, de ez is csupán névleg történik, hogy helyesen legyen kijelölhető ós megosztható aforumapellatorium a budapesti kir. törvényszék és a budapesti keresk. és váltótörvényszék között. A kereskedelmi eljárásellenes irányzatnak a nyomait feltaláljuk judikaturánkban is, midőn a Curia kimondotta, hogy a 40 kor.-t meg nem haladó biztosítási dij megfizetésére irányuló keresetek és a 40 kor.-t meg nem haladó kereskedelmi ügyletből eredő perek, utóbbiak akkor is, amikor az ügylet, amelyből a kereseti követelés származik, az alperesre nézve kereskedelmi ügyletet képez, nem a sommás eljárásra és a kir. járásbíróság elé, hanem az 1877 •' XXII. t-cz. ben szabályozott községi bíráskodás hatáskörébe tartoznak. (C. 60. és 64. számú teljes-ülési határozat.) A Pp. már teljesen elejti a külön kereskedelmi hatáskört és a külön kereskedelmi eljárást, mert a Pp.-nek általános eljárási szabályai még a kereskedelmi ügyek gyors elintézésére is elég módot nyújtanak. Ehhez képest a Pp. életbeléptetése után a kir. törvényszékek sem fognak eljárni, mint kereskedelmi bíróságok. A kereskedelmi ülnök intézmény eltörültetik és mind ennek folyományaként megszűnik a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék is. Az 1893 : XVIII. t.-cz. tehát megszüntette a kereskedelmi hatáskört ós eljárást a kir. járásbíróságoknál, a Pp. pedig egy nagy lépéssel tovább ment és megtette ugyanazt a kir. törvényszékeknél. Habár nagyon meg voltak oszolva ugy a jogászi, mint pedig kereskedelmi körökben a felfogások, vájjon helyes-e a törvényhozásnak az az iránya, amely teljesen szakit a külön kereskedelmi hatáskörrel és eljárással, mi mégis azt hisszük, hogy ez az uj rendszer nem lesz kárára sem a jogszolgáltatásnak, sem pedig a magyar kereskedelem és ipar specziális érdekeinek. Megszűnvén a kétféle hatáskör, ahelyett, hogy az ügyfelek pénzüket és erejüket a polgári ós a kereskedelmi hatásköri vitákban merítenék ki, a bíróságok azonnal az ügy érdemében fognak határozni. Aki az életet ismeri, az bizonyára nem fogja fájlalni a kereskedelmi ülnököknek a szintérről való letűnését sem. Az 1912 : LIV. t.-cz. 84. §. rendelkezései szerint a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék ügyköre átszáll a budapesti és pestvidéki törvényszékre. A kereskedelmi ós váltóügyeknek egységes elintézéséről és judikaturájának fejlesztéséről gondoskodott a Pp., mert a budapesti kir. törszéknél kereskedelmi szakosztályt állit fel egy másodelnök vezetése mellett, ezenfelül azon vidéki törvényszékeknél, ahol azt a keresk. ős váltó ügybeli forgalom megfogja kívánni, keres-