Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 11. szám - A belga uj részvényjogi törvény

218 Kereskedelmi Jog 11. SE. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A keresk. törvény 157. § ának 8. pontja a részvénytársasági alapszabályok egyik lényeges kellékéül meghatározza azt, hogy azoknak a közgyűlés megtartásának helyét is tartalmaznia kell és azt az alperesi alapszabályok 23. §-a tartalmazza is aképen, hogy az alperes részvénytársaság közgyűléseit Nyíregyházán, vagyis az alperes székhelyén tartja meg. Minthogy nem vitás a felek között az, hogy az a rendkívüli közgyűlés, amelynek határozatait a felperes megtámadta, az alapszabályokban meghatározott helyen, Nyiiegyházán és külön helyiség megjelölésének hiányában az alperes saját üzleti helyiségeiben tartatott meg, a közgyűlést összehívó hirdetménynek az a hiánya, hogy a Nyíregyházán keltezett hirdetményben még külön is nem tétetett ki az, hogy a közgyűlés Nyíregyházán az alperes társaság helyiségeiben fog megtartatni, a közgyűlési határozatok megsemmisítésére indokul n< m szolgálhat, mert külön hely és helyiség a hirdetményben kitéve nem lévén, önkényt és mindenki által megérthető, hogy a hirdetett közgyűlés az alapszabályokban meghatározott helyre, Nyíregyházára a Társaság helyiségeibe hivatott össze, és mert a hirdetménynek fenti hiánya lényegesnek csak akkor volna tekinthető, ha a közgyűlés nem az alapszabályokban megbatározott helyen, avagy a társaság üzleti helyiségeitől különböző más helyiségben czéloztatott volna megtartatni, ez az eset azonban a fentiek szerint fenn nem forgott. De alaptalan a keresk. törvény 177. §-ára alapított az a kereseti kérelem is, hogy a közgyűlést ös?z3h'vó hirdetmény tárgysorozatának 1. pontja „Ahpszabálymódositás" kitétellel, a 2. pontja pedig „Az ingatlan megterhelése" kitétellel törvényszerűen megjelölve nincs és így a hozóit határozatok már e miatt is megsemmisítendők, mert a keresk. törvény nem kívánja meg azt, hogy a közgyűlés tárgysorozatába felvett egyes ügyek a meghívóban részletesen legyenek feltüntetve, a tárgysorozatba íelvett ügyeknek fenti megjelölése tehát sem a törvénybe, sem az alapszabályokba ütközőnek nem tekinthető, módjában állván a részletkérdések iránt a részvényeseknek már a meghívó ily tartalma alapján és a társaságnál közelebb tájékozódást szerezni. Vétel. 159. Midőn ra vevő a meghatározott] időpontig szállítandó árut oly kikötéssel vette, hogy azt a több hónapra terjedő határidő alatt részletekben lehívni s átvenni fogja, az árunak kellő időben való lehívása nemcsak jog, de kötelesség is oly értelemben, hogy lehívási jogával a szállítási határidő alatt a szokásoknak megfelelően élni tartozik. — A választási jog a teljesítési határidő leteltével az eladóra megy át. (M. kir. Curia 686/912. és 1069/912. — 1913. ápr. 5.) A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék mint kereskedelmi biröság: Kötelezi az alperest, hogy 2520 kor. tőkét, ennek 1911. február 1. napjától járó 5% kamatát és 296 kor. 30 fillér rész perköltséget J5 nap alatt a felperesnek fizessen meg. A keresetbe vett követelést ezt meg haladóan eluiasiija. Indokok: Felperes sz A) alatti számlában irt áruk vételára czimén 6222 kor. 95 fillért vett keresetbe, követelését az ellenirat beiktatása előtt 2544 kor. 20 fillér tőke, ennek 1911. február 1 tői járó 5°/o kamataira é3 a perköltségekre szállította le, mert az alperes időközben készpénzben fi etett 645 kor. 96 fillért, továbbá fuvarvisszatérités czimen lejön 106 kor. 84 fillér és visszavet kénesgyufa értéke összesen 2925 kor. 05 fillért telt ki, nyilvánvaló, hogy a fe'peres leszálli ott kereseti követelése az A) alatti 1. A) a. irt 40C0 csomag svédgyufa hátralékos vételárból állott elő. Minthogy pedig a per során a felperes elismerte, hogy 1000 csomag svédgyufa vételára ki van fizetve, eldöntendő egyedüli kérdés csak az, hogy tartozik-e alperes a fenmaradt 3000 csomag svédgyufa vételárát megfizetni. A periratok kőit levő s nem vitás eredeti kötlevél szerint 1910. augusztus hó 5-én a felperes eladott az alperesnek 10—15.000 csomag kénes és svédgyufát, az ott megjelölt minőség és vételár mellett, legkésőbb 1910. deczember végéig való szállítás mellett. Igaz ugyan, hogy ily megállapodás mellett a vevőnek joga van tetszése szerinti mennyiségű és fajtájú árut lehívni a kötlevélben meghatározott mennyiség keretein belül s ennek a rendelkezésnek az eladó a fennálló kereskedelmi szokás szerint köteles is eleget tenni ; ezt a szokást a Gy. B. és Cs. Gy. szakértők véleménye igazolja, da a dolog természetéből is következik, mert ha a felek nem határozták meg, hogy az egyik fajtájú áruból mennyi képezi a vételár tárgyát, ez esetben a rendelkezési jog a vevőt illeti. Ámde igaz az is, s ezt mindegyik szakértő bizonyítja, de a megrendelt áruk nagy mennyiségére tekintettel a dolog természetéből is következik, hogy ezzel a jogával a vevőnek kellő időben kell élnie Ámde midőn, mint a jelen esetben is, az alperes csak deczember 27-én kelt levelében intézkedett, tekintve, hogy a legkésőbb „deczember végéig" ssóló ezállitási határidő fix ügyletnek tekintendő; de ettől el is tekintve, mert az alperes az 5. alatti levél szerint az utólagos teljesítési határidőt már eleve kizárta, a fel peresnek nem állott módjában a rende'kezésére álló rövid idő miatt az alperes intézkedésének eleget tenni, az alperes nem hivatkozhat arra, hogy ő a fentebbi kereskedelmi szokásnak megfelelően intézkedett, abból az okból, mert a felperes 1000 csomag svédgyufa helyett 4000 csomagot küldött, a 3000 csomag gyufa átvételét nem tagadhatta meg, a felperest ez az intézkedés csak az esetre kötelezte volna, ha