Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - Felszámolás alatt levő közkereseti társaságból tag kizárható e?

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat SZERKESZTŐSÉG Éb KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., Falk Mlksa-utcza 8. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA KIK. OUEIAI BIBÓ. ÜGYVÉD. ELŐFIZETÉSI ÁR: ügéaz ém> . . . S» K. Kffyes ax&m: 1 E. T*l«f oa: 80—00TIZEDIK ÉVFOLYAM. 1. SZ. MEGJELEN MINDEN HG 1-ÉN ES 15-EN. BUDAPEST, 1913. JANUÁR í. Felszámolás alatt levő közkereseti társaságból tag kizárható e? Irta: Dr. Schuster Rudolf, kir. közigazgatási biró. Egy közkereseti társaság két tagból áll. A virágzó üzletnek vezetését a két tag egymás között ugy osztotta meg, hogy az egyik vezeti a gyári üzemet, a másik a kereskedelmi ágát. Egy idő múlva a műszaki vezető észreveszi, hogy az üzlet nem halad előre, a mérlegek visszaesést mutatnak, daczára annak, hogy a gyár teljes üzemben van és a megrendelések nem apadtak. A mérleg sehogy se javulván, a társaság felszámolás alá kerül. Ekkor csakhamar rájönnek, hogy a visszaesésnek oka az, hogy a kereskedelmi ágat vezető tag sikkasztott és más károsító manipulácziókat végzett. Erre a műszaki vezetéssel megbízott tag keresetet indít a másik tag ellen, ennek kizárása iránt, remélve, hogy ezen az uton az üzletet és főkép a gyárát, melybe minden anyagi és szellemi tőkéjét befektette, megmentheti és hogy az összes aktívákat és passivákat átvéve, az üzletet egyedül folytathatja. Megjegyzem, hogy ez nem egy mesterségesen összekonstruált eset, hanem ez tényleg igy előfordult. A keresetet a német Reichsgericht elutasította azzal az indokolással, hogy a felszámolás alatt levő társaság már feloszlott társaság, a tag kizárása iránti kereset azonban még fennálló társaságot tételez fel.1) Ez a döntés nyilván nem törődik az élet kívánalmaival és a keresetet merev jogi indokolással utasítja el, nem gondolva arra, hogy egy igen értékes, százezreket magában foglaló gszdasági központ megsemmisüléséről van szó. Ezért természetes, hogy a döntés komoly ós kemény bírálat tárgyává tétetett, még pedig !) Entscheidungen des Reichsgerichts in Civilsachen 74, 62. méltán, mert ez is csak egyik ujabbi bizonyítéka annak, hogy a bíróság az élet kívánalmait feláldozta a törvény betűinek. A mi már e kérdésnek a mi kereskedelmi törvényünk alapján leendő megoldását illeti, első sorban azt a kérdést kell tisztázni, vajon lehet-e kizárási keresetnek helye akkor, ha a közkereseti társaságnak csak két tagja van? A kereskedelmi törvény 103. §. ugy rendelkezik, hogy a társaság feloszlása oly okokból követeltetik, melyek valamelyik tag személyében rejlenek, a biróság a többi tagok egyetértő indítványára a társaság feloszlása helyett, az illető tag kizárását kimondhatja. Ebből a szövegezésből az vehető ki, hogy a törvény nem csak kéttagú társaságra gondolt és joggyakorlatunk is azon az állásponton látszik lenni, hogy kéttagú társaságnál tag kizára^ tása nem követelhető. így kimondta a kir. Guria,2) hogy a közkereseti társaság valamely tagjának kizárása csak oly esetben foghat helyet, midőn a társaság a kizárandó tagon kívül még legalább két más tagból áll. Ezt az álláspontját a kir. Curia azzal indokolja, hogy a 103. §. szövegezéséből, de a dolog természetéből is következik, hogy csak akkor alkalmazható, ha a társaság legalább annyi tagból áll, hogy a kizárandón kívül még két tag maradjon, különben a társaság megszűnik ; minthogy a társaság megszűnési eseteként a keresk. törvény 100. §. szabályozza és a 103. §. a 100. §. alól kivételt képez, mint kivétel szorosan magyarázandó és analógia utján nem terjeszthető ki. Vajon ez már több évvel ezelőtt kifejezésre jutott álláspontja a kir. Curiának még ma is tennáll, nem tudjuk, mert ebben a kérdésben keletkezett ujabbi határozatokat nem ismerünk, ilyenek közzé téve nincsenek. 2) Magy, Dtár IX. 732. L Curia 1900. június 21. és 630/900. sz.; azonos 458/902; 886/900.