Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 5. szám - Az egységes nemzetközi váltójog

93 I. HAZAI JOGGYAKORLAT. Czég. 59. A bejegyzett egyéni czég nem változhatik át közkereseti társasággá anélkül, hogy az a czégjegyzekben kitüntettessék (M. kir Curia 545 912. — 1913. január 29.) A győri Icir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság: Közkereseti társaság feloszlatása és felszámolók kirendelése iránt inditott rendes perben következő Ítéletet hozta: Felperest kerese tével elutasítja és kötelezi stb. A közkereseti társaság feloszlatására irányuló keresetnek a K. T. 98. és 100. §-ainak egybevetéséből következtetve, kétségtelenül csak akkor van helye, amikor egyik tag a K. T. 100. §-ában jelzett okból a társaság feloszlatását kívánja és ebbe a tagok nem egyeznek bele. Felbontási keresetnek tehát csupán a feloszlást ellenző tag ellen van helye. Ellenben akkor, amidőn a társaság fentartásához senki sem ragaszkodik : nyilvánvaló, hogy a társaság már a 98. § 4. pontja alapján közös megegyezéssel megszűnik; nincs szükség tehát felbontási perre, illetőleg a feloszlás birói megállapítására sem. Minthogy a pernek az a főtárgya, hogy a bíróság a társaságnak felosz'ását mondja ki, ami azonban a per során felek által egyezően tett kijelentések szerint tényleg már bekö?etkezettnek tekintendő. — azért a kir. törvényszék megállapította, hogy a felbontási keresetre nincs szükség. A győri kir. Ítélőtábla • Az elsőbircság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A keresethez B) a'att csatolt hiteles czégkivonat szerint abban az időpont ban, amisor felperes és I. r. alperes, valamint F. L. között 1910. január 1. napján az A) alatti okiratban foglalt megállapodás létesült, a társas czégjegyzékbol az e; yéni czégje^yzékbe áthozott SÍ. S. és fia egyéni ezégnek birtokosa Sz. K , az itteni I r. alperes volt. A hivatkozott Aj alatti okirat szerint a peres felek közül a felperes és I. r. alperes, valamint F. L.. — a íennebb nevezett bejegyzett egyéni czég szövegének változatlan fentartásával, — közkereseti társaságot létesítettek ; czégüket azonban sem be nem jegyeztették, sem bejegyzés nélkül harmadik személyek irányában a közkereseti társaság létezését kifejezésre nem jut'atták. A K T. 64. §-a szerint közkereseti társaság akkor keletkezik, ha két. vagy több személy kereskedelmi üzletet közcs czég alatt, korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett folytat. A törvény ezen rendelkezése szerint a társaság létezésének elengedhetetlen kelléke a közös czég és a társaság tagjainak abból folyóan kifelé megnyilvánuló egyetemleges kötelezettsége. A Sz. S. és fia bej. egyéni czég, mint ilyen, nem ehet a társaságnak közös czége. mert ez nem felel meg a kereskedelmi törvény 13. £ ában foglalt rendelkezésnek, amennyiben pedig a 15. § megengedi, hogy abban az esetben, ha valaki egy fennálló kereskedelmi üzletbe társtagul belép, az eredeti czég e változása daczára azontúl is használható legyen, az nem értelmezhető akképen. hogy — mint adott esetben az egyéni czégjegyzékben már bejegyezve levő czég — közkereseti társasággá alakulása után is kifelé a szerződésben megállapított, de nem a törvény és a czégjog követelményeinek megfelelően szabályozott együttes czégjegyzéssel ellentétben, mint egyéni czég jelentkezék és a vele üzleti összeköttetésbe lépő személyekkel szemben a társtagok egyetemleges felelőssége kétségessé tétessék. Ezekből kiindulva, a peres felek között létesített tusás viszony a K. T. szerinti kereskedelmi társasági alakulatra nem mutatván, mint magánjogi társasa? létesülhetett, amely azonban a K. T-nek a társaság feloszlatására vonstkozó rendelkezései alá nem esvén, ezen értelemben a feloszlatást és ennek folyományaként a felszámolást egyik tápja által sem követelheti, hanem felperrs legfeljebb mint magánjogi társaságnak tagja a szerződés felbontását s ez el kapcsolatban esetleg azt követelhetné, hogy a részesedésének megfelelő vagyonérték neki kiadassék. M. kir. Cnria : A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. Üzletátruházás. 60. Az átruházott üzlet tartozásaiért sz átvevő felelős tekintet nélkül arra, hogy az üzleti tartozás átvett áruk vételárából vagy megrendelt áruk jfgos indok nélkül át nem vételéből eredő kártérítési igényből származik és hogy a tartozással szemben az átruházott üzlet vagyoni állapotában az áru tenfoglaltat k-e ? (A budapesti kir. ítélőtábla telütviz!.ga]ati tanácsa 1912. G. 467. sz. — 1912. deczember 18.) Meghatalmazott. 61. A meghatalmazott kiskorúsága az általa kötött üzlet érvényét nem érinti. (11 kir. Curia 537 912 — 1913. jan. 21.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az alperes ama felebbezési panaszának, hogy a kereset részére kézbesítve nem lett és hopy a meghatalmazást nem ő, hanem a fia állította ki: nincs döntő jelentősége, mert fia a S*. M. üzlet képviseletére jogosítottnak találtatott és