Kereskedelmi jog, 1912 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - A külföldi részvénytársaságok belföldi fiókintézetei és a magyar kereskedelmi törvény. [1. r.]

Kereskedelmi Jog kezik az 1868 : LIV. t.-cz. 33. §. 2. bek. szóhangzatából is. Másként rendelkezik az uj PP. (1911 : I. t.-cz.) E tv. 25. § a értelmében nem a „telep", hanem a .székhely" állapítja meg a r.-t.-ra az általános illetékességet. Míg telepe egy-egy társaságnak akárhány lehet, addig székhelye (központja) csak egy. A külföldi társaságnak, ha van a belföldön képviselősége, székhelye mégis csak a külföldön marad. (L. K.-T. 217. §. 3. p. „a külföldi állam, melyben a társaság székhelye létezik stb.") A PP. 28. §-a szerint a telep helye az általános illetékességet csakis azokban az esetekben állapítja meg, ha a szóbanforgó peres kérdés az illető telep ügykörébe esik. Ezt applikálva a külföldi r.-t. ra, azt kellene megállapítani, hogy a beltöldi fiókintézet csakis az üzlete körébe eső ügyletekből folyólag perelhető meg az illetékes belföldi bíróság előtt. Ámde a külföldi r.-t.-ra belföldi hitelező védelmének elvéből kiindulva más illetőségi okot is létesít a PP. 27. §-a. A képviselőség székhelye állapítja meg külföldi r.-t. elleni perekben az illetékességet, tekintet nélkül arra, hogy a belföldi avagy a külföldi üzlet körébe eső kérdésről van-e szó. Az ellenkező álláspont jut kifejezésre a budapesti tábla 1905. szeptember 6-án kelt 7949. sz. határozatában (Grill döntvénytár XIII. k., 713. 1.), amely szerint „a külföldi társaság csakis a magyar állam területén lévő fióktelepének ügyletei vagy jogcselekményeiből keletkező igények tekintetében perelhető hazai bíróság előtt". Ez a határozat azonban inkább az érdemi felelősséget érti a „perelhető" szón, mint a birói illetékességet. * Kétségtelenül a legnehezebb kérdés, ami e körben fölvetődhet, a külföldi r.-t. csődjének esete. Ha csak a kiindulási pontul elfogadott tétel lenne e tekintetben irányadó, akkor azt kellene mondanunk, hogy akár külföldön, akár belföldön mondta ki a biróság a csődöt a r.-t., az anyaintézet, vagy valamely fiókintézet ellen, annak hatálya az azonosság folytán ipso iure kiterjed minden fiókintézetre, illetve az anyaintézetre is. Legfeljebb czelszerüségből egymás mellett több (belföldi és külföldi) biróság működnék a csőd lebonyolítása érdekében. Ámde a Cs.-T. ben számos egyéb szempont jő figyelembe, amikor a több állam területére terjedő csődvagyont magában foglaló csődökről intéz1. sz. kedik. Figyelembe jő különösen a vagyonnak ingó vagy ingatlan jellege, közelebbi minősége, az államok közötti viszonosság vagy annak hiánya. Mindez módositólag, megváltoztatólag hat ki a fent körülirt egyszerű elvre. Mindenekelőtt lássuk a belföldön fekvő ingatlan vagyon helyzetét. A Cs -T. 75. §. ut. bek. előirja, hogy „az ingatlan javak tekintetében, amennyiben a nemzetközi szerződések máskéntnem intézkednek, acsődeljárás azon állam bíróságát illeti, amelynek területéhez az ingatlan javak tartoznak". E szerint magyar csődbíróság külföldön fekvő. ingatlanokat az előtte folyó csőd tömegébe be nem vonhat, viszont a magyar területen fekvő ingatlanok feltétlenül a magyar biróság előtt folyó csődbe vonandók be. Nemzetközi szerződések eltérően intézkedhetnek. Ha tehát belföldön a társaság (vagy a fiókintézet) ellen az ingatlanra csőd nyittatik, ezzel a társaság belföldi ingóira, belföldön elhelyezett tökéjére és külföldi vagyonára még nem vesztette el rendelkezési képességét. Az azonosság elvét ez a szabály azért nem sértheti, mert a természetes személyre ugyanez áll. Ha pedig a társaság külföldön kerül csődbe, ez a csőd nem hat ki a társaság belföldi ingatlanaira s mint ezen ingatlanok tulajdonosa, a társaság a belföldön tovább is létezőnek tekintendű mindaddig, amig megszűnése a czégjegyzékben ki nem tüntettetett. Ámde ennek a külföldön történt csődbejutásnak egyéb következménye van. Mivelhogy a K.-T. 217. §. 1. p.-ja szerint a „bejegyzés törlése bárkinek kívánatára elrendelhető, ha igazoltatik, hogy a társaság rendelkezési jogát vagyona felett elvesztette", ha ily kívánság a czégbiróság elé terjesztetett, a társaság a törlés folytán a belföldön is megszűnik létezni s ingatlan vagyona felszámolás, vagy a belföldi biróság előtt kért külön csőd folyamán értékesitendő s osztandó fel a hitelezők ós esetleg a társaság részvényesei között. Ha azonban senki sem kéri a törlést, akkor a külföldi r.-t. tovább is fennáll — habár csak a belföldön —, de bármely ingó vagyont szerezne is, az a külföldi csődtömegbe vonandó be. (Cs.-T. 75. §.) Ismétlem, hogy mindez az azonosság elvét nem kis mértékben gyengítené, ha a természetes személyeket illetőleg nem lenne ugyanaz a szabály alkalmazandó. Más szabályozás áll az ingó vagyonra. Kiindulásul szolgál e tekintetben a Cs.-T.