Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 3. szám - Hajóbérlet. [2. r.]

46 1681-iki rendelet (ord. art. 12.) 12. §-a már megmondja, hogy ha a kereskedő igazolja, hogy a hajó az induláskor nem volt hajózható állapotban, a kapitány elveszti a fuvardiját és kártérítéssel tartozik. A Code de Gornmerce 297. §-a hason értelemben rendelkezik. Ugyanigy intézkedik az olasz kereskedelmi törvény 471. §-a. A német kereskedelmi törvény 559. § a amidőn elrendeli, hogy a bérbeadó jó karban tartozik a hajót a bérlő rendelkezésére állítani, azt is kimondja, hogy a hajó hiányos felszereléséből eredő károkért a bérbeadó felelős. Az angol tengerjog szerint a kapitány köte lessége a hajót hajózható állapotban a bérlő rendelkezésére bocsátani, az ezen gondosság elmulasztásából eredő károkért felelős. Mielőtt e tekintetben tovább haladnánk, czélszerü arról is megemlékeznünk, hogy mi értendő a hajózható állapotban lét alatt (Seetüchtigi navigabilita, navigabilité, Seeworthiness) ? Általában az értendő, hogy a hajó teste, gépezete jó karban legyen, élelmi szerrel, ivó vizzel ellátva legyen, jeltadó készülékkel, mentőeszközökkel kellően felszerelve ós kellő személyzettel ellátva legyen. Lord Blackburn : hajózható állapotban alatt az értendő, hogy a hajó alkalmas legyen az útra. A hajózható állapotot nem lehet mindenkor egy mértékkel mérni, hanem viszonyítva a rakományhoz s a megteendő úthoz. Továbbá a hajózható állapot nem más hajóhoz viszonyítva értendő, hanem ugy, hogy az a bizonyos hajó jó karban legyen. A beállott kár esetén a rakodó nem hozhatja azt fel, hogy egy erősebb szerkezetű hajó a vihart kiállotta volna. A kapitány köteles az indulás előtt a hajó jó karban létéről meggyőződést szerezni, mert ha a hajó az induláskor nincs hajózható állapotban, elveszti fuvardiját, kártérítéssel tartozik. Hátha a kapitány kellő időben megvizsgálja, jó karban levőnek találja s később mégis kiderül, hogy nem volt jó állapotban, még mindig fennáll felelőssége ? A franczia és olasz törvény erről hallgat. A német törvény fent hivatkozott 559. §-ában kimondja, hogy nem felelős a bérbeadó oly hiányok fenforgásáért, amelyek egy rendes bórbeadó gondosságával sem lettek volna észlelhetők. A törvény ezen intézkedése igen helyes, mert a kapitánytól sem lehet emberfeletti dolgot követelni. Megszokták még különböztetni a 3. sz. jó- és rosszhiszemű kapitányt. A kapitányt még a jó karban létről kiállított bizonyítvány sem mentesiti a vizsgálat megejtésének kötelezettsége alól, mert az ellenkezőnek bizonyítását a törvény megengedi. A franczia törvény értelmében a kapitány akkor felelős, ha a hajó az induláskor nincs hajózható állapotban. Hasonló értelemben szól az olasz kereskedelmi törvény. Kérdés, ha a hajó hiányosságai a rakodis megkezdése előtt, vagy épen a rakodás közben derülnek ki, elveszti-e a kapitány a fuvardijat? E két törvény értelmében nem, mert e két törvény csak arra az esetre szól, ha a hiányok az induláskor vevődnek észre, illetőleg amidőn a hajó megrakodva, az indulásra készen áll. A német kereskedelmi törvény (513. §.) arra kötelezi a kapitányt, hogy az gondoskodjék, hogy a hajó az indulás előtt (vor dem Antritte) hajózható állapotban legyen. Az utazás közben mutatkozó hiány miatt is a kapitány csak az esetben veszti el fuvardiját, ha igazolva van, hogy a hiány már az indulás előtt megvolt. Vitatott kérdés, hogy vájjon, ha beigazolódik, hogy a hajó az induláskor nem volt hajózható állapotban, a kapitány mindenképen elveszti fuvardíját, még az esetben is, ha a hajó az ut nagy részét már megtette s az áru biztonságba van helyezve, vagy épen még az esetben is, ha a hajó az árukat rendeltetési helyükre szállította, vagy a kapitány gondoskodott, hogy az áruk más hajóval rendeltetési helyükre jussanak. A franczia és olasz törvény csak annyit mond, hogy a kapitány elveszti a fuvardijat, ha beigazolódik, hogy a hajó az induláskor nem volt hajózható állapotban. A törvénynek ezen határozott rendelkezését szorosan magyarázzák s oly értelemben alkalmazzák, hogy a kapitány elveszti a fuvardíjat minden esetre, nevezetesen még az esetre is, ha a hajó az árukat rendeltetési helyére juttatja, mert a törvény ezzel büntetni akarja a kapitányt. Nem gondolnók, hogy a törvény ezen magyarázata lenne a helyes. Az áruszállítási szerződésnek a czélja. hogy az áru a rendeltetési helyére jusson. Ha ez megtörtént, a kapitány a maga részéről a szerződésnek megfelelt. Ha a hajójavitás miatt a szállítás késést szenved, a törvény megadja a bérbevevőnek a kártérítési jogot. MegfoghatatKereskedelmi Jog