Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 3. szám - A kiadó csődje

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvényak (kereskedelmi, váltó-, osód-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. SZERKESZTŐSÉG Ea KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., A. »."r Jinot-u. 9. «t. FŐSZERKESZiO: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA ion, CÜRIAI BÍRÓ. ÜGYVÉD. ELOKIZElKSI ÁR: igesz ővra , . . MK, Bzves ssám ' t K. T • 1 • f o n 30—08. NYOLCZADIK ÉVFOLYAM. - 3 SZ. MEGJELEN MINDEN HÓ 1-EN ÉS 15-EN. BUDAPEST, 1911. FEBRUÁR 1. y A kiadó csődje. Irta : Dr. Bozóky Géza, pécsi jogtanár. I. Kereskedelmi Törvényünk 532. §-ának azon rendelkezését, hogy a kiadó csődbe jutása esetén a szerzőnek, illetve a munka tulajdonosának, jogában áll a szerződést egyoldalulag felbontani a csődtörvény 267. §-a hatályon kivül helyezte, illetve azzal helyettesitette, hogy a tömeggondnoknak te'szésére bizta. vájjon a kiadói szerződés változatlanul fenmaradjon-e vagy pedig az a csőd folytán megszűntnek legyen tekintendő. Kiegészíti ezt az a további rendelkezés, hogy amennyiben a tömeggondnok a szerződés érvényben maradásához ragaszkodnék, elhatározásához a felszámolási határnap előtt a csődbíróság felhatalmazása, azután pedig a csődválasztmány jóváhagyása szükséges. A kiadói szerződés fentartása esetén azután joga van a szerzőnek, ha eziránt a saját kérelmére bíróilag megállapított határidőn belül történt a tömeggondnok részéről akaratkijelentés, a tiszteletdíj iránti igényét mint tömegtartozást, tehát a lejáratkor nyomban, érvényesíteni. Vagyis nem kell halasztást tűrnie, sem részletfizetés elfogadására nem kényszeríthető. De csakis abban az esetben, ha a kiadói ügylet tárgyát képező munkát a csődnyitás előtt még át nem adta. Utóbbi esetben ugyanis csupán rendes csődhitelezői minőségben számithat kielégítésre. Mindössze ennyi intézkedést találunk a kiadó csődjére vonatkozólag a törvényben. A tényleges élet azonban megmutatta, hogy e rendelkezések nem kielégítők, illetve, hogy a kiadói ügylet benső természetével nem mindenben egyeztethetők össze, amennyibea ennek tárgya valamely irodalmi, műszaki és művészeti munka, tehát szellemi produktum lévén, az ennek alapján előálló ethikai momentumok nem tűrik azt, hogy csőd esetén az ügyletek rendszerinti szubsztrátumát képező egyéb ingóságokkal vagy áruczikkekkel egyforma elbírálásban részesittessenek. Elvégre is a hitelezők közt kell bizonyos különbségeket felállítani akkor, ha közöttük az egyik jeles iró, zeneszerző, festőművész vagy zseniális feltaláló és a vagyonbukottal, mint kiadóval, szerződött, a többiek pedig csak tőkepénzesek, gyárosok vagy kereskedők, azaz egyszerű pénz- vagy áruhitelezők. Mindkettő elsősorban pénzt vár ugyan a csődtömegtől, de míg az utóbbiak követeléseik kifizetése után rendszerint összes igényeikre nézve teljes kielétést nyertek, addig az előbbiekre azt nem lehet mondani, hiszen a kiadói szerződés által nemcsak materiális javakhoz akar jutni a szerző, hanem imponderábiliákhoz is. Ennek az átértéséhez persze olyas valami szükséges, amit a rómaiak .elegaotia juris'-féle szavakkal fejeztek ki és a melyre Németországban, hol a kiadói ügylet ujabban külön törvényben (1901. VI. 19 ) van szabályozva, a parlamenti tárgyaláskor azzal a találó megjegyzéssel mutattak rá, hogy a szellemi termékeket nem lehet egy hordó heringgel egy kalap alá vonni. Végül a kis Svájcz, mely pedig tipikus ipari ország, szinte kifejezésre juttatta ezt azáltal, hogy a K. T.-t pótló kötelmi jogában külön rendelkezik a kiadó csődjéről. Nálurk tehát határozott visszaesést idézett elő a Csődtörvény, midőn a K. T. 532. §-ának hatályon kivül helyezésével megfosztotta a szerzőt attól, hogy a kiadó csődje esetén a szerződést egyoldalulag felbonthassa. Igaz ugyan, hogyatörvényhozó okoskodása körülbelül az lehetett, hogy a szerző, amennyiben értékes szellemi termékről van szó, a kiadó csődje esetén, ha a tömeg gondnok nem is venné át a szerződést, valószínűleg fog ujabb kiadót találni, sőt most esetleg még könnyebben és előnyösebb feltételek mellett, mert nincs kizárva, hogy a csődbe került kiadó a munkát előzőleg már régóta