Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 2. szám - A váltójog egységesítése. Észrevételek a váltójog egységesítése tárgyában a hágai nemzetközi államértekezlet által megállapított egyezménytervezetre és törvénytervezetre. 2. [r.]

2. sz. gott-e fenn és az akadályozta meg a bemuta­tást vagy óvás felvételét, a birói mérlegelés körébe utalni és azt az általános rendelkezést, hogy a váltóbirtokosnak vagy a váltó bemuta­tásával, illetve óvatolásával megbízottnak sze­mélyét érintő erőhatalom a 67. czikk rendelke­zése alá nem vonható, — mellőzni. Előfordulhatnak u. i. olyan esetek, — (pl. ha a váltóbirtokost vagy megbízottját szélhűdés éri, vagy útközben vonat, vagy kocsi gázolja el akkor, amikor a szóbanforgó váltócselekménye­ket foganatosítani akarják) — amelyekben a váltóbirtokost vagy megbízottját érő, előre nem látható erőhatalom tekintetbevételével a mél­tányosság épp ugy megköveteli a 67. czikk rendelkezésének alkalmazását, mint a személyek nagyobb körét vagy egész területet érő erő­hatalom esetében. A 69. czikkhez : Ennek a czikknek 2. mon­data eltérő rendelkezést tartalmaz a magyar váltótörvény 61. §-ának 2. bekezdésétől és rész­ben a német váltótörvény 62. §-ától, amennyi­ben abban az esetben, ha a váltóbirtokos el­mulasztja a szükségbeli utalványozottnál illetve névbecsülési elfogadónál a váltónak az erre rendelt időben fizetés végett való bemutatását, — csakis az utalványozót, illetve a névbecsültet követő forgatókat menti fel a váltói felelősség alól, magát az utalványozót, illetve névbecsültet ellenben nem. A törvénytervezetnek jelenlegi jogunktól eltérő ez a rendelkezése feltétlenül helyesel­hető és pedig : a) azért, mert abban az esetben is, ha a váltóbirtokos a szükségbeli utalványozottnál, illetve névbecsülési elfogadónál a váltót fizetés végett bemutatja s a névbecsülő fizetést tel­jesít, az utalványozó, illetve névbecsült a tör­vénytervezet 73. czikke értelmében váltójogilag felelősek maradnak és a névbecsülő a váltó­birtokost ellenük megillető jogokba lép. A név­becsült és utalványozó tehát névbecsülési fize­tés esetében is lényegileg ugyanabban a jogi helyzetben maradnak, mint akkor, amikor név­becsülés esete egyáltalában nem forog fenn. E szerint a névbecsülésnek egyetlen czélja csak az, hogy a névbecsültet, illetve utalványozót kö. vetők mentesittessenek a váltójogi felelősség alól. A törvénytervezet 69. czikkének 2. mon­data tehát, amidőn a váltóbirtokos mulasztása esetén csakis a névbecsültet követő forgatókat menti fel a váltói felelősség alól, következetesebb, mint a magyar váltótörvény 61. §-ának 2. be­kezdése vagy a német váltótörvény 62. §-a. b) De más részről tekintetbe kell venni azt is, hogy a törvénytervezet 31. czikkének 1. bekezdése és 68. czikkének 1. mondata meg­engedik, hogy nemcsak a kibocsátó és vala­melyik forgató, hanem bármely más aláiró, (váltókötelezett), tehát az elfogadó is lehessen névbecsült. Ha tehát ilyen körülmények között is érvé­nyesülne a magyar váltótörvény 61. §-a 2. be­kezdésének rendelkezése, megtörténhetnék, hogy amidőn a váltóbirtokos elmulasztja a névbecsü­lés figyelemre méltatását, az elfogadó is szaba­dulna a váltójogi felelősség alól rs így a váltó teljesen értéktelenné válnék egy olyan mulasz­tás folytán, amelylyel ez a következmény okozati összelüggésbe — a névbecsülés jogi természe­tét tekintve — nem hozható. A 73. czikkhez: a 73. czikk magyar fordí­tásába, a franczia szöveggel való összehason­lítás alapján is megállapítható tollhiba csúszott be. A helyes szövegezés u. i. az, hogy : „A név­becsülő a fizetéssel a váltóbirtokost a névbecsült és ennek előzői („garants" és nem követői, amint az a magyar szövegben van) ellen megillető jogok élvezetébe lép." A 75. czikkhez : A 75. czikk 2. bekezdésé­sének utolsó mellékmondata az eredeti franczia szöveggel megegyező és szabatosság szempont­jából kívánatos oly módon szövegezendő, hogy : „amely ennek a forgaiónak részéről" stb. A 79. czikkhez: A 79. czikk mellőzi a a magyar váltótörvény 82. §-a 2. bekezdésének a 83. §. esetére is kiterjedő azt a rendelkezé­sét, amely szerint: . „kétség esetében az vélel­meztetik, hogy a forgatmányok (aláírások) a meghamisítás előtt keletkeztek." Ennek a rendelkezésnek felvétele nem is szükséges, mert ilyen vélelem mellett is az eset körülményeihez képest, a birói mérlegelésnek kell dönteni a felett, hogy a váltó-aláírások a meghamisítás ellőtt vagy után keletkeztek-e ? A 80. czikkhez: Hazai jogunkban czélszerü­nek kell tartani az elveszett váltó megsemmi­sítésére vonatkozó és a magyar váltótörvényben szabályozott eljárást, melyet a tervezet 80. czikke teljesen mellőz. De tekintettel arra, hogy az „Egyezmény­tervezet" 13. czikke ebben a kérdésben szabad rendelkezési jogot biztosit a szerződő államok részére és igy hazai jogunkban a megsemmisi-

Next

/
Thumbnails
Contents