Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Uj letéti törvény Amerikában

1. sz. Kereskedelmi J02 19 erős ítéletben megállapittatván az itteni felperes szerződésszegése, kimondatott, hogy ez az ügylet meg nem szűnt, hogy az ottani felperesnek, a jelen perbeli alperesnek joga volt a kérdéses gépet a keresk. törv. 347. §-a értelmében eladni és a gép eladásából befolyt összeg levonása után fenmaradó vételárösszeget a fedezeti váltók alapján érvényesíteni. A jelen perbeli keresetét a felperes arra alapítja, hogy az alperes a váltóperben is szóban forgott gépet a kitűzött határidőben nem szállitván, neki joga nyilt az alperes késedelme okából a vételügylettől elállni és ennek alapján azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a kérdéses vételügylet mondassék ki megszűntnek és alperes köteleztessék a fedezeti váltók kiadására. Minthogy ezek szerint a jelen perben is döntő az a kérdés, hogy a peres felsk között létrejött vételügylet az alperes késedelme okából m egszüntnek tekinthető-e, az ugyanazon felek között lefolytatott váltóperben már jogerősen eldöntetett s minthogy ezek szerint a jelen kereset alapjául szolgáló jogviszony a peres felekre nézve jogerős ítélettel már el van döntve, az ítélt dolog joghatályánál fogva pedig ugyanaz a jogviszony, a perújítás esetét kivéve, ujabban birói döntés tárgyává nem tehető és minthogy alperes az említett váltóperben nem érvényesített 3000 K-ról kiállított váltó visszaadására készségét kijelentette és igy felperes keresete ebben a részben tárgytalan, mindezeknél fogva a kir. Curia a másodbiróság ítéletét a kereset elutasítására nézve az itt felhozott, egyebekben pedig saját indoka alapján hagyta helyben. 14. Az elfogadó által adott kifogás az elkésetten kifogással élt másik elfogadótárs javára ki nem terjeszthető. (M. kir. Curia 612 910. — 1910. szeptember 7.) Csőd. 15. A csödnyitás iránti tárgyalásra a közkereseti társaság a képviseletre jogosult bármely tag kezéhez akkor is idézhető, ha a tagok a társaságot csak együttesen képviselhetik : az egyedül a megidézett tag által adott meghatalmazás azonban szabályszerűnek nem tekinthető. — A csödnyitás kérdésében nincs felfolyamodási joga a tömeggondnoknak, továbbá az olyan hitelezőnek, aki a csődöt nem kérte és pedig akkor sem, ha a csődöt kérő hitelező által megtagadott biztosítékot ö teszi is le. (M. kir. Curia 986. 1910. — 1910. okt. 1K.) A beszterczebányai kir. törvényszék: „P. H. F." bejegyzett czeg bárhol találtató ingó és ingatlan javaira a csőd a Cs. T. 248. §-a alapján megnyitottnak nyilvánittatik. Indokok: Az 1881 : XVII. t.-cz. 84. § a értelmében megtartott tárgyaláson panaszlott czég nem tagadta, hogy a panaszosnak 10.000 koronával és ezenkívül több más hitelezőjének is tartozik s hogy fizetéseit megszüntette. Mégis kérte a csődnyilás iránti kérvény elutasítását azon az alapon, hogy a panaszlott czégnek semmiféle vagyona nincs s igy a csőd eredményre amúgy sem vezetne, sőt annak költségei sem fedeztetnének. Ezzel szemben a rövid uton beszerzett végrehajtási jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a panaszlott czégnek az 1—10., 12—30., 31—40. tételek alatt felsorolt ingókban, továbbá a P. J. által a bírósági végrehajtó kezéhez befizetett 654 K 51 fillér készpénzben és a czég adósainál letiltott 1186 K 68 fillér követelésben tetemes vagyona van, mely feltétlenül elegendő a csődnyitás költségeinek fedezésére, még akkor is, ha az emiitett végrehajtási jegyzőkönyv 1. tételében 10.000 K-ra értékelt gőzgép, mikép a rövid uton beszerzett 1909. V. 623. és 634. sz. iratok igazolják — előzőleg már — bár nem teljes értéke erejéig le lett foglalva s igy uj kielégítési alapnak nem tekinthető. A csődnyitás törvényes előfeltételei ezek szerint kétségtelenül fenfcrognak, miért is azt el kellett rendelni. (3366/1910.) A budapesti kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság végzését feloldja és a panaszlót felhívja, hogy a csődeljárás költségeinek fedezésére 1600 K ! összeget az elsőbiróságnál birói letétbe tegyen, | mert különben a csőd nem lesz elrendelhető. Indokok: A Cs. T. 243. § ának nem az az ; értelme, hogy a közkereseti társaságot az összes tagok kezéhez kézbesítendő végzéssel kell a csődnyitás iránti tárgyalásra idézni, hanem, ! tekintettel a K. T. 93. §-ának 2. bekezdésére I is, az, hogy a csődnyitás iránti tárgyalásra a közkereseti társaság, a képviseletre jogosított bármelyik tag kezéhez hatályosan idézhető és pedig akkor is, ha a közkereseti társaság tagjai ! a közkereseti társaságot csak együttesen képviselhetik. Ennélfogva nem volt szabálytalan az elsőbiróságnak az az eljárása, hogy a panaszlottat egyedül P. J. czégtag kezéhez kézbesített végzéssel idézte meg, noha P. J. a czéget a felterjesztett czégkivonatból kitünőleg csak egy másik czégtaggal együttesen képviselheti. De e czégtag részéről a czég nevében Dr. P. M. ügyvéd részére kiállított ügyvédi meghatalmazás szabálytalan, mert a panaszlott czéget két tag együttesen képviseli és igy a csak P. J. czégtag részéről adott ügyvédi meghatalmazás a K. T. 65. §-ának 4. pontja és 90. §-a értelmében a panaszlott czég részéről adottnak nem tekinthető. Azonban e körülmény nem szolgálhat okul az elsőbirósági eljárás megsemmisítésére, mert ebből csak az következik, hogy a szabályszerűen megidézett panaszlott czég nem jelent meg a tárgyaláson és a védelmet a megjelent P. J. ! czégtag adta elő, az pedig, hogv e védelmet az ! elsőbiróság figyelembe vette, a panaszlott czégre | nézve nem sérelmes, a panaszosok részéről pedig meg nem támadtatott. A panaszlott czég fizetésének megszüntetése igazolva van azzal, hogy ellene több rend-