Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Uj letéti törvény Amerikában

12 Kereskedelmi Jo^ 1. sz. Ez a panasz nem bir megállható alappal. Mert a felebbezési bíróság a bizonyítás kiegészítését a S. E. 156. § a értelmében jogo sult, de nem köteles elrendelni, mivel belátásától függ, vájjon a bizonyítás kiegészítésének szüksége fenforog-e, vagy sem? Már pedig a felebbezési bíróság kifejtette, hogy ténybeli meggyőződését a felek valódi akaratára nézve az alperes által ajánlott bizonyítás alkalmazása nélkül is képes tolt megalkotni és előadta a bizonyítás mellőzésére vonatkozó okokat is. További panasza alperesnek az, hogy a felebbezési bíróság jogszabálysértést követett el, a mikor megállapította, hogy alperes, mint az o—i fakereskedő részvénytársaság egyik igazgatója, a részvénytársaság czége alatt tulajdonképen a felperessel versenyző vállalatot vezet, holott e ténymegállapításra semmiféle törvényes alap nincs, sőt alperes épen az ellenkezőt ki vánta bizonyítani. Ez a panasz is alaptalan. Mert a felebbezési bíróság a felek egyező előadása alapján azt állapította meg, hogy az 1909. márcz. l én 2000 drb. 50 koronás részvényre elosztott 100.000 K alaptőkével megalakult és 1909. decz. 22 én a czégjegyzékbe bevezetett o—i fakereskedő részvénytársaságnak igazgatósági tagjává és ügyvezető igazgatójává : az alperes vátásztatott meg, mely tisztét alperes jelenleg is betölti; továbbá a K) alatti alapítási tervezet, a B) alatti czégjegyzéki másolat, az E), F), G) alatti aláírási ivek, végre az 1) alatti alapján azt állapította meg a felebbezési biróság, hogy a részvénytársaság az 0—a és vidéke közönségének faszükségletét elégíti ki és faeladást detailban is folytat, hogy alperes részben a saját neve alatt, részben pedig a N. Gy. és Fia czég neve alatt összesen 800 drb. részvényt jegyzett és hogy kérkedett azzal, hogy ő a részvénytársaság létrejöttét és működését minden tudásával és vagyonával hathatósan támogatta és támogatja, mely tényekből vont következtetés utján állapította meg a felebbezési biróság azt a további tényt, hogy alperes, mint a részvénytársaság üzemét irányító ügyvezető igazgató a részvénytársaság czége alatt tulajdonképen a felperessel versenyző vállalatot vezet, illetve ilyen vállalat keretében fejt ki jelentékeny versenyző kereskedői működést; nyilvánvaló tehát, hogy a megtámadott tényállás alapjául szolgált ténykörülmények a felebbezési biróság Ítéletében fel vannak sorolva és az ítéletből az is kitűnik, hogy az alperes által bizonyítani kivánt arra a körülményre, hogy alperes a részvénytársaságnál detail eladással nem foglalkozik és ezt sikelsége miatt nem is teheti, a felebbezési biróság a bizonyítást azért nem rendelte el, mert e körülménynek a tényállás megállapítása szempontjából fontosságot nem tulajdonított és mert ezek szerint a felebbezési biróság a megtámadott tényállást a S. E. 64. §-a szabályainak betartásával állapította meg; megjegyeztetvén, hogy a most kiemelt körülmény a per eldöntésére nézve nem lényeges azért, mert alperes a részvénytársaság alkalmazottja utján is gyakorolhatja a fának kicsinyben való eladását. Ugyancsak alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett, mikor megállapította, hogy alperes a szerződésben arra kötelezte magát, hogy fakereskedést 0-n detailban űzni nem fog mindaddig, mig felperes vagy törvényes örökösei a fakereskedést be nem szüntetik ; mert a felebbazési biróság nem egyedül a szerződésről kiállított okirat tartalmánál fogva, hanem egyéb ténybeli adatok alapján állapította meg azt, hogy a feleknek valódi akarata a szerződés megkötésénél mire irányul; minthogy pedig az, hogy mi volt a felek akarata, ténykérdés: a felebbezési biróság e tekintetben a bizonyítékokat szabadon mérlegelhette és ténybeli meggyőződését a per anyagából az okok előadása mellett belátásához képeit alkothatta meg, már pedig a felebbezési biróság az Ítéletben előadta azokat az okokat, a melyek ténybeli meggyőződését előidézték. Nem volt figyelembe vehető alperesnek az a kérelme, hogy a szerződés alapján e helyütt állapittassék meg, hogy közte es felpere? között milyen megállapodás jött létre, mert a S. E. 194. § a értelmében az ügy érdeme szempontjából a felülvizsgálati biróság a tényállásnak önálló megállapításába nem bocsátkozhatik, hanem a felülvizsgálati eljárásnál a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás az irányadó és ez a tényállás a felhívott törvényszakaszban kijelölt alapon csak megtámadha ó. Felperes felülvizsgálati kérelmében azon az alapon támadja meg a felebbezési biróság ítéletét, hogy a felebbezési bíró ág anyagi jogszabá'yt sértett azzal, hogy felperest keresetével abból az okból utas.totta el, hogy az annak alapját képező megállapodás a jó erkölcsökbe ütközik. Ez a panasz alapos. A felebbezési bíróságnak a S. E 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó tényállása szerint ugyanis megállapítást nyert, hogy az alperes által faüzletének felperes részére az A) és D) alatti szerződések szerint történt eladása alkalmával az A) alatti szerződésben foglalt ama megállapodás tekintetében, mely szerint alperes sem a saját neve alatt, sem N. Gy. és Fia czég alatt, sem semmiféle más czég alatt sem mint czégtulajdonos, sem miíjt más közkereseti társaság tagja fakereskedést detailban 0—n űzni nem fog és amennyiben ezt mégis megtenné, tartozik felperesnek 10.000 K bírságot fizetni és hogy azon esetre, ha felperes vagy törvényes.; örökösei az üzletet beszüntetnék, alperesnek ' joga nyílik ahhoz, hogy újból detail üzletet folytathasson, a felek valódi akarata arra irányult