Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Uj letéti törvény Amerikában

10 bői kifolyóan a pályafentartás kérdésében felmerült jogviták felett döntött. A kereskedelmi miniszternek oz a határozata rendszerint azokat a kérdéseket dönti el, hogy a pályafentartás körébe esik-e vala­mely munka, illetve létesítmény ós igy annak költ­sége a tulajdonos vasutat, avagy pedig az üzem­kezelő államvasutat terheli-e. A kereskedelmi minisz­ternek ilyetén határozata eszerint egy külön magán­jogi kérdést döntvén el, a közigazgatási biróság is, amidőn a kereskedelmi miniszter ilyen határozatát teszi megvizsgálás tárgyául, abból a szempontból, hogy ez a törvénynek, avagy a szerződésnek meg­felel-e, ellentétben a törvény idézett első szakaszá­val, nem közigazgatásjogi, hanem magánjogi jogvita felett dönt. A közigazgatási biróságról szóló törvény­nek ez az egymással ellentétes intézkedése szülte meg azután a gyakorlatban azt az anomáliát, hogy ugyanazonos jogvitákban a közigazgatási biróság és a rendes biróságok is határoznak. így törtónt meg, hogy pl. ugyanabban a kérdésben, hogy t. i. egy uj kut felállítása uj létesitmény-e, amelynek költsége a tulajdonos vasutat terheli, avagy pedig csak oly pótlás, amely a pályafentartás körébe esik, amelynek költségeit az üzemkezelő államvasút köteles viselni, az egyik konkrét esetben a köz­igazgatási biróság határozott 42/909. sz. a., a másik­ban pedig a kir. Curia 707/910. szám alatt. Igazgatósági és feltigyelőbizottsági tagok jutaléka. A nyilvános számadásra kötele­zett vállalatok igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak járó jutalék megállapítása körül Német­országban fennálló visszásságokat szóvátették a német lapok és ennek következtében legutóbb több részvénytársaság közgyűlésein is foglalkoztak ezen kérdéssel. Többek között — mint a Berliner Tage­blatt irja — a Dresdner Felsenkellerbrauerei közr gyűlésén szóvátettók azokat, anélkül azonban, hogy bármiféle megállapodásra jutottak volna. A vezető­ség hivatkozva arra, hogy a kérdés jogilag még eldöntve nincsen, elhatározta, hogy e kérdést ujabb vizsgálat tárgyává teszi az ebben legújabban hozott Ítéletek figyelembevételével. E vállalat ép ugy, mint több más, évek hosszú során át tekintélyes összege­ket, nyereségtételeket visz át a jövő évi számlára és a következő évben ezen átvitt tételekből nagyobb­mórvü külön leirásokat eszközöl. Azáltal, hogy a leirásokat nem abban az évben, amelyekben a jövedelem keletkezett, vonják le, amint az a szokás­nak megfelelne, hanem minden különös indok nélkül a jövő esztendei számlára viszik át, az utóbbi év tiszta jövedelmét mesterségesen fokozzák, ennek következtében az igazgatóság és a felügyelőbizott­ság alapszabályszerü és szerződéses jutalékai is emelkednek. Ily módon az emiitett társaság igaz­gatósága és felügyelőbizottsága esztendők folyamán ezen külön leírásokból származó, összesen mintegy IV4 millió márka jutalékot kaptak. A versenytilalom kikötésének érvé­nyessége tárgyában a berlini Kaufmnansgericht az utóbbi napokban igen érdekes határozatot hozott. Egy szeszáru' kereskedő ugyanis volt helyi ügy­nökét 2000 korona korona kötbér megfizetésére ós uj foglalkozásától való eltiltásra perelte be azon a czimen, hogy ezen alkalmazottja a szolgálatból való kilépése előtt arra kötelezte magát, hogy a tőle való eltávozás esetén nom fog egy hasonló czég szolgá­latába állani. A Kaufmannsgericht alperes keresetét oly indokolással utasította el, hogy a versenytilalmi kikötés jelen esetben a jó erkölcsökbe ütközik ós érvénytelen azon oknál fogva, mert a versenytilalom az esetre is ki lett kötve, ha a főnök mondana fel az alkalmazottnak. A Kaufmannsgericht ezen döntése valószínűleg uj irányt fog szabni a versenytilalmi korlátozások kikötésének. Uj letéti törvény Amerikában. Az észak­amerikai Egyesült-Államot New-York államában mult évi szeptember hó 1-én egy uj törvény lépett életbe a letétek elfogadásáról, mely hivatva van letéti ügy­letekkel foglalkozó olyan czégeket, melyek legkisebb szavatosságot sem tudnak a náluk elhelyezett leté­tek biztonságáért vállalni, ezen ügyletkötéstől eltil­tani. Ezen törvény kimondja, hogy az általa fel­sorolt czégeken kivül egy személy, vagy czég sem foglalkozhatik nagyobb városban sem közvetve, sem közvetlenül letétek elfogadásával megőrzés, vagy mások részére leendő átszolgáltatás végett, ha csak az állam Comptroller-jótől arra engedélyt nem kapott. Az ilyenek vagyoni állapotuk időnkinti meg­vizsgálása czéljából a Comptroller felügyeleti ható­ságának vettetnek alá és kötelesek időre-időre vagyoni helyzetükről jelentést tenni. Ezen törvény határozmányai nem vonatkoznak olyan társaságra, vagy bankárra, mely a banktörvény szabályai szerint működik, szállodatulajdonosokra, akik vendégeiktől megőrzés végett pénzt vesznek át, express- és táviró­társaságokra, melyek továbbszállítás czéljából veszik át a pénzt, oly személyekre, vagy társaságokra, melyeknél elhelyezett letétek összege, egyenkint átlag az 500 dollárt meghaladja és erről a Comp­troller kívánságára esküvel erősített nyilatkozatot tesznek, oly személyekre és társaságokra, melyeknek 1,000.000 lakossal bíró, vagy ennél nagyobb város­ban van a telepük, ha 100.000 dollár, ennél kisebb lakosságú városban pedig, ha 50.000 dollár biztosí­tékot adnak és ezt a Comptroller elfogadja. IRODALOM. Sammlung der neuesten Entscheidun­gen des Reichsgerichts, des Kaiserlichen Patent­amtes, der Oberlandesgerichte, der Verwaltungs­gerichte sowie zahlreiche Verwaltungsbehörden in Kartothekausgabe. Redaktionelle Oberleitung Jus­tizrat Dr. Fúld.

Next

/
Thumbnails
Contents