Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Szocziális szempontok a versenytilalomban

4 összeget, hanem csak a záloghitelező követelését kitevő összeget tartozik megfizetni; mert különben a váltó-adós alaptalan zaklatásoknak volna kitéve. Példaképen felhozható a következő eset: A. B.-nek ad egy 10.000 koronáról kiálli•tott váltót. Lejáratkor A. ezt a váltót kifizeti: B. azonban fizetéskor nem adja ki A. nak a váltót, mert pl. még forgalomban van. B. most ezt a kifizetett váltót C-re forgatja, zálogba adva ezt a C-vel szemben fennálló 5000 korona tartozásának fedezésére. Ilyenkor A. C. ellen felhozhatja, hogy csak 5000 korona jár neki; mert a zálogbirtokos csak az általa adott összeg erejéig jóhiszemű harmadik személy: az ezt meghaladó összegre nézve azonban mandatárius és mint ilyennel szemben felhoztó a fenti kifogás. A 21. czikkhez: Félreértések elkerülése végett czélszerü volna olyan általános rendelkezés felvétele, amely szerint: ,minden olyan esetben, amidőn a jelen törvény köznapról vagy ünnepnapról tesz említést, annak az államnak köznapjai, illetve ünnepnapjai értendők, amelyben az illető váltócselekmény íoganatosittatik, vagy a váltónyilatkozat meglétetik. (Ez a rendelkezés vonatkoznék különösen a 21., 22., 27,, 39., 47., 52. és 55. czikkekre.) Egyúttal azt is megjegyzem, hogy czélszerü volna kifejezést adni annak, hogy az egyes szerződő államok külön törvényhozásának tartandó fenn a nap azon óráinak meghatározása, amelyekben a bemutatás eszközlendő és ez az észrevétel a tervezetnek mindazokra a czikkeire vonatkozik, amelyek a váltói jogok érvényesítése vagy fentartása végett teljesítendő cselekmények időpontjáról rendelkeznek. A 36. czikkhez: A 36. czikk 3. bekezdését szabatosság czéljából helyesebb volna ugy szövegezni, hogy: „A kibocsátót és intézvényezettet kivéve, bárkinek a váltó előlapjára vezetett puszta aláírása: kezesség vállalásnak tekintendő." Megjegyzem egyúttal, hooy helyesnek és gyakorlati szempontból czélszerünek tartom a kezesség és együtt aláírás (aval) közötti megkülönböztetésnek, — mely sok vitára adott okot — elejtését. A 46. czikkhez: Stiláris szempontból a 46. czikk 2. bekezdésében foglalt: „két hely között intézett váltó'' kitétel helyett helyesebb volna: „egyik helyről a másikra intézett váltó" megjelölés." 1. sz. Az 51. czikkhez megjegyzek annyit, hogy czélszerü volna kifejezést adni annak, hogy az egyes államok külön törvényeire tartozik annak az illetékes hatóságnak szabatos megjelölése, amelynél az elfogadó a váltóösszeget leteheti. Az 52. czikkhez megjegyzem azt, hogy czélszerü, sőt gyakorlati szempontból szükséges volna a magyar váltótörvény 102. §. 2. bekezdésének megfelelő rendelkezés felvétele. (Úgynevezett „szélóvás" és annak feltételei.) Az alaknak és a feltételeknek meghatározása azonban fenhagyandó az egyes államok törvényeinek. Az 54. czikkhez: Az 54 czikknek azt a rendelkezését, hogy az óvást az illető személynek lakóhelyén kell felvenni és az arra vonatkozó külön rendelkezés mellőzését, hogy mely helyiségben veendő fel az óvás és teljesitendők általában a váltói jogok érvényesítéséhez vagy fentartásához szükséges cselekmények, helyesnek tarlom, mert a bemutatás stb. történhetik az emiitett lakóhelyen mindenütt (pl. a lakáson, az üzlethelyiségben, a tőzsdén s»b.), ahol az illető személy feltalálható és gyakorlatilag nem indokolt és fölösleges az érdekeltek abba való beleegyezésének külön kimutatását megkívánni, hogy a bemutatás más helyen történjék, mint a lakáson vagy az üzletben. (Folyt, köv.) Szocziáíis szjmpontok a versenytilalomban. Irta: dr. Dóczi Sámuel, az Orsz. Iparegyesület ügyésze. Németországban rendkívül sokat beszélnek jogtudósok és ipari újságok erről a kérdésről. A kérdés az, vájjon jogos-e a munkaadóknak az a kikötése, hogy az alkalmazott a szolgálatból való kilépés után bizonyos ideig hasonló üzlettel, illetve iparral nem fog foglalkozni. Akik ellene vannak, azok abból indulnak ki, hogy az alkalmazott, amikor elszegődik, rendszerint kényszerhelyzetben van és meggondolatlanul mindent aláír, amit eléje tesznek, gyakran elég tekintélyes bírságpénzek fizetését is ígérve arra az esetre, ha a versenyről való lemondását megsregné. Felhozzák azt is, hogy a versenytilalom jogának elismerése leköti az ipar fejlődését, mert egyik-másik alkalmazott, ha önállósulhatna, tudását és képességét sokkal nagyobb mértékben fejthetné ki, mint amikor kedve ellenére más embert kell szolgálnia. Akik a versenytilalom további fentarKereskedelmi Jog