Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - A szabadalmi törvény tervezetéről

64 Kereskedelmi Jog 3. sz. a L. és S. czég felszámolása és ennek a czégjegyzékbe való bevezetése elrendeltetett, nem érinti, megtámadot egyéb részét pedig megváltoztatja és kimondja, hogy a jelen perenkivüli eljárásban érdemileg az is elbírálandó, forognak e fenn oly fontos okok, melyeknél fogva a bíróság az életben levő L. H. társtagon kívül más felszámolókat kirendelhet és az elsöbiróságot utasítja, hogy a jelen határozat jogerőre emelkedése után, a néhai St. F. örökösei részéről előterjesztett ama kérelem felett, hogy L. H.-n kivül Sch. H. és K. Gy. is felszámolókul kirendeltessenek, hozzon az eljárási költség viselésére is kiterjedő uj határozatot. Indokok : A K. T. 108. §-ából kitűnik, hogy a bíróság csak e szakasz második bekezdése esetében vagyis csak akkor rendel felszámolót, ha fontos okokból a társasági tagok egyike indítványára szükségesnek találja az idézett szakasz első bekezdésében felállított szabálytól való eltérést; ez az eset azonban nem forog fenn akkor, ha a felszámolói tiszttel a társasági szerződésnél fogva egyik tag van megbízva és a bíróság a szakasz első bekezdése alapján annak elrendelésére szorítkozik, hogy ez a megbízott tag vezettessék be a czégjegyzékbe felszámolóul. Minthogy pedig a neheztelt végzések csak ez utóbbi értelemben intézkednek, de a bíróság azokban a K. T. 108. §. második bekezdése értelmében felszámolót nem rendel s az e tekintetben előterjesztett kérelem érdemében nem határoz, ezúttal tehát a kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet 43. §. a) pontjának esete nem forog fenn, a kir. ítélőtábla az elsőbiróság neheztelt végzéseit felülvizsgálat alá vette. Ha a társasági szerződésben az egyik társasági tag elhalálozása esetére az életben maradt másik társtag van is a felszámolói tiszttel megbízva, ez a körülmény a K. T. 108. §. második bekezdése'értelmében nem akadályozza a bíróságot abban, hogy fontos okokból az elhalt társasági tag jogutódai indítványára felszámolókat és ilyenekül oly személyeket is kirendelhessen, kik a társasághoz nem tartoznak ; amiből következik, hogy a bíróság fontos okok fenforgása esetében fel van jogosítva arra is, hogy a társasági szerződésben kijelölt társasági tagon kivül az elhalt társasági tag jogutódai kérelmére más személyeket is felszámolókul kinevezhessen. Az a kérdés pedig, hogy forognak-e fenn ily fontos okok, kétségtelenül a perenkivüli eljárásban döntendő el; ez kitűnik már abból is, hogy az eljárási rendelet 43. §-ának a) pontja a jogorvoslat kérdését is szabályozza, illetve a jogorvoslatot kizárja az esetre, ha a K. T. 108. §. esetében a bíróság rendelt felszámolót. Ennélfogva a kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzéseinek neheztelt részeit megváltoztatva, a fenti értelemben határozott, mert néh. S. F. örökösei fontosaknak jelzett okaik részletes kifejtése mellett kérték, hogy a bíróság L. H.-en kivül rendelje ki felszámolókul Sch. H.-t és K. Gy.-t is, az elsőbiróság azonban a fent kifejtettek daczára nem bocsátkozott annak elbírálásába, hogy a K. T. 108. §. második bekez désének esete fenforog-e, s hogy ennélfogva a társasági szerződés rendelkezésével szemben néh. S Frigyes örököseinek kérelme teljesithető-e. Az 56929/1909. sz. felfolyamodás dijának megállapítása felszámítás hiánya miatt mellőztetett. M. kir. Curia: A másodbiróság végzése ellen beadott felfolyamodást hivatalból visszautasítja ; mert a kereskedelmi ügyekben követendő eljárás 37. és 39. szakaszainak egybevetésébői nyilvánvaló, hogy a perenkivüli kereskedelmi ügyekben a másodbiróság határozatai közül is csak a véghatározatnak tekinthető végzések ellen van külön felfolyamodásnak helye, az eljárás folyama alatt hozott egyéb végzések és intézkedések elleni panaszok pedig csak a véghatározat ellen beadott felfolyamodásban terjeszthetők elő; és mert a másodbiróságnak felfolyamodással megtámadott végzése az elsöbiróságot további határozat hozatalára utasítván, véghatározatnak nem tekinthető. Részvénytársaság. 47. A takarékpénztár vezérigazgatója elbocsátható bármikor felmondás nélkül, de rendszerint kárigényének sérelme nélkül. Kártérítést sem igényelhet azonban, ha oly szabálytalanságokat követ el, melyek a társaságnak az ö vezetői állásába vetett bizalmát indokoltan megingatják. (M. kir. Curia 621. 1909. — 1909. deczember 22.) A nagybecskereki kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: . . . A többi tényeket a kir. törvényszék felperessel szemben azonnali elbocsátás okát képező tényeknek tekinti. A K. T. 183. §. 2. bekezdésének azon rendelkezéséből, hogy a közgyűlés az igazgatóság tagjait bármikor elmozdíthatja, a kir. törvényszék azt következtetheti, hogy a törvény az igazgatósági tag állását az igazgatóságnak a részvénytársaság ügyei intézésében főleg harmadik személyekkel szemben biztosított kiváló jogoknál fogva kiváltkép bizalmi állásnak tekinti s ezért emeli ki a törvény a közgyűlés azon jogát, hogy az igazgatóság tagjait bármikor — tehát indokolás nélkül — elmozdíthatja. Alperes részvénytársaság alapszabályainak 26. §-a pedig a vezérigazgatónak, — ami volt felperes is, — a többi igazgatósági tagokénál még kiemelkedőbb hatáskört állapit meg, akként intézkedvén, hogy a vezérigazgató „hajtja végre a közgyűlés és az igazgató-tanács határozatait, ő vezeti az ügyeket és első sorban felelős az alapszabályellenes eljárás folytán támadt károkért." Felperest a