Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - A szabadalmi törvény tervezetéről

A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperes alperes helyett és megbízásából fizetéseket teljesített, ezek iránt a felek összeszámoltak azzal az eredménynyel: hogy alperes felperesnek 153,000 koronával adósává vált és erről alperes a C) alatti okiratot és a váltókat is kiállította; az összeszámolásnak ilyen alapon és eredménynyel történt megejtése felperesnek alperessel szemben a megfelelő összeg erejéig követelési jogot állapit meg és emellett felperes nem tartozott az összeszámolás egyes tételeit részletesen kimutatni; következésképen az A) alatti okirat tartalmánál fogva a fenn kifejtettekhez képest ezen az alapon felperes alperestől 79,000 korona és járulékai erejéig a fizetést hitelezés czimén jogszerűen követelheti. Nincs ugyan jogilag kizárva az: hogy az összeszámolásnak a fenn meghatározott módon történt eredményét az anyagi jog szempontjából a felek bármelyike megtámadhassa, azonban erre nézve nem egyszerűen uj elszámolásnak és különösen az ellenféltől tételes felszámítás követelésének van helye, hanem az szükséges, hogy a megtámadó fél megfelelő adatokat, nevezetesen számszerűen tüzetes tételeket hozzon fel és kimutasson; ámde az alsóbirósági ítéletekből, tárgyalási jegyzőkönyvekből és ezek mellékleteiből kitetszöleg alperes ezt a per során meg sem kísérelte, nevezetesen jogilag menthető tévedést és különösen valamely számszerűen és tüzetesen megjelölt olyan tételt, ami az elszámolásnál figyelembe nem vétetett, avagy a valóságtól eltérően számíttatott fel, fel sem hozott. Ezeknél fogva alperest felülvizsgálati kérel mével el kellett utasítani. 43. Az akkordvállalkozó, aki az üzemtulajdonosnak főnöki rendelkezése alatt nem áll és az üzemtulajdonossal szolgálati viszonyban nincsen, nem iparossegédnek, hanem önálló munkavállalkozónak tekintendő, akinek az üzemtulajdonos ellen a vállalkozási szerződés alapján indított keresete a bíróság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság 1908. Hb. 52. sz. — 1908. nov. 15.) A hatásköri bíróság : Ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: I. S. Zs. v.-i lakos a tiszaháti járás főszolgabírójához, mint I. fokú iparhatósághoz keresetet adott be B. Zs. téglagyáros b. i lakos ellen munkaszerződés felbontásából származó 4680 kor. és jár. iránt. Keresetében előadta, hogy B. Zs őt az 1908. évi nyári évadra téglagyári művezetőül, a nyereségben való részesedés, természetbeni lakás és tüzelőanyag és 1440 korona készpénz fizetés mellett felfogadta. 1908. évi július hó 6-án B. Zs. korlátlan megbízottja őt bántalmazta és ezért az ipartörvény 96. §-ban biztosított jogánál fogva felmondás nélkül kilépett. Elmaradt haszon, a lakás- és tüzifa-járandóság egyenértéke és készpénzfizetése fejében követelte a kereseti összeget. A keresethez csatolt szerződés lényegesebb pontjai szerint, melyet B. Zs. S. Zs.-al, mint „téglagyári művezetővel" kötött, S. Zs. elvállalta a kézi fali tégla és szalag-hornyolt tetőcserepek előállítását és pedig a téglákat 1000 darabonkint 13 kor. a tetőcserepeket 24 kor. árért; az anyagot és a munkaeszközöket munkaadó bocsájtja a munkavállaló rendelkezésére, az évad végével akár lesz haszna a munkaadónak, akár nem, tartozik munkavállalónak 1440 koronát kifizetni; viszont elvárja, hogy az anyagok előállítása ne kerüljön többe, mint a megalkudott akkordárak és ha többe kerülne, ez a munkátvállaló rovására megy. A munkások bérét munkaadó előlegezi és a munkavégeztével levonja. Munkavállaló kötelezi magát az üzemet saját belátása szerint vezetni, viszont ebben a munkaadó az ő részére szabad kezet enged. Vitás kérdésekre a beregszászi kir. járásbíróság illetékessége és a sommás eljárás köttetett ki. A főszolgabíró 1908. évi augusztus hó 6 án 4708. k. i. számú határozatában, a m. kir. kereskedelmi miniszternek 85.700/1889. sz. alatti határozatára tekintettel, az ügyet illetékes eljárás végett a beregszászi kir. járásbírósághoz tette át. A kir. járásbíróság 1908. évi augusztus hó 16-án 1908. Sp. I. 922. sz. alatt kelt végzésével a keresetet hatáskör hiányában a főszolgabírónak visszaküldötte. Az indokolás szerint felperes, mint téglagyártási üzemben alkalmazott üzletvezető iparossegéd, alperes, mint iparos ellen munkaviszony megszűnéséből származott követelést érvényesít; az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a pedig az ilyen vitás kérdéseket a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja. Az a körülmény, hogy iparossegéd javadalmazása a készpénzfizetés és természetbeni járandóságokon kívül jutalékban, illetve a nyereményben való részesedésben állapíttatott meg, a szolgálati viszonyra nem bír befolyással. Az a körülmény, hogy a felek a szerződésben a sommás eljárást kikötötték, a hatáskör elbírálására befolyással nincsen, mert az 1893: XVIII. t.-cz. 27. §. 1. p. szerinti pergátló akadályt a bíróságnak hivatalból kell figyelembe venni. II. A kereskedelmi m. kir. miniszter 75.492/VI. A. 1909. sz. a. kelt és az igazságügyminiszterium vezetésével megbízott miniszterelnök 1909. I. 1777. sz. alatt kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztették elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. III. A rendelkező részben foglalt döntésére a hatásköri bíróságot a következő okok vezették. A keresetben mellékelt szerződésből megállapítható, hogy a felperes és az alperes között nem olyan szolgálati viszony létesült, amelynél fogva a felperes az alperes főnöki rendelkezése